Van benne valami , ha már egyszerre irtátok:)
Igen , erre mondjuk mi "öregek " hogy megtanultuk , meg tanitatták velünk a szakmát mert volt érthetö "alapanyag" .Ma már csak a google segitségével tudunk magyarul is .

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 22:49:00 [7793]

>>Érdekes hogy milyen érthetöen fogalmaznak .Miért? <<

Mert a cél az oktatás, és nem a kioktatás és a felsőbbrendűség folyamatos görcsös bizonygatása.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 22:46:00 [7791]

"---Érdekes hogy milyen érthetöen fogalmaznak .Miért?..."
Mert Ők értenek is hozzá!

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 22:46:00 [7791]

Egyet beszélünk:
A feszültségmentes anyagot érdemes készre munkálni.
A lenti sok sültelenségemnől ezt szerettem volna kihozni.
Én pl. ugy tervezem a következő kis gépet, hogy az alapváz felfekvő és csatlakozó felületei együtt megmunkálhatóak legyenek. akkor amikor az már egyben van mindenféle tekinetben.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 22:43:00 [7790]

Ez már terror , ennyit irni .

Ki is kell másolnom hogy részletesen el is olvassam .

Érdekes hogy milyen érthetöen fogalmaznak .Miért?

Köszönet érte !

Előzmény: sasi, 2010-07-19 22:26:00 [7788]

Nálam a megeresztés az edzés utánni hökezelésre vonatkozik , de biztos jo fogalom a hegesztésre is .A lényegen nem változtat .

Hiába munkálod meg az anyagot (vázat ) ha van benne feszültség nem lessz jo , sött az anyag vastagság megváltozása miatt csak ártassz neki .
Ezeket egy jo hegesztéssel el lehet kerülni de ahoz "szaki kell " nekem biztos nem megy

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 22:17:00 [7784]

Köszönjük Sasi!
Igy nem csak találgat az ember az emlékei között.

Előzmény: sasi, 2010-07-19 22:26:00 [7788]

Részlet egy hegesztési kézikönyvből a feszültségtelenítő hőkezelésről:
„A hegesztés utáni hőkezelést egyes esetekben a technológiai utasítás vagy szabvány írja elő. Általában javasolt a nyomástartó edények, csővezetékek és olyan munkadarabok hőkezelése, amelyeken hirtelen keresztmetszet-változások vannak, javítóhegesztés után pedig célszerű feszültségcsökkentő hőkezelést alkalmazni.
A hegesztett szerkezetet (részegységet, alkatrészt) egyenletesen kell felhevíteni, hőn tartani és lehűteni. Ügyeljünk arra, hogy a hőkezelés közbeni szilárdságcsökkenés ne okozzon a szerkezet saját súlyerejéből eredő torzulást. Ezért a nőkezelendő szerkezetet megfelelő számú és célszerűen kiválasztott helyen alá kell támasztani, hőkezelés után pedig a még meleg anyagot széltől, esőtől, tehát hirtelen lehűléstől meg kell védeni.
A hevítés során ügyeljünk arra, hogy ne következzék be hirtelen hőmérséklet-növekedés. A hevítési sebesség 25 mm-es lemezvastagságig 250  C/h, ennél vastagabb anyagok esetében 55  C/h.
A hőntartás időtartama az s falvastagságtól függ 2,5 perc mm-enként, de legalább 30 perc. Hőmérséklete általában, ha a széntartalom 0,26%-nál kisebb, akkor 580...620  C, ha ennél nagyobb, akkor 630...670±5  C, ideje pedig kb. 2 min/mm. Részletesebb adatokat 1. a 4.40. táblázatban.
A lehűlés sebessége 400  C-ig és 25 mm lemezvastagságig 275  C/h, 25 mm-nél vastagabb anyagra 55  C/h.
A hőkezelés kiterjedhet az egész munkadarabra, vagy lehet helyi hőkezelés.
Helyi hőkezelést a varrat két szélétől számított 25...25 mm távolságban végzünk, általában az s falvastagság (lemezvastagság) két-háromszorosa a hőkezelés szélessége (néha 6...8-szorosa); csövön a hőkezelés szélessége: 5 R0,5, ahol R a cső sugara.
A hőkezelés technológiai jellemzői a munkadarab alakjától, méretétől, anyagától (vegyi összetételétől) függnek. A teherviselő képesség a hőkezelés következtében, pl. szemcsedurvulás miatt, nem csökkenhet. Kritikus a 400  C körüli hőmérséklet-tartomány, ez alatt a hűlési sebesség hatása általában kicsi. Ha lehetséges, inkább hosszabb hőntartási időt és kisebb hőmérsékletet válasszunk.
A hőkezelés energiahordozója elsősorban gáz, továbbá olaj és villamos áram, amely ellenállás útján vagy indukciósan hevít. Csővezetékek hőkezeléséhez használatos csőkemencékben a hőforrás a hegesztett kötéshez képest szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan van elhelyezve. A kötés két oldalán a felhevített sáv szélessége a falvastagság ötszöröse. Ezek a kötések külső vagy belső ellenállás-hevítéssel is hőkezelhetők. A külső hevítést általában vékony falú csövekhez használjuk. Körkörös is lehet, igen gyors eljárás és a hőmérséklet is jól ellenőrizhető. Előnye a jó nőhasznosítás, de a fűtőelemek és a hőszigetelés elhelyezése gyakran gondot okoz.
Acélszerkezetek hőkezeléséhez használhatók rögzített telepítésű hőkezelő kemencék vagy a tárgy köré ideiglenesen épített kemencék. Gazdaságos megoldás, ha a tárgyat úgy vesszük körbe szigetelőanyaggal, hogy saját maga válik kemencévé, mivel az égők "befelé", a tárgyra irányulva hevítik azt fel.
Ideiglenes hőkezelő berendezésekre rendszerint azért van szükség, mert a hegesztett szerkezet gyártójának nincs megfelelő hőkezelő berendezése, vagy olyan hőkezelési előírásokat kell teljesíteni, amelyre a meglévő eszközök alkalmatlanok. Nagyméretű terméket gyakran csak a felállítás helyén lehet hőkezelni. Vékonyfalú tartályokat az égőből áramló forró gáz nemcsak hevíti, de nyomáspróbának is kiteszi, így a feszültségcsökkentéssel egyidejűleg csökken a törés és a torzulás veszélye is.
A megfelelően választott hőkezeléssel a keménység a hegesztett kötésben és a hőhatásövezetben is csökken és javulnak a varratfém szilárdsági tulajdonságai.
A feszültségcsökkentő hőkezelés célja, hogy a visszamaradó feszültségek csökkenjenek és a lassú hűtés során újabb feszültségek ne alakuljanak ki. Némely tartályfajtához, nagynyomású csőelemekhez és szerszámgépágyak pontosságának fokozására használatos. A felhevítés és a lehűlés is lassú. Vigyázzunk, mert ha a hőciklus nem egyenletes, akkor eredménytelen marad az eljárás, ill. újabb belső feszültségek keletkeznek! A felhevítés sebessége a munkadarab falvastagságának arányától is függ, pl. ha a vastag és vékony fal aránya 4:1, akkor a felhevítés és hűtés sebessége nem haladhatja meg a 200  C/h-t.
Ha a munkadarabot alkotó elemek vastagsága igen széles határok között változik, akkor olyan mértékű felhevítést kell választani, hogy a legvékonyabb és a legvastagabb elem hőmérséklete között ne legyen 20...25  C-nál nagyobb különbség. A kritikus szerkezeti elemek hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell.
A legtöbb szerkezeti acél feszültségoldásra használt felhevítési hőmérséklete: 590...600  C, a hőntartási idő kb. 1 óra 25 mm falvastagságonként.
Gyengén ötvözött acélok (0,5...2,25% Cr és 1% Mo) hevítési hőmérséklete 670...700  C, a hőntartás kb. 1 óra.
Erősen ötvözött acélok hőntartási ideje hosszabb.
A vezérelt, kis hőmérsékletű feszültségcsökkentő hőkezelést akkor alkalmazzuk, ha a hegesztett szerkezetet nem lehet hőkezelő kemencébe helyezni. A munkadarab mindkét oldalát 175...205  C-ra hevítjük, míg a hegesztési varrat viszonylag hideg marad. A varrat két oldalán ez a hősáv a hőtágulás miatt nyomófeszültséget ébreszt az alapanyagban, és a varratban húzófeszültség keletkezik. Így a két nyomott sáv kitágul és a varratban a folyási határnál nagyobb feszültséget ébreszt. Amikor a lehűlés következtében a fém összehúzódik, feszültsége a folyáshatár alá csökken.
A tompavarratokban veszélyes hosszirányú húzófeszültségek ezzel az eljárással megszüntethetők. Ha a keresztirányú feszültségek a hosszirányú feszültségek értékének 60%-ára csökkenthetők, akkor az már jó eredmény.
Az eljárás képlékeny anyagok zsugorfeszültségének csökkentésére jól bevált, olcsó és hatékony.
A legtöbb fém esetében a kis hőmérsékletű feszültségcsökkentő hőkezelés nem javítja a varratfém és a hőhatásövezet fém tani tulajdonságait, és nem használható olyan hőkezelés helyett, amellyel az anyag képlékenységét és szívósságát akarjuk javítani. Bizonyos anyagok esetében elősegítheti az öregedést, de közepesen képlékeny anyagokra általában nincs ilyen káros hatással.
A normalizálást a durvaszemcsés, egyenlőtlen szövetszerkezet javítására használjuk.”

A P.csába.
Tényleg igazad van!
De azt legalább nagyjából jól elmondtam?

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 22:20:00 [7785]

A rezgés mint segédeszköz a rácsszerkezet kialakításában????
nem tudom....

A lényeg az, hogy nem tudod utólagos hőkezeléssel méretre vinni az előzőleg hőhatás miatt torzult anyagot! A feszültésget kiveheted belőle, de ez nagyon necces hogy garantálja az előző hőkezelés előtti geometriai állapot visszatértét.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 21:55:00 [7783]

Nem egészen...amiről Te beszélsz az a normalizálás.
A megeresztés az anyag szemcseszerkezetét alakítja.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 22:17:00 [7784]

A megeresztés az anyagban a hőhatások (edzés, de pl a heggesztés) miatt kialakult belső feszültségek csökkentése, megszüntetése.
Ilyenkor a szövetszerkezet a lassú hűtésnek köszönhetően a teljes hűlési görbén végigmenve gyakorlatilag az összetételének megfelelő normálhőmérsékleti szövetszerkezetet tudja felvenni minden részében.
Igy nincs rácstorzulás, nincs feszültség.

Ehhez azonban megfelelően magas hőmérsékletre kell melegíteni és teljes keresztmetszetben!
ezt szerintem egy pörzsölővel nem (vagy mondjuk nagyon nehezen) lehet megtenni.


De a megeresztés nem garantálja, hogy neked méreten legyen az anyagod!!!!

Ha olyan hőkezelést csinálsz ami után az anyag igen keménnyé válik, akkor is után kell munkálnod a nagy pontosság érdekében.
erre nálunk pl a keményesztergákat használják vagy a köszörülést.
Ezeknek köszönhetően már nem kell töbszörösen repidarabbal szórakozni a mefelelő megmunkálás és az utólagos hőkezelés "összelővéséhez".
A hántoslt fogaskerekek esetén igen komoly tapasztalat és szakértelem kellett a srácoknak, hogy ugy munkálják meg a kerekeket, hogy azok a hőkezelés után a megfelelő méreten legyenek.

A keménymegmnkálásnak hála ez már nem probléma.
Hőkezelés, majd a méretre munkálás. Most már igy megy a dolog.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 21:55:00 [7783]

Ha a megeresztésen a feszültségböl adodo eltérések meg szüntetését érted ( pl: derékszög) akkor igen .
Ha jol gondolom ahoz hogy ez létre jöjjön az anyagnak ( váz) valamilyen szinten képlékenynek kell lennie és ahol kell zömül és ahol kell nyullik .A rezgést is igy tudom elképzelni persze lehet más szavakkal is de én igy értem ( ha értem).
Csak attol is függ hogy mennyire lehetne egyenletesen átmelegiteni , mennyire lenne hasonlo a kemencéhez .

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 21:38:00 [7782]

Elviekben egy megeresztésen gondolkodnál??

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 20:59:00 [7777]

Én köszönöm nektek hogy elmeséltétek!
Elmés és (persze ilyekor könnyű ilyet mondani) egyszerű dolog.

Előzmény: sasi, 2010-07-19 21:19:00 [7778]

Részvétem Végső úr miatt!
Sajnálom! Nagyon rendes ember volt.


Igen, Morauszki úr tanított. Szegény nem tehet róla, hogy belőlünk fakezűekből nem lett heggesztőzseni. Persze az az óraszám nem is volt erre elegendő, hacsak valakinek nem volt hozzá affinitása.

Előzmény: sasi, 2010-07-19 21:28:00 [7779]

A hegesztés elméletet Végső Károly (ma vettünk végső búcsút tőle…), a gyakorlatot Morauszki György tanította, én nem tudok hegeszteni (csak egy kicsit), viszont a vizsgálatában vagyok jártas (gépgyártás I-II., laborgyakorlatok)

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 20:18:00 [7773]

Ezzel a technológiával a zsugorodást nem, „csak” a feszültséget lehet oldani.
A gyakorlatban egy felni gyártónál merült fel a gyártósorba integrálása a rendszernek, ugyanis a hegesztések mintegy 30 %-a, a további megmunkálás közben repedt. Ekkor ismertem meg közelebbről a technológiát, elsősorban a Rab Feri által linkelt cég szakembereitől. A gyakorlatban azonban sajnos nem volt alkalmam kipróbálni.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 20:46:00 [7776]

Mig a sasi válaszol egy gondolat : " diszno perzselövel " lehetne feszültség mentesiteni ?
Lassan felmelegiteni az egész szerkezetet és utánna a vakolásra váro homokba temetni és hagyni kihülni .

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 20:46:00 [7776]

Kérdezzük Sasit!

Előzmény: Laslie, 2010-07-19 20:36:00 [7775]

Ja, ez tényleg érdekes téma.
Vajon az ilyen hegesztési eljárással a hegesztés közbeni elhúzódás is csökkenthető vagy csak a "megszáradt" varratban levő feszültség ?

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 20:17:00 [7772]

De most kezdem érteni (talán).
A varratanyagnak és olvadéknak ez a sajátfrekije.
Csak megértem lassan.

Egyébként a többit értem és teljesen OK.
Gyakorlatiatlan ember révén (legfeljebb éppen Te vagy a kollégád taníthattál(ott) hegeszteni) nem ismertem.

Előzmény: sasi, 2010-07-19 19:38:00 [7766]

".....A rezonancia frekvencia valahol 60-70 Hz körül van – ha jól emlékszem....."

Több szerkezetnek a kvitelüktől, alakjuktól és anyagukól (tömegüktől) függetlenül azonos lehet a saját frekvenciája????
Mindenféle cinizmus nélkül!! De komolyan ez érdekes és érdekel.

Vagy ez egy tipikus, anyagoktól független varratkörnyéki jellenző sajátrekvencia lenne?
Hogy van ez? Kérlek mesélj Sasi!

Előzmény: sasi, 2010-07-19 19:38:00 [7766]

Teljesen jól mondtad!
az én bajom az, hogy beszélünk beszélünk arról, hogy a rendszert ugy kell kialakítani, hogy ne legyen probléma a rezgésekkel.

De azt még nem tudom mindig, hogy ezek a rezgések milyenek???

Mert egy egyszerű modális számítást könnyen le lehet futtani a sajátfrekvencia megállapítására, de ha ugy szeretnénkk beállítani a szerkezetet, hogy azzal vagy alá, vagy fölé lőjjünk a lehetséges gerjesztésnek, akkor ezt a lehetséges gerjesztést tudni kellene.

Ezért kérdezem azt, hogy ha valaki tapasztalt ezen oldalról, akkor mondja már meg, hogy egy ilyen rendszernél mely(ek) az(ok) a lehetséges rezonancia(ák) amelyek(et) el kell kerülnünk?


Nem kell itt nagy dolgora gondolni!
Lehet pl. a főorsó fordulatszám, a jellegzetes megmunkálásoknál?
Kisebb esély és gond elvileg, de a mechanika hajtás fordulatszáma, az áttételek fordulatszáma...
Ilyen dolgok amelyek előjöhetnek.

De érdekelnének a Ti ötleteitek.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-19 18:02:00 [7763]

No, igen, harminc éve nagy mutatvány volt rezonancia frekin tartani az áttételes villanymotort, de ma már itt a fórumozók közül is sokan meg tudnák oldani ezt a feladatot.

Előzmény: elektron, 2010-07-19 19:44:00 [7767]

Hegesztett szerkezet feszültségtelenítése.

Előzmény: Laslie, 2010-07-19 19:49:00 [7768]

Mi az az eljárás hegesztés ?

Előzmény: sasi, 2010-07-19 19:38:00 [7766]

Jó, hogy ilyeneket írtok, mi amatőr hobbisták ilyesmiről nemigen hallunk, ilyet lehet alkalmazni házilag is.

Előzmény: sasi, 2010-07-19 19:38:00 [7766]

Vibrációs hegesztés fesztelenítés tömören:rezgésérzékelő és vibramotor a feszteleníteni kívánt anyagon, és a fordulat szám szabályozásával rezonancia frekin tartani a rezgésszámot.
Ha a munkadarab kevesebb 70-80 kg-nál, rázóasztalt kell alkalmazni.
Az eljáráshegesztés közben is alkalmazható, így dermedés közben oldódik az ömledék feszültsége.
A rezonancia frekvencia valahol 60-70 Hz körül van – ha jól emlékszem. Hazánkban egy amerikai cég hozta be az eljárást, úgy húsz éve.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-19 18:43:00 [7765]

Akit Én láttam egyszerü villanymotorral csinálja és kész. Emiatt gondoltam hogy ha ez megy othon is megmarad a "kemencepénz"

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-07-19 18:19:00 [7764]

Ők lennének? Ügyes!

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-19 17:35:00 [7759]

Csak az akrtam mondani hogy ha jol megrezegteti, lehet hogy othon is tudja feszmentesíteni.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 17:46:00 [7762]

"...Egy 6000x3000 asztal behullámzik tőle...:"

Ha eltalálod a sjátfrekit, akkor akár egy épület is.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-19 17:35:00 [7759]

Egyébként a vázszerkezet tényleg (ugy ahogy kés is összeszedte a végén a konklúziót) életképesnek néz ki.


Lehet figyelmetlen voltam, de milyen motort szeretnél majd használni főorsónak? MIlyen fordulaton?

Előzmény: KisKZ, 2010-07-19 17:42:00 [7760]

Ühümmmm....

Milyen rezonancia csökkentéséről?
Mekkora ez a rezonancia?
Miért csökkentéséről? Miért nem éppen mondjuk a növeléséről?


Ühüm.....

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 13:59:00 [7757]

Feszmentesíteni nem csak kemencében lehet.
Van egy Ember (talán egyedül) aki egy 220v villanymotor+ egy laptoppal járja a cégeket és 300ft kiloáron feszmentesit:
A villanymotor rácsavarozza a feszmentesitendő anyagra, excenteresen forog és kirezegteti a feszületet. Egy 6000x3000 asztal behullámzik tőle.

Ehez nem kell Damaszkuszba menni , ilyet én is tudok

Előzmény: sasi, 2010-07-19 13:37:00 [7756]

Neheztel a turo , dehogy is

Kicsit taszitva éreztem magam mert Te igy kezdted a #7710-ben " Mit lehet elkövetni rezonancia csökkentés terén az "U projectel",illetve van e valami kirívó hiba rajta? " és neki ugrottunk mint vak tyuk a t... nak.

Még mindig azt mondom hogy ahoz eggyáltalán beszélni lehessen a rezonancia megszüntetéséhez ahoz kell egy arányos váz rajz ( legalább váz ) és akkor már lehet látni vagy számolni a hibákkal .

Volt szo már erröl a csillapitásrol ( polimer beton , purhab , homok stb ) de sosem lett vége vagy fix kivitelezés , talán azért mert mint irtam a rezonancia sok dolog összetevöje és ezen a vázon ( ami látszik ) nincs olyan hiba amit hu de meg kellene oldani rezonancia csillapitás gyanánt .Éppen azért irták a heggesztést vagy a csavarozást hogy ne vigyél bele olyan hibát ami most nincs benne .

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 13:30:00 [7755]

Nahát, mindig tanul az ember, én úgy tudtam, szűzlányok vérében edzették a damaszkuszi pengét, attól volt olyan hajlékony…

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-07-19 11:50:00 [7747]

Zoltán,
innen úgy néz ki mintha neheztelnél ,feleslegesen.
A #7718-ban mindent leírtam,hogy megelőzzek dolgokat,és csak az adott dolgokra koncentráljunk.Nem sikerült...hiába aki balkezes az balkezes.

Nem akartam traktálni részletességgel senkit,hisz csak 2 dolog van,amiben nem voltam biztos,és tájékozott.
De akkor leírom nagy vonalakban az eltervezett gyártástechnológiát.

Azt más tisztáztátok ,hogy a vázszerkezet életképesnek néz ki.Ennek örülök,és köszönöm.
Az összeállításnál 3 verzió jött számításba. Hegesztés és/vagy csavarkötés.Hogy melyiket,és hogyan fogom kivitelezni,az pénztárca,kemence,és elegendő nagyságú marógép függvénye.
Mivel a bordázat hegesztve lesz,számomra alap,hogy bázisfelületeket,derékszögeket fogok marni/maratni a méréseknek és az illeszkedő felületeknek.Még akkor is ha ott hegesztve lesz.
A gép kapni fog egy talapzatot,csak még nincs eldöntve,hogy vasból vagy betonból.De ez még odébb van,nem lényeges egyenlőre.
Amit még mindig nem tudok,hogy milyen életképes megoldások vannak, a zajcsökkentésre így láttatlanaban Igen.
Itt most nem abból indulok ki,hogy nem tudom,mekkora rezonanciát fog gerjeszteni a gép.
Abból indulok ki,hogy bármekkora is lenne jelenlegi állapotában,annál kevesebb legyen.
A polibeton úgy néz ki eddig,hogy nem életképes.
Akkor mi van még?Lemezeljem be aztán fújjam ki púrhabbal?Itt tartok én most.

A damaszkuszi acélt túlzásnak írtam,direkt.
A késkészítés az egyik régi hobbim,de csak akkor tudtam űzni ha állami cégnél dolgoztam.
Ezen akarok változtatni,ezzel a géppel többek között.


© Szalai György ma 11:58 #7748

Itt a válaszom..:)


© knifemaster ma 11:13 | Válasz | #7742

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 12:13:00 [7749]

Kösz a segítséget (mindkettőtöknek). A lassú fordulat, az nem volt meg.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-19 07:34:00 [7729]

Van ezeknek rendes ipari technológiája, meg tudománya, amit én nem ismerek persze, ilyeneket milyen címszó alatt lehet találni, valami irodalmat, elméletből, gyakorlatból ?

Éppen ezért van a kitöltő anyag. A laza összeállításkor megcsinálja magának a kellő vastagságot, kipréseli a felesleget és akár több mili vastag is lehet. Van 20-30 perc beállítgatni a dolgokat. kikeményedés után meg lehet tépni rendesen és jöhet az illesztőszeg. Ha bonthatóra akarom akkor persze valami forma leválasztót is kap.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-19 12:37:00 [7751]

Szia

Személy szerint én hiszek a csavarozásban de ahoz ahogy irod elö kell munkálni az anyagot pont a feszültségek elkerülése miatt .
Vannak hellyek ahol nem számit ha kicsit görbe kicsit csavarodott de vannak ahol igen na ott lehet használni a csavarkötést , nem beszélve arrol hogy késöbb modosithato és beállithato lessz töle a váz is .

Előzmény: csiki, 2010-07-19 12:22:00 [7750]

Ezért írtam, hogy "Esetleg az összeállításnál kitölteni a hézagokat ugy, hogy semmi ne feszüljön". Ezt csináltam már ugy, hogy mikor készen voltak a részelemek két komponensű kitöltő anyaggal szereltem össze, de csak minden csavar kézzel húzva. Mikor megköt meg lehet tépni. Tudom nem tökéletes, de eddig bejött.

Előzmény: Szalai György, 2010-07-19 11:58:00 [7748]

Nem irtad hogy ez egy kész projekt .
Bocsi hogy beleszoltam azt hittem a véleményünkre vagy a tapasztalatunkra vagy kiváncsi , sok sikert hozzá használd egészséggel.

Akkor talán igy javasolnék hozzá egy külön topickot " épül a gépem - knifemaster " néven és akkor figyelünk a fejleményekre.

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 11:13:00 [7742]

A zajcsillapítás egyik módszere lehet, hogy ha az anyagban nincsenek mechanikai feszültségek, akkor az önfrekvenciája nagyon lényegesen alacsonyabb. Ha csavarozod, akkor is lesznek mechanikai feszültségek, mert valószínűleg nem fogod az összehúzandó felületeket pontosan síkba munkálni. Akkor látom előnyösebbnek a csavarozást, ha szükség van a szétszerelhetőségre. Ha nem, akkor szerintem egyszerűbb a hegesztés és feszültségmentesítés. Ha kész a hegesztés, örömtüzet gyújtasz, (esetleg szénnel) beleteszed a tűzbe és felmelegíted, amennyire csak bírod. Azután száraz földbe temeted, hadd hűljön szép lassan.
Azután a sütnivaló mehet a parázs fölé, finoman megfűszerezve. Hadd legyen egyel több jó emlék, amikor majd marsz a gépen.

Csak egy észrevétel. Mozgó asztalos gép asztala alatt a sínek nincsenek ideális helyen az asztal széle alatt. (Terhelhetőség, rezonancia, keresztbe fordulás.) Egynegyed és háromnegyed alá tenném őket.

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 08:23:00 [7730]

A damaszkuszi acéllal vigyázz, nehogy az emberjogi aktivisták lerohanjanak. Állítólag azt egy kövérre hízott rabszolga vérében kellett edzeni (átdöfni rajta). Bár lehet, hogy azóta már másként is beállítható a kellő lehűtéi sebesség...

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 11:13:00 [7742]

Damaszkuszi acél?
Talán kardokat, tőröket, késeket akarsz vele marni?
Gondolom, hogy gravírozni akarsz a pengékbe, esetleg a "vércsatornát" készíted a gépeddel, talán a körvonalakat is ezzel akarod vágni?
(Magam is középkori fegyverek "gyártásával" foglalkozom. Nekem is most készül a vasvázas gépem, amit ezek gyártásához is szeretnék használni.)

Előzmény: knifemaster, 2010-07-19 11:13:00 [7742]