Nagyon szép és jó műszereid vannak. De biztos vagy benne, hogy egy lépéstévesztés, beazonosításához, ennyi és ilyen drága felszerelés kell?
Na én pontosan ezért nem vettem 1 mikrométer mérési pontosságú műszert. Mert még a golyós orsón is csak szörnyülködnék, hogy milyen pontatlan, miközben jelentősége meg nincsen, az általam végzett munkáknál. Bőségesen elég nekem a 20mikronos pontosság, és a 10mikronos kijelzés.
Nem néztem pontosan hogy milyen nyomtató, de mindegy, mert minden léptető motort így lehet ellenőrizni. Az is mindegy hogy orsó, vagy csavar, hiszen az orsó is csavar mert mentje van. Még a golyós orsót is ellenőrizni kell, mert annak ellenére hogy 4, 5 vagy 10mm az emelkedés fordulaton, az nem azt jelenti hogy 4.00 5.00 vagy 10.00 mm az emelkedése. A hiba egy fordulaton nem számít, de ha hosszú távon méred akkor igen jelentős lehet.
Igen, rosszul írtam, mert tolómerőre gondoltam hosszú távra, de a visszatérés pontosságát mérni jobb ha egy jobb a műszer. Én ezt használom arra:
A tolómérőn nem lehet bízni a 0,01 mm pontosságra (hacsak nem nagyon jó márka), de ezen lehet, mert ez megy 0,001 mm-ig. De ha magasságot mérek akkor ezt használom:
Ez ha le van nullázva innen akkor tudom hogy 50.00 mm van az aljától.
Az jó ötlet, hogy teljes mozgás után mérje meg a visszatérési pontosságot, de sima tolómérő elég.
Orsó mozgatja a Z tengelyt. Oldal irányban nincs motor, mert LCD-vel világítja le a rétegeket.
Viszont ettől még téveszthet lépést. Amikor levilágít egy réteget, megköt a gyanta és hozzátapad a tálca aljához is. Amikor megemeli, akkor le kell tépnie erről a FEP fóliáról. Mivel ez egy nagy munkaterületű nyomtató, kifejezetten nagy erő is kellhet ehhez.
Ezért amíg le nem válik addig nagyon lassan szabad emelni.
Minden irány probléma, vagy csak a magasság (Z) tengely? Ellenőrizni kell a gépet. Ha lépéseket veszít azt könnyű ellenőrizni, nem kell semmit nyomtatni. Max sebességgel minden irányba oda-vissza kell hajtani minimumtól maximumig és ellenőrizni kell hogy visszatér-e az indulóhelyre. Ha nem akkor lehet hogy veszít léptetést.
Az is lehet hogy rosszul van beállítva a csavarok és szíjak adatai. Mérni kell hogy 20cm mozgás parancs 20cm mozgást okoz. Minél hosszabbra tudod küldeni egy irányba annál jobb, de hosszú mikrométerre van szükség ha pontosan akarod mérni. Minimum 10-15cm mérés lehetőség kell, de ha nincs akkor vegyél egy 150mm hosszú digitális mikrométert és azzal mérd.
Nem hiszem hogy a motorok gyengék, inkább beállítási problémák lehetnek szerintem. Bár ha a mikrolépések sokra vannak téve akkor az is okozhat problémát, mert akkor gyengülhet a motorok ereje.
Nem. Ilyet még nem tapasztaltam. Próbáld meg lassabban leválasztani. De ha lépést téveszt akkor az lehet a meghajtó rossz beállítása is. Nekem Wanhao D7 van ezt gyárilag beállítva kaptam, de ezeknél az új olcsó SLA nyomtatóknál nem tudom mennyire használatra kész.
Van egy Anycubic Photon Mono X nyomtatóm. Olyan problémám van, hogy a nyomtatott cuccok kisebbek lesznek, mint az eredeti méret, de 2,8mm-en akár 0,2-0,3 milliméterrel. A tárgylemezre nyomtatok közvetlenül az anyagvastagság miatt.
Kimérőóráztam a nyomtatót üresen is, akkor csak 0,03mm-t mászott el 2,85mm-es magasságnál, ami teljesen jó lenne.
Arra gondoltam, hogy gyenge a lépteteőmotor, és felemelésnél, amíg beáramlik az anyag, veszít pár lépést.
Mit gondoltok? Tapasztalt már valaki ilyet?
VighLajos | 2358
2022-02-13 15:49:59
[30310]
Csak megjegyzem: Megjelent a PrusaSlicer 2.4.1. Béta verziója, ami magyarul is tud.
szaffibetti | 320
2022-02-12 17:45:33
[30309]
Köszönöm, hogy megnézted, akkor kipróbálom az egy falas dolgot. Ezek eszembe se jütottak, már mint a beállítások. 2-3 fallal csináltam mert elötte olyan volt a beállításban és hagytam ennél is. A sebesség az 35 mm/s volt avval szépen hozza, csak a lukakra nem gondoltam. Még egyszer köszi.
Kinyomtattam úgy, hogy a 0.4-es fúvókával 0.3 szélességet nyomjon csak, és csak egy kerületet. Ez látszik a PrusaSlicernek a képén a jobb oldalon. És ahogy látható a fényképen, így szép tömör.
Nincs a fájlnak baja, de hogyha 0.4-essel nyomtat az ember, és több kerületet használ, akár 3-at is, akkor nem tudja kirajzolni ezeket a kanyarokat rendesen, bár ha a PrusaSlicerben be van kapcsolva a hézagkitöltő funkció, akkor azokat is kitöltögeti. De ez már nem olyan szép, mint amit az egy kerülettel nyomtattam. De az egy kerületnél meg az a probléma, hogy amikor visszahúzza a szálat, ott marad egy kis bütyök, ellenben ha két kerület van, a belső kerületnél veszi fel, és az nem látszik, de ezt nagyon könnyű utólag szikével levágni, úgyhogy nagy jelentősége talán nincsen.
Most nincs időm két kerülettel is kinyomtatni, valószínű még úgy is szép lenne, és nem lenne hézagos, ha a fúvóka szélességet leveszem 0.3-re. Én nem ismerem a Cura-t, de többen írtátok, hogy már ott is van ez a lehetőség, hogy a 0.4 fúvóka 0.3 szélességgel rajzoljon. Legalább a felső (top) réteget érdemes 0.3-del rajzolni, a többi az nem látszik.
A fényképen a jobb oldalit megcsiszoltam finom csiszolópapírral, és szerintem használható lenne.
A visszahúzásnál, a minimum travelt, vagyis hogy mennyit mehet üresen úgy, hogy ne húzza még vissza a szálat, ezt 1 mm-re állítottam, különben összekötné az egyes részeket.
Probáltam, de akkor sem volt jó. Kinagyítottam a modelt szeletelés után és kiderült, hogy modellben van a bibi. Nincs lezárás a modellen és, igy nem is engedi. Erről ennyit. Majd át kell alakítani a modellt. A tingin találtam,de nem ez az első ami hibás.
Sziasztok! Mióta a 4.12. használom azóta küzdők evvel a problémával. A 4.10-nél nem volt ilyen gondom. Olyan mintha nem zárná le a felsőrészt. Szerintetek mi nem jó. A beállításokat megnéztem elvileg ugyan az mind kettőnél.
Attól függ mire. Csomó helyen bowdennek árulják, arra tök felesleges és túlzás, mert oda felesleges a 350fokos hőtűrés, meg az 1.9mm-es szűkebb illesztésnek sincs annyi előnye mint amennyire drága.
Ellenben a hőtörő csőben egyértelműen előnyösebb a szorosabb illesztés és magasabb hőtűrés, oda simán megéri.
A legfontosabb az idő ráfordítás kalkuláció, mert az nem változtatható meg,nem fordítható vissza,nem állítható meg, és ezért a legdrágább. Elmész dolgozni a munkahelyedre és az idődet adod el az álltalad jóváhagyott fizetésért. (A mulkáltatód ajálott egy összeget melyet elfogadtál, így az az összeg képezi az időd díját.)
Plusz bejön a 3D nyomtatásnál a közösségi szellem, ami tovább optimalizálja a tervezés költségeket.
Pl. Terveztem egy farokrotort egy modell helikopterhez. 5$ a bolti alkatrész 5centes gyártási költség mellett, de nagyon sérülékeny, és 2 hét a szállítás. Nekem egy pár órámba telt a tervezés, ami óradíjon nyilván több lenne és ráadásul csak egyet kellett nyomtatnom, mert amit én terveztem az istennek sem akar tönkremenni. Viszont szépen megosztottam a Thingivers-en a 3D nyomtatós közösséggel, és most már nulla tervezési idővel más is fillérekből gyárthat ilyet. Igaz hogy nekem ebből közvetlen hasznom nem származik, de szerencsére más közösségi ember is létezik, akik pedig más terveket osztanak meg és én azokat használom tervezési ráfordítás nélkül. Így pedig érvényesülni tud a méretgazdaságosság egyedi terveknél is, a közösségnek köszönhetően.
Komoly kalkuláció Ezért csinálok inkább mindent magamnak, amit lehet, mert valóságban sokkal egyszerűbb és olcsóbb így.
Pl. az üzemcsarnokot sem kell kifizetni ahol a nyomtató szépen eldolgozik magában, az időm rablása nélkül. A nyomtatási költség meg kifejezetten alacsony saját nyomtatóval. Ráadásul a beszerzési időt is nézve a nyomtató többnyire gyorsabb.
Egyedül a tervezés ami hátrányként jelentkezne, de ha magam tervezem nem kell kifizetnem a mérnöki óradíjat, nem lesz kevesebb pénzem sem hogy erre időt fordítok, ráadásul mondjuk keresztrejtvény fejtés helyett csinálom, de ha időveszteségnek veszem, akkor is csak egyedi dolgoknál számottevő. Ahol 80darabot kell nyomtatni, bőségesen megéri.
Nyilván Janinak nem tudok tökéletes tanácsot adni így távdiagnosztikában, de ha személyesen ráállnék erre a problémára szinte biztos hogy tudnék megfelelő alkatrészt tervezni a célra, ami jobb lenne mint a gyári.
Köszönöm a hozzászólásokat energialánc ügyben, és ezzel kérem, hogy zárjuk is le a témát. Kellőképp körbejártuk, hagyjunk teret másnak is. Még csak annyit róla, hogy tisztább legyen a kép. Nem az a gond, hogy az összes gép energialánca egyszerre szétesett és azonnal mindet ki kell cserélni. Akkor egyértelmű, hogy egyszerűbb egy új lánc csere, még ha pár órát áll is emiatt a masina. De arról van szó, hogy a láncok két oldalának semmi baja, azok még az elkövetkező 20 évben sem fognak tönkre menni. De ezek a "keretek" vagy "hidak" elfáradtal az elmúlt 40 évben és törékennyé váltak. Időnként el-el pattan belőlük egy-két darab. Ha nem egymás mellett történik attól még működik a gép, és a napi karbantartás vagy heti alaposabb tisztítás közben ki lehet cserélni azt az egy-két darabot ami megadta magát. Ha lenne pótalkatrész, de nyilván már nem kapható. Tehát nem egy-két nap alatt kell száz db-ot gyártani, hanem egyszer-egyszer pl. 10 db-os szériákat, és ha fogyóban van akkor megint 10-et. Így idővel az összes keret ki lenne cserélve új darabokra. Az is benne van a pakliban, hogy a nyomtatott (öntött) alkatrész annyit sem bír ki mint a gyári ami 30-40 évet kihúzott, tehát simán túlélheti az új darabokat. Tehát az igény folyamatos, de lenne rá felvevő piac, nem csak a barátom gépei, de elég sok ilyen masina van az országban, a többi tulajdonos is hasonló cipőben jár.
tibs | 190
2022-01-25 08:05:57
[30284]
Sziasztok!
Használ valaki Capricorn PTFE csövet? Tényleg annyival jobb mint amennyivel drágább?
TBS-TEAM | 3006
2022-01-24 21:02:00
[30283]
Mennyibe is kerűlne legyártani 100db-ot?
Előzmény: Rabb Ferenc, 2022-01-24 20:39:12 [30282]
Rabb Ferenc | 4387
2022-01-24 20:39:12
[30282]
Ha már önthető műgyanta, akkor az üvegszál töltésű poliuretánt javasolnám a SIKA-tól. Vákuumöntéssel használható és 4 vagy 8 perc választható feldolgozási idővel forgalmazzák.
Egy tíz fészkes szilikongumi szerszámmal nem a világ száz darab elkészítése.
Akkor már inkább az öntés "szerszámgyantából". Túl sok utómunkát igényelne egy sima körbevágott lemez amit a lézer vagy vízsugaras vágó tud. Ennek a láncnak a két oldala ezekkel az elemekkel van összekapcsolva. Két darab alkot egy keretet mint ahogy a csatolt képen mutatom (függőlegesen összeérnek, az érthetőség kedvéért húztam szét kicsit). Az oldalsó hevedereken középen van egy csap amire kétoldalról "ráülnek" ezek az elemek és két furat amibe az elemek csapjai belemennek. Ezen kívül távolabb két furat amiken keresztül az elemeket csavarokkal lehet rögzíteni. Ezek a csavarok tartják össze a láncot és ezek az anyák szoktak jellmezően kitörni.
Én anyát szoktam beletervezni és belesajtolni, de lehet kapni ilyen réz menetes betéteket is. Nincs igazán előttem, de ha átmenő csavarral és anyával fogatod meg akkor nem lenne erősebb? Ott ahol a kilógó pöcök van az a csavar helye?
Illetve ha jól látom a rétegződés az megfelelően van fordítva a terheléshez. Esetleg szélesebbre tervezni, hogy erősebb legyen, vagy magasabb hőmérséklettel.
Ezek a gépek már többször megtermelték az árukat. Ameddig a 3D nyomizás tart a gépek vidáman mennek. Tehát az energia lánc gyártás nem befolyásolja a működésüket. Nem egyszerre hullik szét egyik gép energia lánca sem, időnként pattan el egy-egy híd. Hacsak nem egymás mellett törik el kettő vagy több, a működést egyáltalán nem befolyásolja. Az lenne a cél, hogy legyen tartalékban mindig elegendő "pótalkatrész", hogy a napi vagy akár heti karbantartásnál pótolni lehessen az épp akuálisan törött darabokat. És mivel a láncok 80 %-a (a két oldalsó "heveder") még az elkövetkező 30 évben sem fog tönkre menni, ezért nem feltétlen kellene az összes láncot tokkal-vonóval cserélni. A pótalkatrész gyártás sem arról szól, hogy az összes lánc többszáz elemét kampányszerűen ki kellene cserélni, csak a törötteket kell pótolni. Ehhez bőven elég épp annyit nyomtatni (akár nap közben) amennyi épp megadta magát. Persze ráérő időben lehetne előre is dolgozni.
A láncszemek nyithatóak kivűl belűl 5m átfűzése 30perc a végek rögzítésével egyűtt.
Azt a formát legyártani (Ha nem föcsöntés) 1db kb. mindent figyelembe véve 40perc/db * 100-al =67 óra + anyag. 5 pec/db *100 a csere= 8 óra. (Ennyit minimum kiesik a gép termelésből). Na ez máris bő 5 számjegy. Többre jön ki mint az új, és az új az tuti jó is.
Ha nem termelte ki az árát a gép eddig, akkor már nem is fogja soha.
Az eredeti NDK-s hidak valami eredetileg fehér, mára az olajködtől meg az évtizedektől sárgás műanyag fröccsöntött darabok. Jellemzően a belefröccsöntött réz menetes "dugók" körül jelennek meg a repedések, majd kitörik a rögzítő "anya". Ezután csak idő kérdése mikor esik ki a helyéről a híd. Érdekes megoldás, mert az energialánc két oldalát csak ezek tartják össze. Párosával vannak szembe fordítva így alakul ki a kábel tartó "ablak".
Persze, ez lenne a jó megoldás, csak kb. 5 m a lánc szabad végének elmozdulása. Az IGUS honlapja szerint több mint 100 eFt nettó lenne egy ilyen lánc és 4 gépen kéne kicserélni. Ráadásul lánconként 6 db sokeres kábelt kellene átfűzni ami elég keserves meló (a végeiken nem csatlakozó van, hanem egyenként vannak az erek sorkapcsokba kötve).
Nekem ez a gyanta bejött. Elég merev, de van rugalmasság. Amit lehet növelni azzal, hogy belül üregesre nyomtatod a tárgyat. Tapintásra pedig egy puha, bársonyos felülete van. https://www.aliexpress.com/item/4000493798985.html?spm=a2g0o.9042311.0.0.27424c4dTCxd9I
Viszont ahogy keri is írta, A DLP-s nyomtatás roppant pepecs meló, de nagyon finom részletgazdag tárgyak készíthetők vele.
Szerintem meg lehetne csinálni. Milyen erőhatások vannak ott, hogy törik?
A gyanta homogénebb, nem válnak szét a rétegek, és van sokféle, de alapvetően törésre hajlamosabb szerintem, drágább és nagyon pepecs munka, az FDM-hez képest.
Van karbon-nejlon filamentem azt tuti nem töri el de az drága, és kemény fúvóka kell, mert gyorsan koptatja.
Amúgy az nem játszik hogy ahol eltört ott megerősíted? Illetve a PETG néha törik feszültség alatt. Próbáld ABS-ből, vagy normalizálni a PETG-t, hogy ne legyen alapból feszültség benne.
2022-02-16 06:57:54
de az drága, és kemény fúvóka kell, mert gyorsan koptatja.