Közben gondolkoztam hogy nem kell, a szükséges méret meglenne 2db 60x60 as táblából, de ez csak 30mm vastag, és költséghatékonyság szempontjából a külső réteg lenne perlit beton, mert a hő nagy részét már szigeteli a vermikulit a külső csak másodlagos meg erősebb réteg lenne.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 11:19:00 [4813]

Tehát semmi más nem kell bele csak vermikulit, a belső réteg sem kell legyen valami hővezetőbb anyag?

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 11:19:00 [4813]

Én a helyedben 40-50 mm vastag Vermikulit (kálcium szilikát) táblából építeném az elektromos kemencém.
Szerintem minden tekintetben jobb, mint az általad felsorolt anyagok.
Ezt saját tapasztalatból írom.
Annak idején samottal, perlitbetonnal és sok mindennel próbálkoztam, a Vermikulit veri mindegyiket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 10:19:00 [4812]

Igaz. Ne essünk abba a hibába mint én hogy fémet szeretnék olvasztani nincs otthon semmi hozzá és indukciós hevítővel kezdek. Alaphelyzetben ez a panel arra alkalmas hogy vasat izzítsunk pl edzés vagy kovácsolás céljából. Meg nem is olcsó ha beleszámoljuk a hűtést réztekercset, tápegységet, PC táp kevés 40V 30A kell neki.
A dolog másik végén pedig a disznó perzselő van;
de ez sem alkalmas mindenre.
Most azon gondolkozom hogy építek egy elektromos kemencét 1200C ig lehet különleges anyagok felhasználása nélkül elkészíteni.
Azért tartom ezt jó választásnak mert fémet is tudnék benne olvasztani, ha öntök akkor a formát abban tudom kiégetni, illetve kerámiát is lehetne vele kiégetni.
A belseje e tűzálló beton lenne, bevonatos kanthal huzal fűtéssel, K hőelem méréssel, a szigetelés hőszigetelő paplan majd perlit beton, 30x30x30 cm lenne és 3kW ot gondoltam max teljesítménynek.
Jó az elképzelésem?

Előzmény: n/a (inaktív), 2016-01-02 08:11:00 [4811]

Sokkal egyszerúbb PB gázégővel, akár disznó perzselővel olvasztani. Lásd Berényi, itt a fórumban.

Előzmény: agyaggalamb, 2015-12-28 21:46:00 [4809]

Udvozletem. Kisebb alacsony homersekleten olvado femekhez hasznalhato ez az eszkoz?
Pc tappal kezdeskeppen meghajthato?
1000w olvaszto

szia! az általad kommentált kapcsolási rajzból reprodukálható az indukciós szerkezeted? Az a bizonyos 2009-2010-es időszakból végigolvasva nekem úgy tűnt. Milyen trafót kellene beszerezni hozzá? (Egyébként az elektronikához annyi közöm van, mint a csirkének az ABC-hez szóval segítséggel készíteném el természetesen, ezért is kérdezek ilyen jókat)

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 19:51:00 [4769]

No az ilyen drága pénzért megvett, de sosem kipróbált vagy felhasznált cuccal van nekem is tele a kuckóm, meg néha a hócipőm.

Előzmény: vjanos, 2015-12-28 21:02:00 [4807]

Bevallom nem

Előzmény: svejk, 2015-12-27 15:46:00 [4802]

Minden nagyteljesítményü ind. hevítőnél írják a segédtáp előkapcsolását. Az egyiknél a Miller hatással indokolják, kikapcsolásakor hajlamos újranyitni a FET-et állítólag. Több javaslat van az előfordulás csökkentésére.

Mindenesetre én a hobbymat majdnem teljes egészében abból szponzorálom, hogy a tervezőmérnökök sincsenek, vagy nem akarnak képben lenni.

Előzmény: svejk, 2015-12-27 16:38:00 [4804]

Ez egy látszólag nagyon egyszerű probléma, de mégis igen összetett.
Azt hiszem itt közülünk senki sem tudja a tutit, csak sejtjük, mint macska az esőt.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 16:31:00 [4803]

PBalázs, Svejk: Igazatok van, és a "konzultáció" közben elgondolkodtunk, mire kell ügyelni egy mosfetes teljesítménykapcsoló tervezésénél, üzemeltetésénél.

Előzmény: svejk, 2015-12-27 12:53:00 [4799]

Kipróbáltad már?

Előzmény: vjanos, 2015-12-27 14:37:00 [4801]

Mint az általad megjavitott indukciós hevitömnél...

Előzmény: svejk, 2015-12-27 12:53:00 [4799]

Ha megnézünk egy átlagos kapcsolóüzemű tápot vagy motormeghajtót ott sincs semmi áramköri megoldás a főáramkör késleltetésére, sőt a segédtápegységnek kell több idő mire feláll.

Persze mint mindenre erre is van ellenpélda. Pl. nagy teljesítményű motormeghajtóknál mindig van egy kontaktor a főáramkörben. De ezekben már nagyon bonyolult és sokrétű védelmi rendszer van és nem biztos, hogy csak a bekapcsolás miatt.

Miért kell?
Szerintem nem KELL. Ha pl. ott vannak az említett Rgs ellenállások és a vezérlés utólagos bekapcsolásakor rögtön korrekt a vezérlőjel akkor nem lehet gond.

Persze egy 5 perc alatt összedrótozott, vagy egy végletekig leegyszerűsített kapcsolásnál lehet előfeltétel a bekapcsolási sorrend.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 09:57:00 [4797]

Igen, én is így értettem, bár sokat kellett visszaolvasnom
Szóval szerintem azért, hogy ne nyissanak össze a FET-ek a főtáp bekapcsolásakor.
Én arra tippelek, hogy ha nem lennének hídba kötve, hanem csak egy FET lenne a terheléssel sorban, akkor nem is menne tönkre.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 09:57:00 [4797]

Az egész elmélkedés ebből indult ki: miért kell a vezérlés bekapcsolásának megelőznie a (magas) tápfesz bekapcsolását...

Előzmény: pbalazs, 2015-12-27 09:14:00 [4796]

A FET valóban nem szereti a lineáris üzemet, de minden bekapcsoláskor van egy kis lineáris fázis a Cgd miatt. Ez jól látszik a gate feszültségen: ez a Miller-plató. De ettől még nem kell tönkremennie és nem üt át a gate.

Szerintem nem ezért megy tönkre a FET a táp rákapcsolásakor, mert itt még nincs is (szándékosan kapcsolt) gate fesz. Inkább az lehet, hogy a drain fesz rákapcsolásakor a vezérlés még nem megy, így a FET driver lebegni hagyja a gate-eket, és a Cgd visszahatása miatt a két FET a félhídban összenyit, és semmi sem korlátozza az áramot.

Előzmény: kalaci, 2015-12-27 01:09:00 [4795]

Az elemi fetek Ugth-ja bizonyosan nem tökéletesen egyforma, ami melegágya a hotspot képződésnek, lineáris munkapontban.
De én határozottan emlékszem egy Motorola irodalomra, ami azt írta, hogy a parazita kapacitásokkal vigyázni kell a bekapcsoláskor. Akkor nem mélyedtem el benne eléggé, és csak a kapacitív osztót jegyeztem meg. Majd előkeresem.

Ezért írtam, hogy nem tudom, mennyi idő alatt zajlik le a gate tönkremenetele, mert a t(d)+ t(r) azért jó néhány (tíz) ns is lehet, azalatt ki tudja, mi történik.
A 10k egy 1nF-os Cgs mellett 10 us időállandót ad, addig nem sok vizet zavar a kapacitív osztó mellett, ha jól gondolom, nem? Bár lehet, hogy inkább a felső taggal kellene az időállandót számolni, de akkor is us nagyságrendű. Majd holnap átgondolom, most már késő van, de aggódom, mert neked mindig igazad szokott lenni.

Előzmény: svejk, 2015-12-26 19:46:00 [4793]

Szerintem a Cgd miatt nem üthet át a Gate, mivel ahogy eléri a kapacitív osztó a pár voltos Gate feszültséget a FET elkezd kinyitni és kisöntöli a kapacitív osztót. De az igaz, hogy egyben el is kezd disszipálni.

Ezért kell magasabb tápfeszültségű FET áramköröknél mindig a G-S közé egy 10 Kohm körüli lezáró ellenállás akármilyen is a meghajtás.

Előzmény: kalaci, 2015-12-26 00:18:00 [4786]

Tisztelt forumtársak!
Érdeklődök valakinek nincs véletlenül a fiók alján egy idukciós kazán panelrajza?

Itt ér véget a felszínes tudományom: a zéner sem fénysebességű, bár erről hallgatnak az adatlapok, és azt sem tudom, hogy a gate átütés hogyan, és milyen gyorsan következik be. Voltaképpen a zéner hatás is hasonló letörés, mind a kettő atomi folyamat, hasonló kell hogy legyen az időzítése, tehát meg kell hogy védje a fetet.

Máskor is beírom hogy : " Ha valaki tud valami más magyarázatot akkor azt én is szívesen veszem " köszönöm Laci ! Tovább gondolva a dolgot : egy fixen beépített Cgs kapacitást söntölő zener vagy supressor nem oldaná meg a gate átütés problémáját? Tápra helyezve az eszközt nő a Cgs kapacitáson a feszültség amit az átütés előtt korlátozunk . De a kapacitások és a tápfesz ismeretében egy söntölő rezisztív tag is korlátozhat ( igaz ennek jelenlétével a vezérlés méretezésekor számolni kell ) Persze ettől még létrejöhet a lineáris kivezérlés amitől túldisszipálhat az eszköz . Tegnap az elektronika oldalon Svejknek írtam hogy az asztalomon egy 1000V os 300 A es bipoláris tranzisztor . .. Még egy adalék hogy a régi technikát részesítsem előnyben .

Előzmény: kalaci, 2015-12-26 00:18:00 [4786]

Lásd itt: SOA

Más. Az indukciós hevítőmhöz készítek egy új tekercset nagyobb átmérővel hosszabb szárral hogy a grafit tégely ne terhelje be annyira, csak honnan tudnék hőálló hőszigetelő anyagot szerezni mint amit a 4780 as hozzászólásomba is volt, tehát hőálló hőszigetelő és fűrészelhető, és kis tételben van? Ezt tenném a grafit tégelyre vagy akár Ívkemencéhez is jó lenne.

Közben megvan az első tárgy amit kiöntenék fémből, alumíniumból egy 3D nyomtató száltovábbítója , itt írtátok hogy be kell kenni fekeccsel ami samott liszt, vettem samott lisztet de olyan durva szemcsés hogy bekenni sem tudom meg ha sikerülne is nagyon rossz felületet adna, valami finomabb anyag kellene amit lehetőleg ne kelljen kiégetni, azt hiszem a kvarcliszt gipsz keverék lenne ide jó.
A módszer az elvesző mintás hab lenne de PLA anyagból, a tárgyat 0,3mm falvastagsággal 10% kitöltéssel nyomtattam ki tehát van olyan üreges mint egy hab, csak senki nem tudja vajon a PLA kiégetés nélkül működne-e a dolog, egyébként a PLA szép kék tiszta lánggal ég tűzben, nem úgy mint az ABS vagy HIPS amik erősen kormolnak égés közben.

Így igaz de általánosságban is, ahol nincs olyan vezérlő IC speciális áramkör ami alacsony gate meghajtó feszültség esetén azonnal lekapcsolja a FET-et, kiegészítés, trükkök is kellhetnek ha MOSFET-re tervezett IC-t pl UC3845 ről IGBT-t vagy SiC FET-et hajtanánk meg. A tranzisztorok sem jobbak ilyen szempontból sőt sokkal rosszabbak kisebb a biztonságos üzemeltetési tartományuk SOAR (lásd google). Csak egy tranzisztor kapcsoló üzemben nem az alacsony gate feszültségtől hanem az alacsony bázis áramtól melegedhet ami ugye függ a kollektoráramtól, ezért is a kényelmes meghajtás érdekében alkalmaztak meghajtó transzformátort akkor is ha nem kell galvanikus leválasztás, lásd régi képcsöves TV sorvégfok tranzisztor meghajtását, szinte mindig trafós, de itt is nagyon bonyolult összefüggések vannak a méretezésnél, pl a bázis nyitófeszültsége függ a kollektorfeszültségtől.

Előzmény: Szalai György, 2015-12-26 08:26:00 [4787]

Akkor (ha jól értem) a segédtáp ágba kell egy nagy kapacitás, hogy teljes hálózat-kimaradás esetén később essen le a segédtáp feszültsége, mint a főtápé.
Induláskor pedig a teljes segédtápfeszültség megléte kell, hogy engedélyezze a főtáp bekapcsolását.

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-25 21:06:00 [4783]

Egyrészt valóban igaz az, hogy a teljesítmény mosfetek sok kisebb fetből állnak. Valószínűleg abban is igazad van, hogy egy tönkremenetele is az egész eszközt használhatatlanná teszi.
A mechanizmus lényege a Cdg kapacitás. Ugyan jóval kisebb, mint a Cgs kapacitás, de ha a kapcsolandó feszültség elég nagy, akkor a felépülésekor (bekapcsoláskor), ha a gate meghajtás nem eléggé kis impedanciás, a kapacitív osztó által leosztott feszültség is tönkreteszi a fetet. Vagy átüti a gate-et, vagy lineáris módba vezérli a csatornát, amitől a fet elmelegszik. Ez lehet olyan, hogy helyi forró pontok képződnek, és tönkremennek, mielőtt még az egész tok fölhevülne.
A bipoláris tranzisztor bázisa nem fog átütni, mert a bázis-emitter dióda a nyitófeszültsége fölött nagyon kis impedanciájú, ugyanezért a Ccb kapacitás nem tud számottevő bázisáramot létrehozni, tehát a vezérlés nélküli tranzisztort a hőmegfutás se fenyegeti.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]

Eeez baró

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-25 20:14:00 [4780]

letiltják a drivert

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]

Így igaz. Vannak olyan FET IC-k amit 8V küszöbfeszültségnél old le, de ma már az IGBT-k olcsóbbak lettek így népszerűbbek, azok nyitófeszültsége 10V felett van, a tönkremenetel akkor szokott lenni pl amikor teljes terhelés alatt elmegy a tápfeszültség, pl. inverteres hegesztő lecsapja az automatát.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2015-12-25 20:54:00 [4782]

A feteket legtöbbször kapcsolóüzemben használjuk . Ahhoz hogy ez létrejöjjön a fetre jellemző un threshold feszültségnél nagyobb feszültséget kell kapcsolni a gate re . Ennek hatására fog folyni az áram és drain source között kis ellenállás mérhető ( RDSon ). A fet disszipációja P=Inégyzet * RDSon . Ez a threshold feszültség fölött kicsi , nincs baj. Ha elöbb kapcsolod a főkört és utána a vezérlést akkor amikor a vezérlés " feléled" akkor a threshold környéki kivezérléssel már fog áram folyni a feten de az RDSon még nagy lesz . Pesszimisztikusan az Inégyzet *RDSon nagyobb lesz mint a megengedhető disszipáció és a fet tönkremegy. Valójában a nagy RDSon miatt a tápfesz nagy része a fetre jut és a terhelésen alig esik feszültség melyek eredményeképp egy kisebb áram is veszélyes disszipációt okoz . Vannak olyan fet ( IGBT ) driverek amelyekbe beleintegrálnak egy un under voltage lockout áramkört amelyek feltiltják a drivert egy bizonyos fesz alatt . ( pl 13.5 V alatt nem működik a driver ) Az elektronika rovatban tegnap pont azt kérdeztem hogy miért nem használtunk anno a bipolárisoknál hasonló védelmet . Még nem kaptam választ ... A fet tönkremenetele is elég rejtélyes de lehet a gyártás strukturájával is összefüggésben van ( amikor tönkremegy akkor fizikailag nem különösebben meleg és mégis meghal . Én arra gyanakszom hogy egy teljesítményfet az valójában sok kis fetből készül és valószínű hogy a kicsikből ha meghal egy akkor vége az egésznek . Ha valaki tud valami más magyarázatot akkor azt én is szívesen veszem ...

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-25 20:19:00 [4781]

Szia

Megkérdezhetem , hogy miért ? És mi lenne ha nem így tennénk?

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-23 15:16:00 [4774]

Elektromos ívkemence házilag:
Ívkemence

Eszemben sincs a döglött oroszlánba belerúgni, de vajha Szabó Tibor, T45 akár egyszer is így magyarázott volna, milyen megbecsült tagja lenne ma is ennek a fórumnak...

Előzmény: Szalai György, 2015-12-23 19:02:00 [4778]

A nagyfrekvenciás áramok kiszorulnak a vezető külső felületére. Minél magasabb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység és így a hatásos vezető keresztmetszet is csökken, amiben az örvényáramok kialakulhatnak.
Ha az örvényáram által bejárt vezető keresztmetszet kicsi, akkor a munkadarabban indukált pici feszültség nem tud kellően nagy áramot áthajtani ahhoz, hogy egy nagyobb anyagmennyiséget az olvadáspont feletti hőmérsékletre felmelegítsen.
Pici feszültség x pici áram = pici fűtő teljesítmény.
De ahhoz elég, hogy megolvasszon egy pici anyagot, vagy gyorsan felmelegítse a nagyobb munkadarab külső felületét.

Alacsonyabb frekvencián a nagy behatolási mélység miatt nagy a hatásos vezető keresztmetszet.
Az indukált feszültség a nagy hatásos keresztmetszeten nagy áramot képes áthajtani, ami nagy fűtőteljesítményt jelent.

A nagyfrekvenciák kicsi alkatrészek olvasztásához, vagy nagyobb darabok felületi melegítéséhez használhatóak.
Az alacsonyabb frekvenciákon nagyobb anyagok olvaszthatóak.

400kHz környékén kb. 1mm, 2500kHz-en már csak kb. 0,4mm a behatolási mélység.
5mm behatolási mélységet 10-15kHz frekvencián szokták elérni acélban.

Acélban 770C fok (Curie-hőmérséklet) alatt még más a helyzet, mert nem csak az örvényáramú (Joule) veszteség dolgozik, hanem az átmágnesezési (hiszterézis) veszteség is fűt.
Innentől az acél már nem mutat ferromágneses tulajdonságot, és minden munka az örvényáramokra marad.

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-23 17:13:00 [4777]

Ezt ismerem , már kérdeztem is hogy mikor jó a nagyfrekvenciás meg mikor a középfrekvenciás kemence. Ma sem lenne korszerűtlen a kapcsolás olcsón megépíthető, a HAM bazárban 6L6 cső 5500Ft, vagy egy pár 807 10000Ft, de szerintem GU50 nel is megépíthető az csak 1990Ft. Persze ez a kapcsolás nem igazán jó mert nem kristályvezérelt így nem tartja az előírt 27,12MHz ipari frekvenciát. Régi RT újságban van nagyfrekvenciás csöves szintén 27.12MHz fólia hegesztő kapcsolás nem tudom használnak még olyent valahol?

Előzmény: PSoft, 2015-12-23 16:41:00 [4775]

Most meg vannak szilícium-karbid J Fet-ek és egyszerűsödik ez is.
Ha CLD diódának használom, akkor a diódalézer konstansáram generátor is egyszerűsödhet, meg a Led meghajtás is.

Előzmény: PSoft, 2015-12-23 16:41:00 [4775]

Hogy is volt ez az indukciós, a ླྀ-as, ྂ-es években?
Még, az elektroncsövek fénykorában?

A forrás.

És, a leírás/kapcsolás.:))

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 17:57:00 [4763]

A segédtápot kell elsőnek bekapcsolni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-23 13:05:00 [4773]

Sziasztok

Megépítettem a Vbodi féle hevítőt, annyi módosítással, hogy a a nagy FET nél 2 db 250V 140A est használtam /ez volt itthon..Majd az irf610 est is le akarom cserélni 250V osra csak még nem tudom milyenre..
Annyi lenne a kérdésem , hogy bekapcsolásnál a segédtáp rész kell elsőnek bekapcsolni ,vagy a fojtók + tekercs áramkörét?

Köszi!

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 20:30:00 [4771]

Olyan régen építettem, elfelejtettem a részleteket. A 64-éves agyam olyan, mint a szita, meg annyi mindennel foglalkoztam azóta.

Segítségképpen: "hobby foundry gas burner"

Előzmény: Frédi, 2015-12-22 20:09:00 [4770]

Szia!
Ennek a "tovább fejlesztett gázégőnek" nagyon szimpatikus a lángképe.Megtudhatnánk részleteket a keverékképzés technikájáról méretezéséről?

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 19:44:00 [4766]

Ebben a topicban 2009-10 környékén mindent publikáltam a kezdetektől.

Előzmény: kymco1, 2015-12-22 17:55:00 [4761]

Lassan jelentkezhetsz a NASA-nál, nehezen jön nekik össze az új űrhajó építése.

Előzmény: n/a (inaktív), 2015-12-22 19:44:00 [4766]

A Kohómban 9 liter alu volt a legnagyobb olvasztott mennyiség.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Vbody/vegyes%20cnc/tn_1DSCF0717.JPG

Tovább fejlesztett gázégőm: