még egy-két nap, egy-két tartó, és eljutsz a "hagyományos" elrendezéshez. Már nem sok van hátra

Igen a hajlitás iránytól függ a tégllap I-je.
Lapjára könnyebb mint élére, ezt mutatja a képlet is...

Előzmény: keri, 2009-06-05 11:03:00 [4827]

Ez esetben a földön állva a saját testsúlyát használta ellenerőnek ...vélhetően...

Így nem tartom akkora túlzásnak a 600 N-t.

Előzmény: Szigma, 2009-06-05 00:16:00 [4822]

Még egy nézet.

A profiloknál katalogus adat az I értéke.

Illetve számolni is lehet természetesen a geometriai adatokból...(szilárdságtan, hajlítás a kulcsszavak)

Az E pedig az adott anyag katalógus adata.

De a képletet nézve az E-ben ha tévedsz 10-20%-ot az nem annyira vészes.

Ami vészes az a szabad hossz!
Mert annak a köbe játszik...

Nomeg az I érték ami sokat számit.
Körnél pl. az átmérő 4 hatványa játszik
az I esetén, azaz a dupla átmérő 16X "erősebb" lesz lehajlásrsa.

Előzmény: keri, 2009-06-04 18:11:00 [4812]

Új nap új varáció. Az eddigiek alapján és átnézve pár isel megoldást

Átterveztem hasított csapágyasra az y tengelyt és a várható erő irányával ellentétesen megtámasztottam a tengelyt. Az anyag nekem elsőre is egyértelmű volt. Acél. A súly nem számit, de a merevség és az ár igen.

A tervezés metódus érdekes, de én inkább jobban szeretek előre kiszámitani mindent, mint próbálkozni.

Előzmény: keri, 2009-06-05 10:06:00 [4826]

Had kérdezzek még ezekkel a számításokkal.
A belinkelt másodrendű nyomaték számításoknál a téglalap keresztmetszetű rúd képlete egyszer 3-al a második képletnél 12-vel van osztva.
Mi a különbség?

Másik. A keresztmetszeteknél van a b és h méretek amiből csak a h-t emeli köbre, vagyis ezt kell a lehajlás irányának venni?
Mert ugye egy lapos vasnak nem mindegy hogy az éle vagy a lapja irányába hajtom....végül is logikus de nem vagyok biztos magamban, túl sok az ismeretlen tényező számomra.

Azt már megtaláltam hogy lehet komplex keresztmetszetek lehajlását számolni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 23:43:00 [4800]

Bevallom már nem tudom követni a gép variációidat
A lényeg: Mekkora erőt akarsz kifejteni a munkadarabra? Lehet egészen kicsi erővel is megmunkálni, de akkor lassú lesz a gép.
A sebességre ne kérdezz képletet, mert adott erőhöz tartozó marási sebesség a szerszám anyagától, sebességétől, kialakításától, kopottságától, kenőanyag alkalmazásától munkadarab jellegétől függ. Végülis meghatározható, de ebből kiindulni a gép tervezésekor szerintem nem ésszerű.

Én abból indulnék ki hogy kézzel ne tudjak jelentős torzulást okozni a gépnek, tehát számoljunk 600N-al.
Következő amit figyelembe veszek, hogy ehhez az erőhöz milyen léptető motor kell, vagyis mekkora a maximális léptető motor ami nem károsítja a gépet egy megakadás során, ami az 5mm-es orsóval kb. 0,5Nm-es léptető motort jelent, ami elég kevés, de a gyenge szerkezetű gépedhez már ez is túl erős, de túl nagy sebességre nem szabad számítani ettől a konstrukciótól ilyen gyenge motorral.

Mivel már tudjuk mekkora erők ébrednek a munkadarabon, ki tudjuk számolni mind a 3 dimenzió mentén mekkora forgatónyomatékok ébrednek a vezetékeken, így pedig azt, hogy mekkora erők ébrednek. Azt már ki tudod számolni, mekkora erő hatására hajlik le az adott rúd 0,01mm-t.

A fellépő erő és az elviselt erő birtokában már tudod mit kell változtatni a gépeden.

A leg egyszerűbb ha növeled a vezetékek távolságát ezzel növelve a rá merőleges forgatónyomaték tűrést.

Ha ragaszkodsz ehhez az elrendezéshez akkor jóval kisebb gép építésével azaz az erőkarok csökkentésével tudod csökkenteni a forgató nyomatékokat.

Egyébként vbodi gépének építését végigböngészve én is most bíráltam felül eddigi terveimet és letettem arról hogy 60*40*5mm-es alu profillal építsek fél hidas gépet, mert rájöttem hogy szánalmasan gyenge az a masszívnak tűnő szerkezeti anyag egy komoly géphez képest.

Valószínűleg inkább áttérek a vastag falu acél zártprofilokra, ami még mindig szánalmas vbodi gépéhez képest, és a hagyományos hidas gépet építek, lemondva a jó hozzáférhetőségről, de nagyobb merevséget nyerve....így talán alura is használható lesz.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-05 06:43:00 [4823]

upsz ezt nem ide szántam hanem az adok veszekbe....

Javaslom, hogy az oldalt nevezzük át "Hobbycnc-licitoldal"-nak, vagy "Hirdetési ugróportálnak." lassan több lesz a licit oldalakra mutató link mint a közösségi árusítás. Tuti jutalékot fizetnek? Bocs

Én fel tudom emelni

De igazábol az lenne a kérdés kell-e ekkora erőre számmitani. Ami ekkora lehajlást a rúd végén tud produkálni de a megmunkálás vagyis az erőkifejtés az inkább a feltámasztott résznél történik, mivel a fortuna fix és az asztal mozog. Előbb törne a maró sztem...

Ami problémás az az y tengely, mert olyan, mintha egy pajszert bedugnál két vasrúd közé és rámásznál. Nagy az erőkar emiatt brutális erők ébrenek, még ha amaegmunkálásbol eredő icsi is... Ez se a bográcsfules (hidas), se a xy táblás verziónál nincs meg..

Az abaj, hogy nem tudom mekkora erőhatásra szamitsak. pl 6-os fúróval aluba lyukat fúrok x fordulaton akkor mekkora erő ébred. Mert van egy határ amit meg ki lehet kompenzálni vastagabb rudakkal, támasztott tengellyel, stb.

Lehet hogy az a megoldás, hogy egy akasztófát csinálni és az y tengely felrakni az asztal felé..

Előzmény: Szigma, 2009-06-05 00:16:00 [4822]

Egy kis pontosítás: nem kihajlás hanem lehajlás.
Kihajlani a nyomott rudak szoktak, ha túl nagy a nyomóerő.

A számításod pontos. Bocs nem gondoltam, hogy Fekete László versenytársaival van dolgom.
Ugyanis "laza kézi erőnek" 600N-t venni az szerintem a díjbirkozó kategória.
Meglesném, hogy egy kézzel mikor emelsz fel egy cementes zsákot, pedig ahhoz csak 500N kell.

Igaz végül is Laslie sem írta mennyire feszült neki, és hány kézzel húzta. Minden esetre én csak egy átlag ember normál, egy kezes erejére gondoltam, ami azért igen messze van a 800N-tól, és akkor nem is nagyon tévedtem, mert akkor csak 1-2 tizednyi a lehajlás.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 23:43:00 [4800]

Ha látnád, milyen nyákot gravíroz Egyújabbgépépítő.

Előzmény: keri, 2009-06-04 20:11:00 [4820]

Nem gravírozok NYÁKot, SMD-re nem a leg praktikusabb. Fotózni jobb. A furat galvanizálás sem izgat, mert SMD-vel dolgozok

Meg nekem nem játékra kell a gép. Nyereséget akarok termelni az ötleteimből, ezt pedig nem lehet, ha mással csináltatok mindent...legalább is az elején, aztán majd lesz alkalmazottam

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 19:25:00 [4819]

nyákmarásra nem szabad gépet építeni. Relative olcsón és jó minőségben csinálnak nyákot, furatgalvanzalva, forrasztómaszkolva stb.

pl ez

vagy ez

elküldöd nekik a pcb file-t és jön postán a kész nyák.

Előzmény: keri, 2009-06-04 19:17:00 [4818]

Kicsit drága művészet

A portál rendszerű és az XY asztalos "bográcsfüles" gépek a leg hatékonyabb elrendezések.
Nem véletlenül épít mindenki ilyeneket.

Mondjuk én is el akarok térni ezektől a konstrukcióktól, de én funkcionalitási okokból.

Lényegében mozgó hidas gépe csinálok én is, stabil asztallal, de csak az egyik oldalon lesz vezeték a másik oldalon szabadon lesz...ehhez persze jó merev hídra lesz szükségem és a fokozott igénybevétellel én is számoltam.
Viszont én nem akarok ezzel a géppel acélt marni, maximum fát és műanyagot, de leginkább NYÁK gyártó automatának szeretném használni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 18:46:00 [4816]

Már átterveztem az x-et ilyenre.

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-04 18:17:00 [4813]

Azon gondolkozom, hogy az alsó lineáris vezeték hasitott csapágyas lenne és igy alulról feltámasztható. A kopás nem tényező, mert nem üzemszerűen akarom használni, sőtt inkább az építés izgat. Persze jól lesz majd kimaratni vele ezt-azt hébe-hóba.

Igazábol nem tudom az y-ra mi lenne a jó megoldás, mert bográcsfület nem akarok és xy asztalt sem, igy nem sok variáció maradt. Talán ha lenne egy fix káva a z tetején és abban lenne az y. De az meg csúnya lenne

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-04 17:48:00 [4810]

pusztán esztétikai okok miatt, meg egy kis művészkedést is akarok ble vinni.

Előzmény: keri, 2009-06-04 17:22:00 [4809]

Persze a csapágyat nem rajoltam bele a lin. kocsiba

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-04 18:17:00 [4813]

Szerintem ez a legolcsóbb megoldás ami elegendő merevséget ad és a csapágycsere is egyszerű !


Sőt , nem muszály végig alátámasztani sem !

Bocs, pontosítok. A képlet az világos nekem, csak az nem honnan tudom meg az alaktényezőt meg a modulust vagyis az E és I értékeket az adott profilra...bár az ötvözet az talán ismert így az E-t talán megtalálom de az I az még mindig rejtély.

Vagy tudtok valami ökölszabályt hogy 1200N erőre 40cm-es szabad karos szerkezetre mennyi anyagot pakoljak rá hogy elég merev legyen?

Alu U profilra hogy lehet kiszámítani az egyik végén rögzített elhajlást?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 23:43:00 [4800]

Az Y-hídon lévő orsó-anya ami a Z-tengelyt hivatott mozgatni jobra,balra , az bizony így rögtön megfeszül !!! Ahogyan azt "keri" is leírta , ha a vezetékek végzik ell a teherhordást is , akkor jócskán túl kell méretezni őket , nem beszélve a nagyságrendekkel nagyob arányú kopást is !!

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 14:16:00 [4805]

Miért akarod mindenáron a vezetékekre bízni a teherhordást is?
Nem a gépváz kerül sokba hanem a lineáris vezetékek és a mozgató orsó.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 14:52:00 [4807]

Max alú, kis fogásokkal.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 14:52:00 [4807]

3d műanyag, alu esetleg acél. Az már most látszik, hogy az x tengely dura csavaróerőnek van kitéve az erőkar miatt ha a maró nekinyomódik a munkadarabnak...

Előzmény: D.Laci, 2009-06-04 14:34:00 [4806]

Mit szeretnél megmunkálni vele? Fát, fémet műanyag? Vagy csak rajzolgatni?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-04 14:16:00 [4805]

pár merevitéssel..

Van valahol táblázat ahol adott anyag megmunkalási sebesség szerszám stb fügvényében meg van adva a ébredő erő?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 23:43:00 [4800]

rád = rá .
Bocsi !

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-04 06:35:00 [4802]

A válasz a kérdésedre : lehet , ha kis fesztávokrol van szó , ha mind két végét rögzíted és esetleg megfeszíted , és ha nagy keresztmetszetű rudakat használsz . Az eredmény megint csak egy masszív gépváz kell hogy a megfeszítést kibírja vetemedés nélkül , a nagy keresztmetszetű rudak és lin. csapágyak már drágák . Oda jutottunk amit Svejk is mondot : "Érdemes-e?" .
Csinálsz egy szolid gépvázat , teszel rá lin. vezető sineket , vagy tehetsz rád többhelyen alátámasztott (akár végig) körrudakat amiknek ebben az esetben az átmérőjük lehet sokkal kisebb is , és ezeket nem kell a két végén kifeszíteni sem !

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 20:18:00 [4785]

Az 1 mm-hez tehát cirka 80 kg-os húzás kell...

Egyik végén befogott rúd kihajlásának képlete szerint a kihajlás F*L*L*L/3/I/E=0,785mm

F= az erő, ami laza kézzel,legyen 600 Newton
E=modulus acélnál=210000
L=szabad, hajlított hossz=320 mm
I=inercia körrúdra=D*D*D*D*PI/64
Ami az átmérő 30 esetén: 39760

-----------

A mindkét végén befogott, középen terhelt körrúd ennek az 1/16-ával hajlik le csak.
Azaz 0,049 mm-t...
Mert ekkor a képlet F*L*L*L/48/I/E

Ezt a képletet átrendezve lehet kihajlásra méretezéskor kiszámolni a lineár vezetéknek használt körrudak minimálisan szükséges átmérőjét...

Egyéb alakzatokra az I értéke pl. itt
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodrend%C5%B1_nyomat%C3%A9kok_list%C3%A1ja

Előzmény: Szigma, 2009-06-03 22:16:00 [4798]

100KG meg egy pici.....
Na ne hülyítsetek máááááá, nem 6001-es radiálisak vannak benne. Annyira passzentosak a csapágyak a gépben, hogy ha egy kicsit sűrűbb olajat teszek bele akkor 1400-as fordulaton már megszorul a főorsó.
A tokmány test , a síkmenetes tárcsa valamint a tokmánypofák kapcsolatánál lehet hibát keresni, hisz tipikus jelenség, ha egy hosszú anyag vergődik a főorsón belül és kívül pedig esztergálni próbálod, az bizony beleszólhat a forgácsolásba.

Előzmény: Szigma, 2009-06-03 22:16:00 [4798]

Háát nem tudom milyen kigyúrt ember vagy, de ezt az 1mm-t kicsit sokallom. Szerintem annak egy jó része a főorsócsapágyazás hézagából, vagy a gép más részéből származik. Egy 30-as tengely 320mm hosszon kézi erőtől ennyit nem görbülhet szerintem.

Előzmény: Laslie, 2009-06-03 21:14:00 [4789]

Most ismételd meg a kisérletet úgy, hogy a tokmányhoz is teszel egy mérőórát.

Előzmény: Laslie, 2009-06-03 21:14:00 [4789]

Már késő ...

Előzmény: Laslie, 2009-06-03 21:35:00 [4794]

"4793"

Előzmény: lovas gyula, 2009-06-03 21:35:00 [4793]

Ja, és még annyit, hogy a #4789-es tesztet kisgépes fórumozó ne próbálja ki, mert magára rántja a gépet.....

Csillapithatatlan rezonancia keltő berendezés méretező program valószinőleg jól el lenne vele egy darabig

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 20:15:00 [4783]

Muszáj valamit csinálnom......
A "röhögő" izmaim nagyok, a bicepszem pedig csak átlagos.....
"1szóva" tök hülyén nézek ki.....

Előzmény: HJózsi, 2009-06-03 21:22:00 [4790]

Előzmény: HJózsi, 2009-06-03 21:22:00 [4790]

Gyúrsz, wazze?

Előzmény: Laslie, 2009-06-03 21:14:00 [4789]

30-as tengely esztergába fogva, 400 mm kilógással az indikátor órát kb 320mm-re tettem a tokmánytól, a maradék 80mm-en pedig megfogtam és meghúztam kézzel.
Lassú húzáskor pont 1mm-ert tudtam elgörbíteni, de egy dinamikus rántással kb 1,6mm-ig ment az óra. Most mértem meg a kedvedért.....

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 21:04:00 [4788]

hát ezt nem tudom én se.. a varicad tud mechanikai méretezést de addig még nem jutottam vele..

egy dupla 30-as tengely 40cm-en nem hiszem hogy tudna hajolni számmotevően. vagy mégis? azért szerintem ez sokkal merevebb, mint egy xy-táblás megoldás..

Előzmény: svejk, 2009-06-03 20:21:00 [4786]

én ugyan elég friss vagyok a témában, de a vázol konfigurációra max gravírozást bíznék...

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 20:15:00 [4783]

Mint a képek mutatják lehet, csak érdemes-e? ))

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-03 20:15:00 [4783]