Szevasztok! Segítségre lenne szükségem. Szeretnék építeni egy mágnesasztalt,persze olyan yutubos, mikrohullámú sütőből bontott trafóval. Először is a kérdés,hogy valaki a fórumról készített-e már ilyet,és mik a tapasztalatok? Én 4db trafót bontottam szét,és dc 12 volton mind 4,5-5,5 ampert vesz fel,és nagyon rövid idő alatt lesz forró.Ha kiöntöm műgyantával jobb lesz a hőeloszlás? szerintem nem. Milyen gyantát használjak ami nem repedezik,nem zsugorodik,és jól forgácsolható? Valami jó 5let jó lenne. A terv 4db trafóból lenne a kiöntés.
Arany János | 1421
2020-08-23 07:10:39
[44885]
Megkérdezhetem, hogy miért az eredetit állítod helyre? A külön táp, a szabványos munkakábel, a mágnesszelep nagyot javít a használhatóságán!
Itt bolygóműszerűen elrendezett fogaskerék-szivattyúk fojtásával lehet csillapítást megvalósítani. Az ötlet az 1920-as évekből, E. Sandenertől származik, de az ő tengelykapcsolója még nem volt üzem közben kikapcsolható. A típust Hydroflex néven a Lohmann & Stolterfoht gyár tökéletesítette. Elsősorban hajók hajtásrendszerébe építették be.
369. ábra - Csúszással működő Lohmann-féle hidrosztatikus tengelykapcsoló
kepek/369.png
A csillapítórészt a karimás csőtengely (1) hajtja, belsejében van a vezérlődugattyú (2), amelynek a szivattyúházba (3) nyúló vége a vezérlőperselybe (30) illeszkedik. E perselyen képezték ki a fojtáskeresztmetszeteket (28), amelyek nyitását és zárását a tengelyirányban elmozdítható vezérlődugattyú végzi. A szivattyú (4) kis fogaskerekeiből hat vagy nyolc darab van körben elhelyezve a házban, mindegyikük a tengelyeken (5) csapágyazott. A házat (3), a vezérlőperselyt (30), a kiskerekeket és a fedelet (7) csavarok rögzítik a csőtengely karimájához. A kiskerekek (4) a gyűrűkerékkel (8) kapcsolódnak. A gyűrűkerék külső hengerfelületét a dörzskapcsoló súrlódódobjának képezték ki. A házban (3) az olajcsatornákat (9 és 10) képeztek ki, amelyek a szivattyúk szívó-, illetve nyomóterét alkotják, és a fojtónyíláshoz (28) csatlakoznak. A karimán (6) találhatók a fojtófúvókák (29) a felesleges olaj visszavezetésére. A csillapítórészt oldalról a fedelek (11 és 12) zárják le. A vezérlőszerkezet, amely a vezérlődugattyú mozgatását végzi, a csapágyházzal (14) van egyesítve. Tartalmazza a siklócsapágyat (13), az összeköttetést a külső olajkörfolyamattal és a vezérlődugattyú (2) mozgatószerkezetét. A vezérlés szerve a pneumatikus hengerben (15) mozgatott dugattyú (16), amelynek mozgatását a dugattyúrúd (17), az emelő (18), a kapcsolótengely (19), a csúszógyűrű (20), a kapcsolóhüvely (21) és a csap (22) elemeinek láncolatán át közli a vezérlődugattyúval és állítja a kívánt helyzetbe. A rendszer oldását és zárását végző kapcsolórész a hajtott oldali peremes agy (23) és a gyűrűkerék (8) közé van helyezve. A pneumomechanikus tengelykapcsoló gumitömlőjét (25) a kerekek (24) tartják, légnyomását a légvezetékből (27) nyeri. A légnyomás hatására kitágulva a ráerősített dörzselemeket (26) a gyűrűkerék (8) dörzsdobjához szorítja, s ezáltal bekapcsolódik. A tömlőt 6–8 bar nyomású levegő hozza működésbe.
A tengelykapcsoló működése során a szivattyúkerekek (4) és a gyűrűkerekek (8) a nyomatékváltozás hatására legördülnek és forgásuk következtében – szivattyúként működve – olajat szállítanak olyan mértékben, ahogy azt az olajcsatornák (9 és 10) közötti fojtáskeresztmetszet (28) beállított résmérete megengedi. Az olajszállítás mértékében változik a gyűrűkerék fordulatszáma. A fojtáskeresztmetszet nagyságát, ezáltal a gyűrűkeréknek a hajtótengelyhez (1) viszonyított relatív fordulatszámát a vezérlőhengerrel (15) teljes terhelésnél 2–3%-ra, részterhelésnél maximálisan 6%-ra lehet beállítani a legkedvezőbb csillapító hatás elérésére. A vezérlőhenger (15) segítségével a gyűrűkerék (8) ellenkező értelmű forgásának fojtáshelyzetei is beállíthatók. A résveszteséget, az elszivárgott olajat kb. 2 bar nyomású tápszivattyú pótolja. A vezérlőhenger
Köszi mindhármótoknak, akkor a kérdéses cucc valami más lesz.
No majd ha élőben látom kivesézem...
Bubu1010 | 6
2020-08-22 19:57:55
[44876]
Igen helyes a válasz! De csak annyit tennék hozzá, hogy az elnevezésében is benne van a működési elve. A visco = viszkozítás, tehát a benne lévő folyadék tölti be a kuplungtárcsa szerepét.
Igen folyamatos üzemű. Visco, mint az egyes Opelek ventilátorhajtásai? Ez elképzelhető, de nem tudom hogy hogy működik pontosan az sem. Az ha bezár nincs csúszás?
Jani300-nak: Természetesen van elektronikus reteszelés. Elég szép állapotban van a vezérlőszekrénye. Mágneskapcsolókkal van tele, de pl. van két papíralapú regisztráló egysége is.
Varstoj Varmig 1600. Ha jól emlékszem a munkakábel az egyenirányítóra, a gáz mechanikus szelep a pisztolyban, két szál vezeték kapcsolja a trafót+előtolót.
valószínűleg egy folyamatos üzemű extrúder ez. az meg ott egy viszkokuplung nyomatékhatárolás gyanánt. mondjuk kimegy a fűtés és kihűl az anyag akkor ne szakadjon szét az egész.
Induláskor lehet nincs akkora nyomatéka a motornak, hogy az extrudert töltve megforgassa. Ezért beindítják a motort üresen. Ilyenkor nemcsak sebessége hanem tehetetlenségi nyomatéka is lesz amit egy kuplunggal rá lehet engedni az extruder tengelyére.
Hogy miért akar valaki töltve egy extrudert elindítani? Vannak fura emberek.
Abban az időben amikor ez a gép készült, nem volt frekiváltó. Ha induláskor a csőben lévő anyag nem elég folyós, és megküldjük a motort hálózati 50Hz-cel sok nemvárt dolog történhet. A) Leég a motor B) Eltöri az extruder tengelyét
A kuplunggal tudom elképzelni hogy az induláskor a fordulatszámot felfuttassa, amit ma egy frekiváltó megtesz.
Nálunk a munkahelyen poliuretán extrudert használnak. Az indulás nagyon nehézkes. Ha pedig már beindult, alig van mit csinálni.
Uraim, köszönöm a véleményeket, és hogy időt szakítottatok a problémára.
A vezeték alu mivolta meglepetés volt... Szerencsére levágás, blankolás után is bőven odaér ahova kell. Az összes alut újrakötöttem, a soroló sineket fényesre dörzsiztem, a megégett kismegszakítót kicseréltem, minden csavart meghúztam.
Egy-két éven belül tervben van a hálózatbővítés esetleg a napelem is. Akkor úgyis szabványosítani kell, addig bízom benne, hogy kibírja a jelenlegi formában.
Sokat látott fórumtársaktól kérdezném mi lehet és pontosan hogy is működik az alábbi képen látható 60-as évekbeli extruder gépen a pirossal bekarikázott kuplung szerűség?
Elmondás alapján a látható ház áll, alul van egy kifolyócső, felül pedig két befolyócső úgy 6-os átlátszó csőből. Egy kis olajszivattyú keringeti benne az olajat. Plusz tartály vagy egyéb szerelvény nincs az olajkörben.
A meghajtást egy 2 kW-os motor szolgáltatja egy 1:12,5-ös áttételen keresztül, ezután következik ez a számomra "fekete doboz".
PSoft | 18660
2020-08-21 21:22:43
[44851]
„Réz sorolósin és alu vezeték egy lyukban, az sosem lesz tökéletes.” Ez teljesen igaz, de...
János fotóját nézve, a sorolósín villája a csavarfej alatt van, az alu vezeték meg, az alatta levő kengyeles csatlakozóban. Ez esetben... A réz sorolósín zöldülését/oxidációját, én inkább a laza kötés miatt fellépő hőnek, illetve a műanyagtest szenesedésekor felszabaduló égéstermékek hatásának tulajdonítanám, mint a nedvességnek.
A képen -illetve a sorolósín villáján- az is látszik, hogy bizony "emberesen" meg voltak azok a csavarok húzva. Ebből pedig következtethető a kengyellel szorított alu vezeték hidegfolyása, ami a kötés lazulásához vezethetett.
Előzmény: Szalai György, 2020-08-21 20:54:52 [44850]
Szalai György | 9543
2020-08-21 20:54:52
[44850]
Réz sorolósin és alu vezeték egy lyukban, az sosem lesz tökéletes. Ha magadnak csinálod, a következőket érdemes szem előtt tartani: Az alumínium hidegfolyásra hajlamos, ezért kisebb csavarnyomással, nagyobb felületen érintkeztetve lehet csak tartósan jó a kötés. Vagyis főleg a kengyeles csatlakozású eszközökbe lehet tartós a kötés, ahol közvetlenül a csavarvég szorítja, ott meg inkább tegyék az alu vezeték végére ónozott érvéghüvelyt. Az alu a rézzel, nedvesség hatására galvánkorrodál. Ezen is segít az alumínium vezetékre húzott ónozott érvéghüvely. A kontaktpaszta is megakadályozza a galvánkorróziót. Látszik a fotódon, hogy még a réz is zöldül már, mert nedvességet kapott. Párszor javítottam már, hogy a levegőből kondenzálódott nedvesség, a sorolósin műanyag szigetelésében összegyűlik és zárlatot, égést okoz. Régi, jól szellőző helyen nincs ilyen probléma, de a mai, zárt készülékdobozokon belül megesik.
Az "arbor press" -nek mi a magyar neve? Google képekre keresve sok találat jön.
PSoft | 18660
2020-08-21 18:42:57
[44848]
Még egy valami...
Sorolósínes szerelésnél, gyakori, jellemző hiba, hogy a villanyász kihagy egy-két lyukat/csavart a meghúzásból, mikor a sínt a helyére teszi. Lehet, hogy itt is csak erről volt szó...húsz évvel ezelőtt.
Most megint visszaolvastam vjanos postját. 'Segítség, béna vagyok!!!' téma, 44834. hozzászólás Sehol nem írta, hogy a 10 mm2-es alu vezeték újrablankolva ne érne oda a kicserélt új kisautomatához. Áramszolgáltatói közreműködés nélkül, nem megvalósítható a vezeték alu-ról rézre cseréje, ezért... Ha odaér, én újra blankolnám és mindenféle varázs baszkütyű nélkül újrakötném a 10-es alut.
A...„Nemigazán tudok olyan dolgot tudok amit nem kell karbantartani.”...mondatoddal egyetértek. Mint ahogy János is írta, sarkítva...„pár évente meg kell nézni a csavarokat” kötéseket.
Ismerem ezeket a termékeket. Gyakorlati tapasztalatom, hogy 4-es madzag felett nem használom alura. Nagyon nehéz szétszedni amikor összeolvad és rövid a vezeték. De a körülmények és szájízek mindenkinek más. Konzervatív vagyok legyen hegesztve , préselve, csavarozva.
Utánam Gábor megválaszolt mindent. Nemigazán tudok olyan dolgot tudok amit nem kell karbantartani. Sokkal jobb lenne egy préseléses toldás "Cupal" toldóval. Amit ajánlottam ónozott alu. Gyakorlatban nem láttam , hogy ette volna a rezet. Aluhoz meg egyértelműen jó. Van itt olyan fórumtársunk aki tudja, hogy totál kivesézem az ilyen témát, most is hasonló cipőben járok de csak ilyen toldóval tudom megoldani. Ezért ajánlottam fel.
Hogyan tudom helyesen összeszerelni a kúpos tengelyt? A retesz körül kenyjem be rugalmas ragasztóval vagy előtte melegítsem fel és úgy helyezzem fel? Szerintem azért tört el mert elfordult a lendkerék így beleütődött a retesz az alu alkatrészbe, ráadásul dupla igénybevétel is van (át lett alakítva) mert a generátort önindítő motor üzemmódban is működik.
így első pillantásra szó sincs itt alu meg réz elektrokémiai korróziójáról. A zümmögés ill. az égés nyomok az alu vezetéken a rossz érintkezés miatt keletkeztek. Sajnos az alu (a rézvezetékest is) vezetékes rendszereket bizonyos időszakonként újra kell(ene) húzni, persze csak érzéssel, mert túl nagy nyomás hatására folyni kezd és újra lazul a kötés.
Ha kell küldök neked présfogót kölcsönbe. De a Morek-nek van ónozott alu toldója (cikkszáma: MAH1035E10) . Szerintem jó lesz. Imbusz csavarral lehet meghúzni. Remélem jövőhéten rendelek belőle tudok belőle adni, ha megfelel.
Én "csokiba" oldottam meg az átmenetet alu és réz közt, kontakt zsírral kinyomva. Évente ránézek, hogy ették-e egymást vagy finoman lehet-e utána húzni.
2020-08-24 13:31:57
