Szerintem meg ti kevertétek össze a menetemelkedést és a menetemelkedési szöget. Az erőszükségletet ép a menet emelkedési szög határozza meg.

Bocs, de Te is rosszul tudod.
Gondolkozz rajta még egy kicsit, és rájössz
a tévedésedre.

Előzmény: csiki, 2007-10-25 16:41:00 [1887]

Egy kicsit megszédítettétek am a Mikit. Amit ti válaszoltatok az sem állja meg a helyét. Akkor lenne igaz ha pl: egy 20X10 es orsot cserél le egy 40X5 -re. Ha 40X10-re cseréli akkor igen is fele erő kell a 10mm -es elmozdulás eléréséhez mivel az ut megduplázódott az emelkedési szög pedig fele lett. (szerintem)

Olvasd végig a topikot... nézd meg a videóimat...
Erre a sebességre max. 100ms alatt felgyorsul.

Előzmény: Miki2, 2007-10-25 14:00:00 [1885]

Péter!
Miért is van szükség egy hobby gépnél egy proffesszionális gép sebességére?
3000 1/perc*5 mm = 15000mm/perc.
Ez 15 méter/perc sebesség. Egy kicsi, 500-800 mm munkaúttel rendelkező gépnél, a hobby célokra árult motorok teljesítményét figyelembe véve azt jelenti, hogy fel sem tud rendesen gyorsúlni, máris kezdheti a fékezést.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 13:43:00 [1883]

Szervusz Szobrász!
Én a saját tapasztalataimon okúlva írtam azt, amit. Régebben terveztem egy üregelő gépet. Szépen kiszámoltam a fellépő erők alapján a szükséges teljesítmény, meg a menetes orsó szükséges keresztmetszetét. (Most ne menjunk abba bele, hogy miért nem hidraulikával lett tervezve). A gép elkészült két Tr50x10-es orsóval. Működött is, csak rendesen erölködött.
Ennek kapcsán jutott eszembe, amit az ékekről és a menetekről tanúltam már jó régen.
Kicseréltem az orsókat Tr80x10-re és a motor szinte fellélegzett. Könnyedén dolgozott (dolgozik ma is) és semmi más átalakításra nem volt szükség.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-10-25 13:15:00 [1880]

Jó ott minden... max. 10W kell üresjárásban... (5V-2A) Nem kell engem félteni...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 13:30:00 [1882]

Bocs, de akkor behúztak csőbe, és újabb probléma
pont keletkezett a géped mechanikájában.
Gondolt végig: túl a mechanikai befeszülés, és
melegedés problémakörén ezt azt is eredményezi,
hogy a szervód erőforrása 30-50% ban már
üresjáratban is elfogy. Ezért mutatott az
árammérőd több ampert a videón, valaki meg is jegyezte akkor, miért ilyen nagy (3-4A volt,
ha jól emlékszem...), és látod az egységugrás
teszt ezt is kimutatta, egyszerűen
az "érdemi" munkára kevés nyomatékod marad.
Sajna ilyen apró trükkökön, beállításokon
is múlik egy jó hajtástechnika.

Szobrász hozzászólása pedig kitűnő szakmailag,
minden sora igaz.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 13:17:00 [1881]

Nem lehet állítani. Ez "sajnos" egy köszörült preciziós THK tengely persze a legjobbak közül...
Még ma is árulják az Ebay-on egy vagyont adnak érte: 320mm-e aktív résszel = 250USD/db szállítással Európába... totál aránytalan az ára...
... és veszik és veszik... már 300db-ot adott el a Szingapúri gyerek belőle...honnét vehette...
Adatlapja szerint "sajnos" ez normális...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 12:25:00 [1876]

Hahó!

Miki, Te azt nem vetted figyelembe, hogy a nagyobb átmérőnél az erőkar is nagyobb, ezért nem volt igaz az állításod.
Viszont 3 szempontból mégiscsak különbözik a két megoldás:
1 "Önzárása" jobb a nagyobb átmérőjűnek, ám mivel itt gördülő rendszerről beszélünk, ezt elhanyagolhatjuk.
2. Terhelhetőség szempontjából mindig jobb a nagyobb átmérőjű! Több golóbis fér bele.
3. Kicsi negatív dinamikai hatása is van a nagyobbnak a motorra, mert ügye nagyobb a tömege, nagyobb erőkaron, ez sem halálos még, de létezik.

Méretezésnél a 2.-re figyeljetek nagyon!
Ez a menetemelkedésnél is érvényes. Péter, én szívtam ezzel, ez még nagyon is gond lehet annál, amit az #1873-ban írsz!

Én már megszoktam, hogy velem Mindenki
"kötekedik", semmi gond.:) Tudod a műszaki élet
(azon belül is matek-fizika) totál precizitást
követel, ha picit komolyan veszed, és értelmezed
is a gyakorlatban, amiről egy képlet szól.
Ezzel az utóbbi sebváltó hasonlatoddal
bocsi, de totál hülyeségeket írtál. Hogyne
lenne köze a nyomatéknak a szögsebességhez???
A kettő szorzata ugyanis a teljesítmény.
Namármost egy autóban, de egy CNC gépben is
a motor teljesítménye állandó, vasba van öntve,
annyi amennyi.
Így pont ezért kell visszakapcsolni egy lejtőn
(és ez még egy bivalyerős Ducatti Moto GP
versenymotorra is igaz), hogy a rendelkezésre
álló teljesítmény mindig optimálisan
legyen megosztható a haladási sebesség és az ahhoz
szükséges nyomaték között, ezáltal a gyorsulást
(dinamikát) fokozzam. A belsőégésű motoroknál
egyébként az M-n görbe is más,
mint a szervo motoroknál, ott emiatt is kell
sebeséget váltani néha.
Szerintem Te a legelső hozzászólásodban (#1870)
azt akartad mondani, hogy a tekerő erőkaron
kell kisebb erő, csak aztán ezt az erőt
összekeverted minden mással. Ugyanis hiába lett
kisebb a nyomaték kar ereje, ezt nagyobb
átmérőn kell kifejteni, így esik ki a D a
játékból.

Előzmény: Miki2, 2007-10-25 12:41:00 [1878]

'Bocs Tibor, nem szeretnék Veled kötekedni.
Ha az autóddal egy meredek emelkedőre kell felkaptatni, a sebváltón vissza kapcsolsz.
A sebváltónak nevezett berendezés igazából egy nyomaték váltó, a sebességhez semmi köze. A meredek emelkedő leküzdéséhez nagyobb nyomatékra van van szükség, így csak lasabban érsz a tetejére.
Ha ugyanezt a szintkülönbséget egy hosszú, elnyújtott emelkedőn kell teljesíteni, sokszor észre sem veszed , hogy már nem sík terepen haladsz.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 12:21:00 [1875]

Ebben az összefüggésben teljesen igazad van.
A golyók úthossza még egy mm-t sem nő, miközben a sebességük a felére csökken

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 12:14:00 [1873]

Inkább állítsál az előfeszítésen, nem szabadna
melegedni egy huszas golyósorsónak annyira.
Nyugodtan tegyél bele 2-3 mikron kottyanást,
a mechanikád torzulási, terhelési deformációja
úgyis ennek a 20-30 szorosa lesz.:)

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 12:14:00 [1873]

Szia!
Te kisebb nyomatékot írtál. A kisebb erő
rendben lenne.

Előzmény: Miki2, 2007-10-25 12:17:00 [1874]

Szervusz Tibor
Én is ezt írtam. A befektetett munka nem változik.
Csak kisebb erővel, de több idő alatt lesz ugyanaz a munka elvégezve.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 12:11:00 [1872]

Tudom... nem jól írtam?
Mégegyszer...
Az 5mm-es emelkedésű golyósorsó 2000-3000rpm-nél nagyobb fordulat felett melegszik...(20mm átm.)

A megoldás, hogy a golyók kevesebbet "fussanak a pályán" és ezáltal kevesebb hőt termeljenek... egy nagyobb emelkedésű orsó... pl. 10mm/ford.
Ekkor, hogy visszaálljon az eredeti állapot a tengely és a motor közé 1/2-ző áttétel kell...

Így végeredmény képpen nagyobb végesebességet tudunk elérni a géppel... Ez a megoldás 200-300mm/s sebesség felett lehet fontos... talán...
Itt ebben az estemben a golyosorsó 20mm átmérőjű... Ha kisebb lenne az átmérő valószínüleg többet tudna... ha nagyobb lenne az átmérő pedíg kevesebbet... minden fizikális dologban hasonlít a golyóscsapágyra... (SKF könyvben leírtakra)
Tehát a zsírkenést is lehetne állandó(!) olajzásúra csinálni... de az már megint egy másik téma...

Előzmény: Miki2, 2007-10-25 12:00:00 [1870]

"Elméletileg tehát azonos menetemelkedés melett egy nagyobb átmérőjű orsóval kisebb nyomaték melett lehet ugyanazon súlyt mozgatni."
Bocsi, de ez így nem igaz!
Egy orsós mozgatásnál a nyomaték független
azonos tolóerő mellett az orsó átmérőjétől.

Előzmény: Miki2, 2007-10-25 12:00:00 [1870]

csak 12 millió ft az a gép... meg kellett volna vennem... Na de egy Igaz hobbysta (nem) csinál ilyet...
Az álmok hajtják az emberi eszmét... Lottót szoktál venni? Itt (úgyérzem) nagyobb az esély...

Na de mindegy... figyelem szobrász gépének alakulását, méretezését... Ő sem kispályás dolgot akar... Ő is álmodik(?)... Állmodjunk tovább...
Addíg marom a BF20-on a "lehetetlent"... (Persze jobb lett volna előtte el olvasnom egy marós könyvet.)
És gyűjtöm tovább a levesbe valókat, hogy a legfinomabb legyen.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 11:54:00 [1869]

Szervusz Péter!
A menetemelkedés-nyomaték kérdést vizsgáld úgy, mint egy éket.
Minél hosszabb úton kell azonos magasságba emelni egy tárgyat, annál kisebb lesz az elmozdításhoz szükséges erő.
A befektetett munka természetesen nem változik.
Ha egy menetet elméletben letekersz, egy derékszögű háromszöget kapsz (ék).
Az ék átfogója annál hoszabb, minél nagyobb a menet középátmérője. Elméletileg tehát azonos menetemelkedés melett egy nagyobb átmérőjű orsóval kisebb nyomaték melett lehet ugyanazon súlyt mozgatni.
Üdv
Miki

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 09:52:00 [1866]

Péter! Túl sokat foglalkozol azzal a csoda
videós géppel. Találgatás lenne minden további róla, egy a lényeg: más kategóriájú rendszer.
Nekünk mások a lehetőségeink, az adott fix
pontok alaposan megkötik a gondolatok, vágyak
szárnyalását. Az ipar az más kategória, nem
véletlenül kerül minden milliókba ott.
A "Hobbystának" abból kell a lehető legjobb
"levest főzni", ami a konyhában, hűtőben van.
Ebben ez a művészet és szép.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 11:17:00 [1868]

Visszacsatolásban, azaz természetesen szervó vezérlővel... Asszinkron és DC! (tudod a kefés)volt a kérdés...

Hát igen a "két potis" az csak két potis... Majd szerelek bele még potikat... azaz "komoly-itom".

Tehát 600-800W... köszi! Ezt AC-ra vagy DC-re gondolod? Számít ez?

Igen. Nem vátozna... csak a golyosorsónak fele sebességgel kellene forognia...
De lassan meglátjuk... a gyakorlatban.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 10:08:00 [1867]

Az aszinkron motort (ráadásul visszacsatolás nélküli üzemmódban) nem lehet összehasonlítani
egy szinkron AC vagy BLDC motorral. Ég és
föld a különbség.
A videón látható gépnél pedig olyan 600W-800W
körüli lehet a direkt hajtású motor, de ami
a legfontosabb, biztosan nem két trimmer potis
a szervoelektronikája, hanem picit komolyabb,
azátal sajna drágább is.
A 10 mm-es orsód a motorod illesztésén
semit nem segítene, ugyanakkora nyomaték jutna
5 mm-re, ha lelassítanád is 1:2 áttétellel.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 09:52:00 [1866]

"centripetális" beírtam a szak szótáramba #A113-as néven a lebegő nullátmenet-et #A114-en ...

Asszinkron motor = nagy fordulat képesség ezt tudom pl. Precise HF motor... de meg van az ára... pl. hűtés és egyebek... tehát nem tej-vaj az élet...

BF20... Hát azt látnod kellett volna, nem ment könnyen a leégetés...

Z-tengely... most csinálom... ettől én is félek... napokon belül megtudjuk... felkészítettem az estleges változtatásokra... nagyobb motor, kisebb emelkedésű tengely.... stb... (léptetőmotor?)

A csúcssebesség:
abban a gépben mekkora teljesítményű motor lehet???
Sajnos én ezt nem fogom elérni... mert 10mm emelkedésű orsó kellett volna és 1:2-es áttétel... mert az 5mm em. golyósorsó talán nem bírja ha 4800rpm-el forgatják...

Ha áttetelezem - de ezt már írtam - akkor nem lesz sebesség, tehát a nagyobb motor kell...

Ha pl. 1:2-ben megtenném akkor inkább a szekrényből elővenném a léptető motorokat! Pont azt eredményezné! Akkor minek a szervó?

AC motor - DC motor nem tudok állást foglalni... de elég ellentmondásos a dolog...
A DC motorokok a nyomaték miatt jobbak... ezt gondolják az emberek...
Tudtommal az iparban a szénkefe kopás és karbantartási igényei miatt mellőzik...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-25 09:24:00 [1865]

Huhh Péter, ezek nagyon összetett kérdések.
A lényeg:
Az AC szervo elve teljesen azonos a DC-vel.
A kedvezőbb eltérést az AC motor konstrukció
okozza.
Mivel nem a tekercs forog, és így nincs kefe,
és a #1860-ban leírtak alapján már csak a
csapágy és centripetális gyorsulás okozta
terhelés a határ. Ezek a motorok "simán" tudnak
50-200 ezerrel forogni. Az előzőből az is következik, hogy sokkal kisebb a forgórész
tehetetlensége, így a motor időállandója,
dinamikája is jobb. Persze ne felejtsük el
hogy van vasnélküli DC szervo motor is, azoktól
nem jobbak. A kefe hiánya nagyobb áramokat
enged meg, ami tovább növeli a nyomatékot,
ezáltal a dinamikát.
Tehát azt lehet mondani, egy átlag DC szervo
AC motor között 1.5 - 2 szeres a javulás.
Viszont súlyos árat kell fizetni a
kefenélküliségért.
Komoly elektronikai rendszer kell ahhoz is, hogy egyáltalán korrektül forogjon a motor, és
a fékezésük a lebegő nullátmenet miatt "macerás".
Nem véletlen, hogy nem találsz a piacon
Hobby AC hajtást pár 10 ezerért, én ezért is
fejlesztettem ki, hogy ez a technika is elérhető
legyen, akinek a fiókjában ott porosodik pár
ilyen motor.
Visszatérve a Te jelenlegi problémádhoz:
Az encoder felbontása körerősítés meghatározó
tényező is, ebből máris beláthatod, komolyan összefügg a dinamikával. Az egységugárs teszt
Nálad emiatt is hozott kedvezőtlen eredményeket.
Aztán ahopgyan már javasoltan, a Te motord még nem elég izmos a direkt hajtáshoz, ezért azt is
kockáztatod a rosszabb dinamika mellett, hogy úgy jársz mint a BF20-al is, idő előtt beéghet
a kommutátora, dobhatod ki fél év után.
Ráadásul ha jól látom a Z tengelyed is direktbe lenne?? Na az már végkép rossz terv, nagyot
fogsz koppanni vele.
A legnagyobb gondolkodási hibád pedig továbbra
is az, hogy az egyetlen paraméter
(a csúcssebesség) miatt az összess többit
"lebutídod", és sokkal fontosabbakat nem
emelsz ki, így összességében CNC technológia
szempontjából nem lesz jó a géped.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-25 08:34:00 [1864]

Pügmalión projekt #284 Tibi... (folytassuk itt

Ez a gép meghajtásáról van szó...

Kérdésem volt Tiborhoz mitől/mivel megy ilyen gyorsan ez a gép - ami szinte lehetetlen:

Tibor válasza:
1. Nem nevetséges 125-ös encoder van azon a gépen, mint a Tieden.
2. Gyanítom AC szervo zizeg benne.
3. Gyanítom, kicsit jobb időállandójú az a motor, és nagyobb teljesítményű mint a Tied.
4. Gyanítom, kicsit gyorsabb az alapjel küldés, mint Nálad...
______________________

Tehát a sebesség függ:
1. Encoder felbontásától?
2. AC szervó nagyobb fordulatra azaz sebességre képes mint a DC?
3. Kisebb időállandójú motor,
Ez az amihez nem tudok hozzászolni, mert a sebesség volt a kérdés nem a gyorsítási képesség, de szerintem elég jó motorjaim vannak...(lehet, hogy kicsik?)
4. A sebeség függ az alapjel gyorsaságától?
Tudjuk, hogy encoder függő azaz ha nagyobb az encoderhez több jel kell... és nő a felbontása a gépnek és fordítva stb... de az arány határozza meg a sebességet/fordulatszámot - ha jól tudom.)

Tehát ilyen gyors gépet csak AC szervóval lehet elképzelni? mert az AC szervó motor olyat tud amit a DC nem fordulatszámban/erőben?
Erről írhatnál...
Kb. mekkora teljesítményű motorok lehetnek benne? Mekkora motorok kellenek, hogy ezt a sebességet elérjem?
Szerinted áttételt használnak?

Igy már világos! kösz

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 21:09:00 [1861]

Értem... Köszi. Ezt nem is tudtam a DC motorokról... pedíg végül is logikus...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 20:56:00 [1860]

Ha ilyen nagy felbontású az encodere, akkor
valószínűleg szervo minőségű.
Egy AC pozíció szervohajtás kell hozzá, a
frekiváltók "játékok" ezekhez a feladatokhoz,
a PID ugyanis amelyikben van, csak sebesség PID.
A Mach is ugyanilyen játék kategória, hiszen
még az előtolási step-dir jelekkel is szenved
20-30 Khz felett, majd ekkor pont még szabályoz
is valami mást, ugyanmár...:)

Előzmény: lovas gyula, 2007-10-24 20:35:00 [1856]

Figyelj Péter!
Van olyan állandó mágneses DC motor, ami
3V-on 30.000 rpm-el forog és van olyan amelyik
3.000V-on 300 rpm-et. Ez mind motor méretezés,
és feladathoz illesztés kérdése csak.
Egy DC motor sebességének csak a keferendszere,
csapágyazása, és a forgórész szilárdsága szab határt.
Elvi működéséből következően 1 millióval is
pöröghetne.:)
Ebben a topicban azonban mi itt általában
50-300 W körüli, CNC mellékhajtásokhoz
gyártott szervomotororól beszélünk, azoknál
pedig mint már írtam 3-4.000 fölé ritkán kell
(és nem is javasolt) menni fordulatszám
tekintetében.
Ha pedig túllépsz a motor maximum
fordulatszámán egy idő múlva mind azok a
jelenségek bekövetkeznek, amit írtál,
+ kefebeégés, intenzív kopás, kommutátorzárlat,
ívképződés, tekercs átütés, ... stb lesz.
A P=M*2*Pi*n képlet pedig elmagyarázza Neked,
hogy "rosszabb vagy erősebb". Azaz csak a
fordulatszám semmit nem jelent.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 20:33:00 [1855]

A frekiváló topik 267- ben probáltam utalni a Mach is tudja... Van benne PID!!!

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 20:39:00 [1857]

Nem voltam még Strasbourgban ...Eckbolsheim egy közeli helység neve

Előzmény: lovas gyula, 2007-10-24 20:35:00 [1856]

szerintem valamilyen minőségű pozició szabályzást lehetne csinálni frekiváltóval...
De már többször leugattak... A PID is benne van sok frekiváltóban... lehet, hogy lomha lenne... de ha csak az erő kellene...

Ha a frekiváltód rendelkezik encoder bemnettel,
egy minőségi, sebességszabályzott hajtást tudsz
csinálni belőle. A pozíció szabályzáshoz
már sajnos a frekiváltó kevés
Kösz a gyors választ! A minőségi sebesség szabályzást még el tudom képzelni egy freki váltóval de ahhoz minek egy 2500 enkóder index-el.Az enkóder Francia gyártmány ECKBOLSHEIM (milyen szép Francia név kb mint Sárközi)tipusa
IN58MOT002/2500

Ok. és mi van pl. 4000 felett melegszik, szétesik, nem lineáris felette a KV érték?
Szerintem vannak olyan motorjaim ami kevesebb fordulatot tudnak... de ez csak érzés...
Ha kevesebbet tud akkor az rosszabb vagy erősebb?

Hüle hasonlat: 2 polusú vagy 4 polusú asszinkron motor...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 20:11:00 [1853]

Ez a fúrom motor hülesége... néha... ha tök egyszerre nyomjuk a gombot... két #1851-es ... nem semmi..

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 20:08:00 [1852]

max. 4000-nél van a vége, ha hobby CNC
célra akarod használni. Az ehhez tartozó
fesz a végeredmény.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 20:02:00 [1851]

Jajjj Péter, éppen kiütötted a válaszomat.
Szóval azt írtam az előbb Gyulának, hogy
valószínűleg akkor egy AC aszinkron
szervomotor van a birtokodban.
Ha a frekiváltód rendelkezik encoder bemnettel,
egy minőségi, sebességszabályzott hajtást tudsz
csinálni belőle. A pozíció szabályzáshoz
már sajnos a frekiváltó kevés, ha egyáltalán
a motor alkalmas rá.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 20:02:00 [1851]

Ez ok... de hol a névleges fesz vég?
Valami nem változik akkor?

Csak azonos "fajsúlyuakat" szoktam hasonlítani...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 19:28:00 [1849]

Talán nem csak engem érdekel, néhány napja került a tulajdonomba egy 1400 n/min 0.37 Kw aszinkron motor. Ami miatt ide irtam, a motor fel van szerelve egy komoly enkóderel is. A motor Spanyol gyártmány és gyári állapotú.Milyen lehet a vezérlöje és egyáltalán van e létjogosultsága? A motort szétszedtem, semmi különös nincs benne egy tekercs hőérzékelön kivül.

5 voltonként növeld a motor tápfeszét,
és közben mérd a fordulatszámát. Ezt
3000 1/min-ig csináld meg, így bemérted a
motort és tudni fogod a fordulatszám állandóját
(Kv).
A lefogásos árammérés nem mérvadó, nagyon
hozzávetőleges, mert ez erősen teljesítmnény
függő.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 19:15:00 [1848]

1000-4000... 200-300W felett tudom kisebb általában...
Valami járatás, melegedés, üresjárati árammérés...
Szoktam saccolni a minimális "indítófeszből is" ... aza ha kb. 0,4V-ról már egyenletesen jár akkor kb 40-60V-os, ha 0,6V ez akkor kb 80V...
Vagy 5V-ról teljesen lefogom és megnézem mekkora a "zárlati árama" ... Ha kicsi az áram akkor nagyobb fesz-ü a motor... hasonlítási alapon az ismertekhez...
Ezek pl. hüleség?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-24 19:01:00 [1847]

Ki lehetne mérni, számolni, de ahhoz ismerned
kellene a motor alapegyenleteit.
Enélkül marad a sacc.
A névleges fordulatszámot ránézére nehéz
megállapítani, mert a mégneses térerőt szemmel
nem lehet látni. Ami árulkudó lehet, a
tekercselés menetszáma.
Minél kisebb a menetszám, annál "pörgősebb" a
motor. A kommutátor szám nem számít.
Egy biztos: a DC szervomotorok fordulatszáma
95%-ban 1000 - 4000 1/min között van 50-200W
tartományban.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-24 18:47:00 [1846]

Ezt a hatásfok/üresjárat/terhelve dolgot már tapasztaltam... Pl. Asszinkron motor is...

De alapjaiban a tekercselés, kommutátorok osztása?
Egyszerű módszerrel (számomra pl. hogyan tudom (kb.) meghatározni a névleges fordulatszámot, ha semmit nem tudok a motorról...
pontosabban nincs megadva...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-10-22 21:31:00 [1845]

Bocs, de nem voltam gépközelben.
Egy DC motor névleges maximális fordulszáma
általában 300-30.000 1/min között lehet, amit a
motorgyártó a mágneses gerjesztés paramétereivel
állít be a az adott felhasználási területnek,
technológiának megfelelően. Ehhez az áramnak
közvetlenül semmi köze, ugyanis az ideális
szervo motornál az üresjárási áram nulla körül
van. Ezért "csodálatosak" ezek a motorok,
ugyanis csak akkor fogyasztanak, ha hasznos
nyomatékot adnak le (pl. a léptető motor ehhez
képest egy pazarló "kazán", ami mindig fűt).
A valóságban persze van súrlódási, és mágneses
veszteség, de az igazi szervomotoroknál ezeket
próbálják minimálisra csökkenteni.

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-21 11:57:00 [1835]

#1835... kérdés ... látjátok ha a Tibi nincs akkor itt a sötétség...
Csak a hobbysta megközelítés: forog akkor az már jó...

Kiugrasztom a nyúlat a bokorbol!!! Már nekem is nagyon hiányzik...

Tibor 45!!! Szerinted a 90W birkanyíró motor alkalmas AC szervónak?

Előzmény: Varsányi Péter, 2007-10-21 15:58:00 [1836]

Ja leesett, de hülék vagytok...

Szóljál ha gratulálhatunk!

Péter! 1834
A török vendégre gondolunk. (hevi bej)