Házilag el sem tudom képzelni mert igen lassan kell hagyni kihűlni. A nagy tükröket akár egy évig is hűtik. Gondolom kis tükörhöz sem árt egy fél nap.

Előzmény: KoLa, 2016-01-03 20:13:00 [4831]

Hogy kell üveget önteni távcsőhöz?

Előzmény: elektron, 2016-01-03 18:56:00 [4829]

Köszönöm a megfigyelésed!
Az öntési témától való eltévelyedést azzal zárnám, hogy a kád esetében - a zománcozással kapcsolatban - valószínűleg még kedvezőbb a helyzet:
- nagyobb tömeg
- vastagabb fal
- egyenletesebb melegedés/hűlés
- a fatüzelés se olyan intenzív és koncentrált hőleadó mint egy PB égőfej.
Van a dologban ráció

Előzmény: KoLa, 2016-01-03 18:20:00 [4828]

Nálam az ilyesmi üveg öntésre érdekelne távcső tükörhöz ... ott mondjuk elég magas a hőfok.

Előzmény: KoLa, 2016-01-03 18:20:00 [4828]

Berényi József egy zománcozott lavór-ban olvasztotta az alumíniumot a bemutatóin!
Én úgy láttam hogy sértetlen maradt öntés után!
Hogy a topic témájánál maradjak, az aluöntésnél lényeges volt hogy egy vékony zománcozott lavór nem sok hőt tud elvonni!egy öntvény kád lehet sokáig melegszik.

Előzmény: TROMF22, 2016-01-03 11:21:00 [4825]

Én is keresgéltem mostanában hasonló után.
Ytong-ból szok ilyen építeni a hobby társadalom.

Itt egy egész jó leírás.

Itt egy kicsit nagyobb. Ez utóbbi fazont még egy vermikulit réteggel megspékelve el tudnám képzeni...

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 10:19:00 [4812]

Át kellene vinni a semlegesbe...
Nézegetem, nézegetem...
A felső rész csak alulról melegszik... A forró égéstermékeket (füstöt) a felső rész köpenyébe kellene vezetni, vagyis a felső részt duplafalúan kell(ene) kiképezni.

Előzmény: TROMF22, 2016-01-03 11:21:00 [4825]

Tetszik, várakozik is egy kibontott öntöttvaskád a fiamék udvarán, hasonló felhasználásra.
De mit csinál a kád zománcozása felfűtéskor, vagy ha véletlenül jól beizzítják az alsó felet? Nem potyognak a zománc darabkák a kalácsba?

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-03 07:53:00 [4823]

Ez nagyon praktikus.
Pár éve, egy karácsony előtti vásárban láttam hasonlót, akkor éppen süti sült benne.
A különbség, hogy az mobil megoldás volt, beépítve egy régi utcaseprő taliga szerkezetébe.
És körbe volt tapasztva agyaggal.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-03 07:53:00 [4823]

Frankó.

Előzmény: Bicska, 2016-01-02 22:34:00 [4822]

Bocsánat az OFFért >

Köszi!

Előzmény: Berényi József, 2016-01-02 20:13:00 [4819]

Én képtelen vagyok ezen ömlesztett, tagolatlan mondatok olvasásának nekiállni... pedig biztos érdekes amit írtál.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-01-02 18:18:00 [4816]

Nem kell szárítani.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 19:40:00 [4817]

Nyárra tervezem egy ilyen beszerzését:
Kemence

...bocs...

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-01-02 18:18:00 [4816]

Sziasztok!Az lenne a kérdésem hogy a homok+bentonit+víz(nyershomok)keveréket kell-e szárítani öntés előtt?Alumíniumot szeretnék bele önteni.

Egyáltalán nem vagyok kemence szakértő de most egy spéci munka kapcsán összeolvastam mindent . Ha ( klasszikus ) kemencét akarnék csinálni akkor a fűtőszálnak a kanthal huzalt választanám . ( vannak magasabb hőmérsékletet szolgáltató anyagok is ( szilit SiC ) A kanthalt természetesen méretezném felületi terhelésre . ( élettartamra ,felületi hőmérsékletre : 1.5-3.5 W / cm2 alapon ) A hő egy része vezetéssel egy része pedig sugárzással jut el a darabhoz. A kanthalt be lehet fűzni egy lyukas kerámia téglába de a tégla U alakú ( nyitott ) csatornái is tarthatják azt. A kerámia villamosan szigetelő és hőálló anyag. A hőszigetelő képessége nem kimagasló . Említettem hogy a hő egy része sugárzással kerül a darabra ( Stefan Bolzmann összefüggés ) Az összefüggésben található egy anyagi jellemző ( sugárzási "tényező " ) A kerámia ebből a szempontból nagyon kedvező (utána azt hiszem az üvegkerámiák és kvarcüveg következik ) . Persze a kemencét a hőveszteség csökkentése érdekében szigetelni kell . Itt a különböző ( sok levegőt tartalmazó ) kerámiapaplanok és a vermikulit a hasznos anyag . A vermikulit sugárzási tényezőjéről nincs adatom de mivel hőszigetelő a hőátadás a darabra csak a sugárzással fog bekövetkezni ( a konvekciót egy zárt villamos fűtésű kemencében alapól kizártam ) nem láttam olyan alkalmazást ahol a kanthal fizikai tartását is rábízták volna .
Várom a szakemberek kiigazítását !!( még nincs kész a projektem , szívesen veszem az ötleteket )

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 12:04:00 [4815]

Közben gondolkoztam hogy nem kell, a szükséges méret meglenne 2db 60x60 as táblából, de ez csak 30mm vastag, és költséghatékonyság szempontjából a külső réteg lenne perlit beton, mert a hő nagy részét már szigeteli a vermikulit a külső csak másodlagos meg erősebb réteg lenne.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 11:19:00 [4813]

Tehát semmi más nem kell bele csak vermikulit, a belső réteg sem kell legyen valami hővezetőbb anyag?

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 11:19:00 [4813]

Én a helyedben 40-50 mm vastag Vermikulit (kálcium szilikát) táblából építeném az elektromos kemencém.
Szerintem minden tekintetben jobb, mint az általad felsorolt anyagok.
Ezt saját tapasztalatból írom.
Annak idején samottal, perlitbetonnal és sok mindennel próbálkoztam, a Vermikulit veri mindegyiket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 10:19:00 [4812]

Igaz. Ne essünk abba a hibába mint én hogy fémet szeretnék olvasztani nincs otthon semmi hozzá és indukciós hevítővel kezdek. Alaphelyzetben ez a panel arra alkalmas hogy vasat izzítsunk pl edzés vagy kovácsolás céljából. Meg nem is olcsó ha beleszámoljuk a hűtést réztekercset, tápegységet, PC táp kevés 40V 30A kell neki.
A dolog másik végén pedig a disznó perzselő van;
de ez sem alkalmas mindenre.
Most azon gondolkozom hogy építek egy elektromos kemencét 1200C ig lehet különleges anyagok felhasználása nélkül elkészíteni.
Azért tartom ezt jó választásnak mert fémet is tudnék benne olvasztani, ha öntök akkor a formát abban tudom kiégetni, illetve kerámiát is lehetne vele kiégetni.
A belseje e tűzálló beton lenne, bevonatos kanthal huzal fűtéssel, K hőelem méréssel, a szigetelés hőszigetelő paplan majd perlit beton, 30x30x30 cm lenne és 3kW ot gondoltam max teljesítménynek.
Jó az elképzelésem?

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 08:11:00 [4811]

Sokkal egyszerúbb PB gázégővel, akár disznó perzselővel olvasztani. Lásd Berényi, itt a fórumban.

Előzmény: agyaggalamb, 2015-12-28 21:46:00 [4809]

Udvozletem. Kisebb alacsony homersekleten olvado femekhez hasznalhato ez az eszkoz?
Pc tappal kezdeskeppen meghajthato?
1000w olvaszto

szia! az általad kommentált kapcsolási rajzból reprodukálható az indukciós szerkezeted? Az a bizonyos 2009-2010-es időszakból végigolvasva nekem úgy tűnt. Milyen trafót kellene beszerezni hozzá? (Egyébként az elektronikához annyi közöm van, mint a csirkének az ABC-hez szóval segítséggel készíteném el természetesen, ezért is kérdezek ilyen jókat)

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 19:51:00 [4769]

No az ilyen drága pénzért megvett, de sosem kipróbált vagy felhasznált cuccal van nekem is tele a kuckóm, meg néha a hócipőm.

Előzmény: vjanos, 2015-12-28 21:02:00 [4807]

Bevallom nem

Előzmény: svejk, 2015-12-27 15:46:00 [4802]

Minden nagyteljesítményü ind. hevítőnél írják a segédtáp előkapcsolását. Az egyiknél a Miller hatással indokolják, kikapcsolásakor hajlamos újranyitni a FET-et állítólag. Több javaslat van az előfordulás csökkentésére.

Mindenesetre én a hobbymat majdnem teljes egészében abból szponzorálom, hogy a tervezőmérnökök sincsenek, vagy nem akarnak képben lenni.

Előzmény: svejk, 2015-12-27 16:38:00 [4804]

Ez egy látszólag nagyon egyszerű probléma, de mégis igen összetett.
Azt hiszem itt közülünk senki sem tudja a tutit, csak sejtjük, mint macska az esőt.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 16:31:00 [4803]

PBalázs, Svejk: Igazatok van, és a "konzultáció" közben elgondolkodtunk, mire kell ügyelni egy mosfetes teljesítménykapcsoló tervezésénél, üzemeltetésénél.

Előzmény: svejk, 2015-12-27 12:53:00 [4799]

Kipróbáltad már?

Előzmény: vjanos, 2015-12-27 14:37:00 [4801]

Mint az általad megjavitott indukciós hevitömnél...

Előzmény: svejk, 2015-12-27 12:53:00 [4799]

Ha megnézünk egy átlagos kapcsolóüzemű tápot vagy motormeghajtót ott sincs semmi áramköri megoldás a főáramkör késleltetésére, sőt a segédtápegységnek kell több idő mire feláll.

Persze mint mindenre erre is van ellenpélda. Pl. nagy teljesítményű motormeghajtóknál mindig van egy kontaktor a főáramkörben. De ezekben már nagyon bonyolult és sokrétű védelmi rendszer van és nem biztos, hogy csak a bekapcsolás miatt.

Miért kell?
Szerintem nem KELL. Ha pl. ott vannak az említett Rgs ellenállások és a vezérlés utólagos bekapcsolásakor rögtön korrekt a vezérlőjel akkor nem lehet gond.

Persze egy 5 perc alatt összedrótozott, vagy egy végletekig leegyszerűsített kapcsolásnál lehet előfeltétel a bekapcsolási sorrend.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 09:57:00 [4797]

Igen, én is így értettem, bár sokat kellett visszaolvasnom
Szóval szerintem azért, hogy ne nyissanak össze a FET-ek a főtáp bekapcsolásakor.
Én arra tippelek, hogy ha nem lennének hídba kötve, hanem csak egy FET lenne a terheléssel sorban, akkor nem is menne tönkre.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 09:57:00 [4797]

Az egész elmélkedés ebből indult ki: miért kell a vezérlés bekapcsolásának megelőznie a (magas) tápfesz bekapcsolását...

Előzmény: pbalazs, 2015-12-27 09:14:00 [4796]

A FET valóban nem szereti a lineáris üzemet, de minden bekapcsoláskor van egy kis lineáris fázis a Cgd miatt. Ez jól látszik a gate feszültségen: ez a Miller-plató. De ettől még nem kell tönkremennie és nem üt át a gate.

Szerintem nem ezért megy tönkre a FET a táp rákapcsolásakor, mert itt még nincs is (szándékosan kapcsolt) gate fesz. Inkább az lehet, hogy a drain fesz rákapcsolásakor a vezérlés még nem megy, így a FET driver lebegni hagyja a gate-eket, és a Cgd visszahatása miatt a két FET a félhídban összenyit, és semmi sem korlátozza az áramot.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 01:09:00 [4795]

Az elemi fetek Ugth-ja bizonyosan nem tökéletesen egyforma, ami melegágya a hotspot képződésnek, lineáris munkapontban.
De én határozottan emlékszem egy Motorola irodalomra, ami azt írta, hogy a parazita kapacitásokkal vigyázni kell a bekapcsoláskor. Akkor nem mélyedtem el benne eléggé, és csak a kapacitív osztót jegyeztem meg. Majd előkeresem.

Ezért írtam, hogy nem tudom, mennyi idő alatt zajlik le a gate tönkremenetele, mert a t(d)+ t(r) azért jó néhány (tíz) ns is lehet, azalatt ki tudja, mi történik.
A 10k egy 1nF-os Cgs mellett 10 us időállandót ad, addig nem sok vizet zavar a kapacitív osztó mellett, ha jól gondolom, nem? Bár lehet, hogy inkább a felső taggal kellene az időállandót számolni, de akkor is us nagyságrendű. Majd holnap átgondolom, most már késő van, de aggódom, mert neked mindig igazad szokott lenni.

Előzmény: svejk, 2015-12-26 19:46:00 [4793]

Szerintem a Cgd miatt nem üthet át a Gate, mivel ahogy eléri a kapacitív osztó a pár voltos Gate feszültséget a FET elkezd kinyitni és kisöntöli a kapacitív osztót. De az igaz, hogy egyben el is kezd disszipálni.

Ezért kell magasabb tápfeszültségű FET áramköröknél mindig a G-S közé egy 10 Kohm körüli lezáró ellenállás akármilyen is a meghajtás.

Előzmény: kalaci, 2015-12-26 00:18:00 [4786]

Tisztelt forumtársak!
Érdeklődök valakinek nincs véletlenül a fiók alján egy idukciós kazán panelrajza?

Itt ér véget a felszínes tudományom: a zéner sem fénysebességű, bár erről hallgatnak az adatlapok, és azt sem tudom, hogy a gate átütés hogyan, és milyen gyorsan következik be. Voltaképpen a zéner hatás is hasonló letörés, mind a kettő atomi folyamat, hasonló kell hogy legyen az időzítése, tehát meg kell hogy védje a fetet.

Máskor is beírom hogy : " Ha valaki tud valami más magyarázatot akkor azt én is szívesen veszem " köszönöm Laci ! Tovább gondolva a dolgot : egy fixen beépített Cgs kapacitást söntölő zener vagy supressor nem oldaná meg a gate átütés problémáját? Tápra helyezve az eszközt nő a Cgs kapacitáson a feszültség amit az átütés előtt korlátozunk . De a kapacitások és a tápfesz ismeretében egy söntölő rezisztív tag is korlátozhat ( igaz ennek jelenlétével a vezérlés méretezésekor számolni kell ) Persze ettől még létrejöhet a lineáris kivezérlés amitől túldisszipálhat az eszköz . Tegnap az elektronika oldalon Svejknek írtam hogy az asztalomon egy 1000V os 300 A es bipoláris tranzisztor . .. Még egy adalék hogy a régi technikát részesítsem előnyben .

Előzmény: kalaci, 2015-12-26 00:18:00 [4786]

Lásd itt: SOA

Más. Az indukciós hevítőmhöz készítek egy új tekercset nagyobb átmérővel hosszabb szárral hogy a grafit tégely ne terhelje be annyira, csak honnan tudnék hőálló hőszigetelő anyagot szerezni mint amit a 4780 as hozzászólásomba is volt, tehát hőálló hőszigetelő és fűrészelhető, és kis tételben van? Ezt tenném a grafit tégelyre vagy akár Ívkemencéhez is jó lenne.

Közben megvan az első tárgy amit kiöntenék fémből, alumíniumból egy 3D nyomtató száltovábbítója , itt írtátok hogy be kell kenni fekeccsel ami samott liszt, vettem samott lisztet de olyan durva szemcsés hogy bekenni sem tudom meg ha sikerülne is nagyon rossz felületet adna, valami finomabb anyag kellene amit lehetőleg ne kelljen kiégetni, azt hiszem a kvarcliszt gipsz keverék lenne ide jó.
A módszer az elvesző mintás hab lenne de PLA anyagból, a tárgyat 0,3mm falvastagsággal 10% kitöltéssel nyomtattam ki tehát van olyan üreges mint egy hab, csak senki nem tudja vajon a PLA kiégetés nélkül működne-e a dolog, egyébként a PLA szép kék tiszta lánggal ég tűzben, nem úgy mint az ABS vagy HIPS amik erősen kormolnak égés közben.

Így igaz de általánosságban is, ahol nincs olyan vezérlő IC speciális áramkör ami alacsony gate meghajtó feszültség esetén azonnal lekapcsolja a FET-et, kiegészítés, trükkök is kellhetnek ha MOSFET-re tervezett IC-t pl UC3845 ről IGBT-t vagy SiC FET-et hajtanánk meg. A tranzisztorok sem jobbak ilyen szempontból sőt sokkal rosszabbak kisebb a biztonságos üzemeltetési tartományuk SOAR (lásd google). Csak egy tranzisztor kapcsoló üzemben nem az alacsony gate feszültségtől hanem az alacsony bázis áramtól melegedhet ami ugye függ a kollektoráramtól, ezért is a kényelmes meghajtás érdekében alkalmaztak meghajtó transzformátort akkor is ha nem kell galvanikus leválasztás, lásd régi képcsöves TV sorvégfok tranzisztor meghajtását, szinte mindig trafós, de itt is nagyon bonyolult összefüggések vannak a méretezésnél, pl a bázis nyitófeszültsége függ a kollektorfeszültségtől.

Előzmény: Szalai György, 2015-12-26 08:26:00 [4787]

Akkor (ha jól értem) a segédtáp ágba kell egy nagy kapacitás, hogy teljes hálózat-kimaradás esetén később essen le a segédtáp feszültsége, mint a főtápé.
Induláskor pedig a teljes segédtápfeszültség megléte kell, hogy engedélyezze a főtáp bekapcsolását.

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-25 21:06:00 [4783]

Egyrészt valóban igaz az, hogy a teljesítmény mosfetek sok kisebb fetből állnak. Valószínűleg abban is igazad van, hogy egy tönkremenetele is az egész eszközt használhatatlanná teszi.
A mechanizmus lényege a Cdg kapacitás. Ugyan jóval kisebb, mint a Cgs kapacitás, de ha a kapcsolandó feszültség elég nagy, akkor a felépülésekor (bekapcsoláskor), ha a gate meghajtás nem eléggé kis impedanciás, a kapacitív osztó által leosztott feszültség is tönkreteszi a fetet. Vagy átüti a gate-et, vagy lineáris módba vezérli a csatornát, amitől a fet elmelegszik. Ez lehet olyan, hogy helyi forró pontok képződnek, és tönkremennek, mielőtt még az egész tok fölhevülne.
A bipoláris tranzisztor bázisa nem fog átütni, mert a bázis-emitter dióda a nyitófeszültsége fölött nagyon kis impedanciájú, ugyanezért a Ccb kapacitás nem tud számottevő bázisáramot létrehozni, tehát a vezérlés nélküli tranzisztort a hőmegfutás se fenyegeti.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]

Eeez baró

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-25 20:14:00 [4780]

letiltják a drivert

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]

Így igaz. Vannak olyan FET IC-k amit 8V küszöbfeszültségnél old le, de ma már az IGBT-k olcsóbbak lettek így népszerűbbek, azok nyitófeszültsége 10V felett van, a tönkremenetel akkor szokott lenni pl amikor teljes terhelés alatt elmegy a tápfeszültség, pl. inverteres hegesztő lecsapja az automatát.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]