A kérdés valószínűleg azért merült föl, mert a linkelt hirdetésben szereplő köszörűt akarja megvenni. Ebből következtethető, hogy a szerszám nincs testközelben,és valószínűleg az eladó sem tudott választ adni.

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2019-03-05 09:21:20 [40936]

Amennyiben a sorkapcsán a szokásos 6 kivezetés van, és az egyik sor (alsó vagy felső) lemezekkel össze van kötve, a másik 3-ra megy a kapcsolóbol a 3 vezeték, akkor át lehet kötni deltába. Persze nem árt egy villanyász barátot megkérni, ha a kérdés egyáltalán felmerült. Ekkor a 750-es frekiváltó elviszi.
Ha csak 3 pólusa van, akkor a csillagpot a motoron belül van., ekkor is meg lehet oldani, de az nagyobb operáció.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2019-03-05 09:13:44 [40935]

Tisztelt Urak!

Szeretnék begyűjteni egy VILLGÉP AK21-es asztali köszörűt, de csak egy fázisom és egy 750W-os frekiváltóm van.

Ha valakinek van ilyen gépe, kérem kukkolja meg az elektromos bekötését, hogy át lehet-e kötni egyszerűen deltába.

Köszi

Sajnos a szakmai részét lassan bogozod ki, de a személyeskedés csökken, aminek egy szakmai fórumon nincs helye.Üdv:GS

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-04 10:28:24 [40930]

Szabványos megoldás persze, elvileg Neked akkor TN-C-S rendszered van, ahol a nullavezető és a védővezető csak a hálózat egy részében van egyetlen vezetővé összefogva.

Előzmény: vjanos, 2019-03-04 13:00:29 [40931]

Főelosztónál is lehetett nullázni .
Ha minimum tizes vezetékkel van betáplálva akár jó is lehet .
Ha vékonyabb akkor biztosan nem .
Nemrég lomiztam egyébként egy ilyen csengős panelt , műhelybe al elosztónak jó lehetne ,ha egyszer felkerülne

Előzmény: vjanos, 2019-03-04 13:00:29 [40931]

Van a garázsban egy elektromos kiállás aminek leugrott a doboza.
Visszatétel közben azt vettem észre, hogy az alsó földelő sín és a felső nullázó a dobozon belül is össze van kötve egy vastag zöldsárgával.

Ez jól van így? Mondjuk 20 éve üzemel...
Nem a villanyóránál szokták közösíteni a földet és a nullát? Persze csak ugatom a témát...

  

40913-ban, amire eredetileg reagáltam még ezt írtad:
"Trafó, folytó, kondi kizárva."
Alakulgat felismerés benned, hogy a kondi nincs kizárva:
1. A kondira már nem írod, hogy füstöl.
2. Arra is rájöttél rájöttél, hogy a "semmit nem csinál" helyett feltöltődik.

Arra meg majd a jövőben jössz rá, hogy ez ilyenkor egy terheletlen egyutas egyenirányítás füst nélkül.

Ennyi volt ez a történet, további szép napot kívánok mindenkinek.

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-04 09:32:17 [40929]

Azért beszélgetünk itt a fórumon, hogy lehetőleg senki ne maradjon szakmai tévhitben. Várom a hittérítő magyarázatodat, hogy mi történik egy dióda kondi soros kőrben. Megismétlem, hogy dióda, fojtó, trafó soros esetén füst lesz. Próbáld megérteni, hogy egyeirányítónál a terhelés a kondival párhuzamosan van, én soros kötésről beszéltem ahol a kondi feltöltődik és utána semmi nem történik. Impulzus átvitelben lehet szerepe ilyen kapcsolásnak. Az alapkérdéshez a fémolvasztó kazánhoz is szivesen olvasnánk hittérítő, szakmai felvilágosító tanácsaidat. Kössz a figyelmedet:

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-04 07:43:56 [40927]

Hopsz, elnézést, egy t lemaradt, így helyes: sorbakötött.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-04 07:43:56 [40927]

Egy diódával sorbakötöt kondit váltó feszre kapcsolva az alábbiakat állítottad:
1. "A kondi semmit nem csinál"
2. "füst keletkezik"
3. Tagadod, hogy ez nem egy egyutas egyenirányító kapcsolás ilyenkor.

Meghagyalak ezekben a szakmai tévhiteidben, bár pl. azt elég könnyű lenne belátnod, hogy az 1. és 2. egyszerre nem lehet igaz.

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 22:12:07 [40926]

Te kezdted, de látom kifogytál a szakmai érvekből. Nekem nincs szükségem személyeskedéssel pótolnom. További jó fórumozást kívánok. Üdv:GS

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-03 21:48:48 [40925]

sajnos elemi dolgokat nem értesz, és piszkosul pongyolán fogalmazol, de sajnos így este már se kedvem, se időm nincs veled tovább vitázni.

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 21:25:38 [40924]

1.Kössél egy 4007-es diódát sorba egy 230-as izzóval, zárogasd rövidre a diódát és tanulmányozd az áramkőr viselkedését. Esetleg egy árammérőt is hívj segítségül.
2. Elnézést, azt hittem, hogy mindenkinek egyértelmü, itt kimodottan soros diódáról van szó. Köss sorba a diódával kondit, fojtót vagy trafót. A fojtó, trafó füstől. A kondi semmit nem csinál, ha sorba utána kötsz valamit, értelmetlen.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-03 20:54:14 [40922]

Van egy digitális tachométerem ( MT4W-C itt vettem régebben a fórumon)
Jól működik egy közelség érzékelővel, az E-400nak méri a fordulatszámát.

Most egy enkódert (H38S400b) akarok rátenni egy másik ugyanolyanra, hogy mérje a forgatás sebességét.
Nagyon lassú lenne az elfordulás,és csak összehasonlítás útján kalibrálnám.
Szalagfűrész előtolás kontrol lenne belőle.

Működik de nagyon érzékeny,pedig csak az A phase van bekötve.
Ha hozáérek ezres nagyságrendre felugrik, aztán ha lassan csavarom akkor pár százasra beáll a kijelzőn az érték, ha nem forgatom akkor 0-ra áll, ha leteszem az encodert az asztalra akkor a koppanástól már felugrik megint több ezerre, aztán lecseng és nulla.
A deviation L H outpotokat már levettem 001-re így sikerült ezt is elérni!
Kell még ide valami illesztő áramkör?

1. Semmilyen áramfelezést nem csinál a dióda.

2. Ezt írtad:
"A diódás teljesítménycsökkentést természetesen csak ohmos terhelés esetén lehet alkalmazni, izzólámpa, hősugárzó(venti nélkül), sütő, kemence, páka, stb, mert különben elszáll a mindent működtető füst. Trafó, folytó, kondi kizárva."

Ha fűtőtest helyére kondit teszel (ami ugye nem ohmos terhelés), ez az áramkör egy egyutasirányítóvá válik, és nem fog füstölni. Én csak ennyit állítok továbbra is.

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 20:28:10 [40920]

Szerintem ne foglakozz ezzel a fűtőbetéttel, mert:
1. Kicsi a mérete, hiszen a 350 mm átmérőjű hengered kerülete ~1100 mm, ez sajnos ~ 2-szer több, mint a betét hossza.
2. A villamos adatai alapján messze nem optimális 230 V hálózati illesztéshez, túl sokba kerül a "mecera" vele.
3. Szerezz be pár ezer forintért egy gyári 230 V-os fűtőbetét alapot, azzal oldd meg a dolgot.
4. Mivel fontos a minél kisebb hőmérsékleti ingadozás, akkor a szabályzódban legyen integráló tag is, és mindenképpen félvezetővel működtessed, ne relével.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

Jogos az 1-es, köszönöm a fojtó javítást. A soros dióda itt áramfelező szerepet játszik, semmi keresnivalója ott kondinak. Az egyenirányító kapcsolás az más.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-03-03 20:16:23 [40919]

1. A fojtó a helyes írásmód.
2. Kondenzátort rá lehet kötni a dióda után, ezt egyutas egyenirányításnak nevezzük.

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 18:41:43 [40913]

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 19:58:21 [40917]

Igen , ez az !Már le is töltöttem a manualt !

Előzmény: PSoft, 2019-03-03 19:55:10 [40916]

Ez lenne az?

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 19:45:10 [40914]

Kereseskor is tedd idezojelbe.

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 19:45:10 [40914]

Van egy Tamson TV2000-es kulométerem .Szeretném valahogy beüzemelni , kipróbálni de az a bugyuta barátom a "kulométer" keresésőszóra rögtön "kilométer"-re keres rá a "Tamson TV2000" keresésnél pedig "Thomson tv2000"-re keres rá .Valaki látott mát ilyent vagy tudja pontosan mire való a mérő készülék ?

A diódás teljesítménycsökkentést természetesen csak ohmos terhelés esetén lehet alkalmazni, izzólámpa, hősugárzó(venti nélkül), sütő, kemence, páka, stb, mert különben elszáll a mindent működtető füst. Trafó, folytó, kondi kizárva.

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 17:00:56 [40912]

Sajnos gyorsan olvasok és átugrottam a hozzászólásodnál a "4 darab" megjegyzést és csak a "sorbakötés 230V-os hálózatra" rész ragadt az agyamba . Ezért értelmetlen így akkor amit írtam - dupla feszültség ( 2x60V=120V helyett 230 V-ot rákötni) .De végszóként én megoldásnak jobbnak tartanám a transzformátor beszerzését . Bár én lazán írom le ezt is mert az átlagtól könnyebben hozzájutok ilyen technikai dolgokhoz .

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 16:31:43 [40911]

Most éppen kerülgettük egymást. Kössz a hozzászolásaidért, jó volt tisztázni. Üdv:

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 16:22:35 [40909]

Az első sorban mindketten azt mondjuk más szavakkal. Te átengeded a színusz felét, én kivágom a felét. A fesz 230V marad, de áram csak minden második félperiódusban folyik, így a felére esik. A trükk ebben, hogy +két fűtőbetét +diódával kiváltható az 5kW-os trafó. Egyszerűbb, jobb hatásfoku és talán olcsóbb is.

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 15:54:56 [40908]

Persze azt még hozzátenném , hogy abban viszont igazad van nem 2 darab fűtőbetétről írtál hanem 4 darabról (4x60V=240 V). Én pedig alapból 2 darab betétben (2X60v=120v) gondolkodtam mert a hozzászólásban annyit említett a felhasználó . Szóval még egyszer BOCSÁNAT !

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 15:54:56 [40908]

Már ne haragudj de én nem így tanultam azaz a dióda nem felez áramot hanem az "időt" felezi meg azaz a teljes szinusz hullám felét engedi át viszont dupla feszültségről van szó. De nem megyek bele megint ugyanabba az értelmetlen vitába inkább engedek , LEGYEN IGAZAD ! Üdv .

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 14:28:45 [40907]

Ne kérj elnézést, én kérdeztem mert nekem ez új. A dióda az áramot felezi mert minden második félpriodust vágja. A példánál maradva, durván számolva 60V 45A 1,33 Ohm. 4x1.33 az 5.33 Ohm. 230 per 5.33=43,7A x 230V =10050W(dióda nélkül) per 2 =5kW diódával. Én a 80 literes kerámiaégető kemencémben így spóroltam az ellenállás huzallal. Sok évig működött 1000 fok körűl.

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 13:54:13 [40906]

Persze . Egyszerű mint a "kétszer kettő" . Lásd Joule törvénye .Amennyiben kétszer nagyobb feszültséget kötsz az ohmos fogyasztóra az áram is kétszer akkora lesz azaz a teljesítmény négyzetesen növekszik !A dióda csak az időt felezi meg (2x2/2=2) tehát végül a 115 V effektív feszültség helyett 230 V effektívet használva felezett idővel is közel dupla hőteljesítmény keletkezik . De elnézést ha kioktatásnak veszed mert mint írtam Janival már körbefutottuk a témát .

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 13:32:05 [40905]

Kérdezhetem, hogy miért?

Előzmény: Csikarc, 2019-03-03 13:16:20 [40904]

Ha azt akarod , hogy hamar kiégjen a fűtőszál ... de egyszer már Janival kivitattuk ezt a "témát".

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-03 08:53:33 [40901]

Madárfüttyös szép kikeletet Neked is!
(Köszönöm, jól esett ez a reggeli jókívánság.)

Azt látnám könnyebbségnek, hogy átfűzött esetben nem kell tápegység, csak hőmérsékletszabályzás, és a fogyasztás jellege is tisztán Ohm-os.
Biztos nem olcsó a huzal, pláne a mostani sodrott, de mivel nem mobil alkalmazás lesz, elég volna az egyszálas is.

Egy 2500VA teljesítményű trafó is lehet vagy 20e Ft, a mérete 20x20x20 cm és a súlya vagy 20 kg, az indukciós fogyasztók kapcsolási problémáival.

Van mit mérlegelni.

Előzmény: jani300, 2019-03-03 08:28:35 [40900]

Az öntés nyomás alatt történik? Pont erre a hőtartományra készültek anno a spiáter (Zamak) nyomásos sorozat öntőgépek, ott 430 fok körül volt az olvadáspont, a tégely öntöttvas volt kb 15..20 literes, a ház samot vagy paplan szigetelésű, az égő olajégő szabályozott módon. Az olvadékba bemerült a dugattyú ami függőleges volt de a csöcs az vízszintesen ment a szerszámhoz. A szerszám nyitás-zárás kilincsműves. Elektromos fűtésű nemigen létezett, a költségek miatt.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

A fűtőbetét méretét nem tudjuk, ha 4db ráfér a tartályra sorbakötve + egy dióda és mehet a 230V-ra.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

Jó reggelt kívánok !
Gyanús volt nekem hogy sok a hatvan volt törpefeszültségnél .
Utána néztem , most .
Váltóban 50 voltot ír ,egyenirányítva viszont éppen belefér a soros 120 volt .
Picit drágítaná a tápot a 2-4 dióda .
Egy középmegcsapolású leválasztó trafóval még megoldható is lenne a dolog .
Szerintem az áthuzalozása a fűtőegységnek ,már túlkomplikálása a dolognak , akkor már lehet erre a célra méretezett egyedi fűtést is készíteni .

Előzmény: Szalai György, 2019-03-03 07:31:08 [40899]

Ha a törpefeszültségtől eltérő, más érintésvédelmi módról gondoskodsz, akkor a hálózati feszültségre átfűzésnek sem lehet nagy akadálya.
Esetleg csak a kivezetések kötésmódja jelenthet problémát, mert az lehet, hogy speciális.
A számoláshoz hiányzik még a jelenleg befűzött huzal hosszadata.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

Mivel most már jobban láthatóak a követelmények így nyilván a hegesztőgépes táplálás elvethető csak a dinse csatlakozóból lett következtetve a téves gondolat . A tápegység méretezése akkor így egyszerűbb mivel adott a feszültség és a teljesítmény igénye . Annyi , hogy a fenéklemezt is fűteni kell amelyet + energia még ill. úgy lenne jó , hogy egyazon áramforrásról üzemelne mint a palást fűtés azaz az is 60V-os lenne és nem térne el nagyon a palást egységes felületén átadott teljesítménytől (legyen mondjuk a számolás alapja W/cm2).

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

Azt elfelejtettem írni, hogy az olvasztó magassága 200 milliméter.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-03 02:35:13 [40896]

Üdv! Köszönöm a hozzászólásokat! Elnézést hogy nem reagáltam, de műhelyt is építek, meg a forgácsolási melóknak is haladnia kell, így nemigen jutottam gép elé.

Bíztam benne hogy valaki ismeri a gyártót, és így is lett. Eszerint a beszerzési forrás által megadott adatok helyesek. Tehát egy fűtőpanel 60V 45A 2,7 kW.

Felhasználás a következő képp nézne ki: Egy automata lövedéköntő kazánjának fűtése lenne. A kazán egy 350 milli átmérőjű saválló csődarabból van, aminek az egyik fele le van hegesztve lemezzel. A másik felén egy fedő van hőtartási, és gőzcsökkentési célból. A henger palástján lenne ez a fűtőbetét elhelyezve, majd kívülről kerámia gyapottal befedve. Ezt kívülről egy másik fal venné körül, így nézne ki a dupla falú kazán.

Az olvadék a betűfémhez hasonló. 12% antimon 2%ón a többi ólom. Az ötvözetet 500-550 fok között kell önteni mivel az antimon miatt jelentősen megnő az olvadáspontja. A beállított hőmérsékletet a lehető legpontosabban kell tartani, mivel a hőmérséklet különbség jelentős súlyszórást eredményez a kész öntvényeken, ami a szerelt lőszer nem kívánatos függőleges célképszórását eredményezi.

Erre a célra vettem egy elég okos 900 fok C. ig mérő hőkapcsolót, ami eredeti elképzelésem szerint egy nagy amperítású mégneskapcsolót kapcsolgatna. Azonban itt a forumon már tájékoztattak arról, hogy szilárdtest relével oldjam meg, mivel az lényegesen jobban bírná az ilyen jellegű terhelést. Mivel szilárdtest relét még nem használtam etéren is okulnom kell

A 60V -os tápfeszültség előállításának problémái (tömege, költsége) miatt merült fel bennem, hogy lehet érdemesebb lenne átfűzni hálózati feszültségre méretezett huzallal.

Fentiekben írtakkal kapcsolatosan minden véleményt, és ötletet szívesen fogadok, tekintettel arra, hogy fűtéstechnikában nem vagyok járatos. Köszi előre is!

Gyerekek-gyerekek! Már annyit találgattunk, már jó lenne pontosabb adatokat tudnunk, hogy mit szeretne. Hány literes kemence (nem kazán), milyen hőszigeteléssel, milyen gyors felfűtéssel, milyen tömeget? Ha ez túl sok, akkor kérem a jövő heti számokat.

Vagy itt.

Előzmény: Szalai György, 2019-03-02 10:11:01 [40893]

A gyártó erről is közli az adatokat.

Előzmény: Bordogh, 2019-03-01 21:23:01 [40875]

Még avval védeném a mundért hogy a felhasználás sem az eredeti lenne .
Gondolom egy telepített ,nem mobil kemencéről lenne szó ,aminek az érinthető fém részei értelemszerűen földeltek .
De igaz az állításod .
Nem szívesen magyarázkodnék egy baleseti vizsgálat kapcsán .

Előzmény: Szalai György, 2019-03-02 08:05:32 [40890]

Ha innen nézzük ,igaz .
Annyi azért van ,ha nem autotrafóval van táplálva ,akkor föld független leválasztott rendszer azért .

Előzmény: Szalai György, 2019-03-02 08:05:32 [40890]

Van ennek bármiféle érintésvédelme a törpefeszültségű tápláláson kívül?
Nem biztos, hogy igaz baráti jó tanács a sorba kötés sem!

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-03-01 22:51:18 [40884]

90 A magasságában a hegesztőgépek 25 V körüli feszültséggel üzemelnek ( az 50-60 V csak üresjárati feszültség ) azaz messze nem adja majd le a várt teljesítményt a két fűtőegység . De elindulásnak és mérésalaphoz már megfelel aztán el lehet gondolkodni a végleges megoldáson .

Előzmény: jani300, 2019-03-01 23:04:34 [40888]

Hát ja , végül is csak 90 amper .
De most kíváncsi lettem , mekkora feszültségre állhat be evvel a trafó ?

Előzmény: Csikarc, 2019-03-01 22:51:45 [40885]