A "LÉZER" szó kritériumainak megfelelőségéhez kell még néhány tulajdonság. Az azonos fázis csak az egyik.

Felejtsd el a nyalábot és értelmezd fotononként ahogy ez a valóságban is működik. Miután tökéletes tükör nincs, egy síktükrös felépítésű rezonátorban is vannak fotonok amik a tükörre merőlegesen lépnek ki, és vannak fotonok amik a kapilláris lehetőségeihez mérten a merőlegestől szöget bezárva lépnek ki lépnek le a hátsó tükörről és lépnek ki elöl, és haladnak tovább. Alapvetően ez okozza a divergenciát. Ha továbbmegyünk és a lavinahatást nézzük, itt is belátható, hogy a foton a magával rántott másik fotont csak a kapilláris lehetőségeihez képest tudja a saját pályájára állítani.
Legjobban a biliárdgolyóval modellezhető, ha pontosan szemből találod el, akkor egyirányú a mozgásuk, ha szögben találod meg, akkor eltérő. Az atomi részecskék is hasonlóan viselkednek ha a magerőket most nem vesszük bele a képletbe. Ha leteszel az asztalra két lécet és aközött mozgatod a golyókat akkor adódik az a terület ahol a kigurulás után van golyó, de a többi helyen fizikailag nem tud elfordulni. Rajzolj egy csövet, a visszaverődés szabályai szerint csak egy szűk irányba jöhetnek ki a golóbisok.

Előzmény: keri, 2017-07-10 09:49:15 [12123]

- Igazából nincs titok, a rezonátor felépítése miatt sokkal keskenyebb a nyaláb. Egy He-Ne általában mm alatti átmérőkkel rendelkezik, és a divergenciája is sokkal jobb, mint a CO lézereké.

- Az, hogy a tükör milyen, az rezonátorfajta kérdése, van ahol sík-sík, van ahol homorú-homorú, van ahol vegyes. Teljesítménytől, gázösszetételtől, sok mindentől függ, hogy adott alkalmazáshoz melyik az ideálisabb.

- A sugár szétnyílásához, szakmailag nevezve divergenciájához, a hullámhossznak nem sok köze van. Ez függ a rezonátor felépítésétől, tükrök fajtájától, és főleg minőségétől, mivel síktükör nem létezik. A fejből már eleve valamilyen nyílásszöggel lép ki a sugár, olyan lézer még a világon nem volt aminél 100%-ig párhuzamosan lépnek ki a fotonok. Pár méteren ez nem tűnik soknak, de az akkoriban legjobb lézer a Föld-Hold távolságmérés idején a Holdon úgy durván 5 km-es átmérőre nyílt. A kilépett fény akkor nyílik, ha a levegőben lévő kosszal találkozik. Legegyszerűbben ezt úgy lehet kipróbálni, hogy kiküldesz egy lézerpointert ködös időben, az elmenőt alig látod, míg ha szembe állsz vele akkor szinte virít a sugár, mert ott a koszról eltérülő fotonokat is látod.


Dióhéjban ennyi, az interferencia amiről szóltam inkább azért lényeges, mert a nem párhuzamosan a hullámtan szerint kavirnyáló fotonok fázisban erősítik egymást, ellenfázisban viszont szépen kioltják. Lásd kétréses kísérlet vizes formációja. Erről viszont jobb ha olyat kérdeztek aki hullámtanban jobban otthon van mint én.

Ugye ipari felhasználásban acélt vágunk vele, de ha elküldjük messzebbre, akkor a valóság egy kicsit árnyaltabb lesz, mert úgy 100 fényév távon ahonnan ugye a SETI ráadásul nem is a párhuzamos lézerfényt hanem a kvázi gömbsugárzóból (sugárzási karakterisztikákba most ne menjünk bele) kilépő rádióhullámokat keresi, már erősen több négyzetkilométeres felületű érzékelő kéne csak 1 db. (!!!) foton befogásához (És itt nem számoltam még a Föld forgásával, a Naprendszer, a Tejútrendszer és a célállomás mozgásával). Lefordítva érthetőbb nyelvezetre ez durván olyan, mintha a TV kép 1 db. időszakosan, akár több perces - órás sűrűséggel érkező pixeljének a jele alapján kénre rekonstruálni egy HD felbontású filmet.

Előzmény: svejk, 2017-07-10 09:27:41 [12122]

Beírom ide is.
Most ez a topik lehet jobban pörög mint az adok-veszek


Nincs valakinek véletlenül egy eladó CO2 Lézer DSP vezérlője.
Sajna az enyém elhalálozott.

Na de azt sem telefonnal csinálnám.
RasPI-hez vannak direkt ilyen mérésadat gyűjtő szoftverek, ráakasztod a rengeteg lábainak egyikére, és működik. Nem kell semmit programozni.
Mi 16 csatornán rögzítjük a radarban így a hőmérsékleteket.

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 08:35:20 [12120]

Attól lézer, hogy azonos fázisban van a teljes nyaláb.
Meg amúgy mitől kuszálódna ha azonos az út hossza? Nincs több nyalábbút csak egy.

Előzmény: lazi, 2017-07-10 08:33:27 [12119]

Én nem számolhatok vele, mert nem értek hozzá, de szívesen elolvasom az okfejtésed és ha nem túl magasszintű a nyelvezet akkor meg is értek belőle dolgokat.

Visszatérve még az általad ajánlott He-Ne lézerres tükörpróbákhoz.
- Ennél a fajta lézernél mi a titok, hogy sokkal párhuzamosabb nyalábot bocsájt ki mint a mi CO lézer csövünk?

- Ezeknél a CO csöveknél a hátsó tükörnek lehet, hogy nem is síknak kellene lennie?

- Vagy maga a hullámhossz adottsága, hogy levegőben haladva "szétnyílik" a sugár?

Előzmény: lazi, 2017-07-10 08:33:27 [12119]

Vagy kockás papír...

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 08:35:20 [12120]

A grafikonokat el kell menteni és majd összehasonlítani ídő múltával. Egy sima hőmérővel hogyan látod részleteiben a változást? Metronóm és jó memória kellene.

Előzmény: keri, 2017-07-10 08:29:16 [12118]

Felvetem ismét azt az apróságot, amivel itt senki nem számol:

hullámtan

Gondoljátok végig, mi a különbség a csőből kilépő párhuzamos lézerfény viselkedése és a tükrök és a lencse után megérkező összekuszált pályán érkező fotonok viselkedése között tekintettel a fény azon érdekes tulajdonságára, hogy az egy pontból kibocsátott fotonok képesek egymással interferálódni.

Sima hőmérő miért nem jó? Miért kell okosteló ehhez?

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 07:42:13 [12113]

Csalódtam benned!:) Valahol olvastam, az okos telefon olyan, mint az alkohol, intenzíven öli az agysejteket. Nagyon vigyázz mikor, és mire használod!

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 07:58:46 [12115]

"Az is kérdés, hogy a kockán hol mérem a hőmérséklet-emelkedési görbét."

Bizony, bizony, így van!

Van ugye ebben a témában a "szentírás" számunkra, nevezetesen a hőátadás differenciál egyenlete:



És lám, ebben ott van a testnek az X, Y, Z térbeli hővezetési hatása is. Tehát a dolog már ott is eldől, milyen test geometriát választunk, amire lövöldözünk.

Higgyétek el nekem, a hőtan nagyon bonyolult dolog, kb. annyira mint egy CNC gép merevségi számítása. Én is csak kellő alázattal, állandóan tanulva merek ebbe a témába belefogni, de szerencsére a Robsy lézer teljesítmény mérőm pár fontos hőtani alap elmélet megértése kapcsán, és ugye a csodás és életünket állandóan befolyásoló egységugrás elmélet felhasználásával már gyakorlatilag készen van, remekül teszi a dolgát igen nagy érzékenységgel (0.01-0.001 W felbontás).

Előzmény: Szalai György, 2017-07-10 07:26:54 [12111]

én be bizony. már fertőzött vagyok.
De az okostelóm mellett a zsebembe még ott az apámtól örökölt svájci bicskám is

Előzmény: svejk, 2017-07-10 07:53:08 [12114]

Már Te is belevinnéd a csicsát?

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 07:42:13 [12113]

Dehogyan veszem annak!
Inkább azon kéne agyalni, hogy az alapmérést hogyan lehetne kivitelezni, valami egyszerű módon. Pl androidos okosteló + hozzá valami app + valami kis interfész ami az analóg hőmérő jelet átalakítja úgy, hogy az OTG képes telefonok a mikro USB-n tudják fogadni. Az app ingyenes, de van így egy hardverkulcs. De lehet ez is marhaság.

Előzmény: svejk, 2017-07-10 07:28:05 [12112]

Nehogy kötözködésnek vedd!

Csak bizonyos mélységig szeretek elmerülni az elméletben is.

Előzmény: Motoros, 2017-07-10 07:19:35 [12110]

Ha mindkét esetben ugyanakkora teljesítményt közlök a kockával és az elnyelődés is ugyanannyi, akkor a hőmérséklet-emelkedés is ugyanakkora kell, hogy legyen.
(Koncentráltabb sugárból szerintem több verődik vissza, és nagyobb sugározatlan felület marad hűlni is, de nagyon picinek gondolom a különbséget.)
Az is kérdés, hogy a kockán hol mérem a hőmérséklet-emelkedési görbét. A sugárzott felületén, a közepén, vagy a hátán ahol csak hűl.
A besugárzott felületen belül a hőmérséklet emelkedés görbéje meredekebb kell legyen a sugáráram emelkedésével, vagyis a fókuszpont szűkülésével.
De annak a regisztrálását leginkább csak termokamerával tudom elképzelni.

Előzmény: svejk, 2017-07-10 07:01:00 [12109]

Hagyd a csudába azt a 3. pontot...uggorgyunk. Nekem sem kell mindenhez értenem.
Ha van is különbség a mérés felbontása nem biztos, hogy kimutatná.
Esetleg a mérendő felé egy kimaszkoló 0.1 mm furatot téve?
Így csak akkor kezdene intenzíven melegedni, ha a fókusz lecsökkent 0.1 mm alá. ???....hülyeség?

Előzmény: svejk, 2017-07-10 07:01:00 [12109]

Motoros írta itt: 'Lézer' téma, 12003. hozzászólás

"3. Esetleg még a fókusz is látnám mikor a legjobb azaz mikor a legmeredekebb a görbe."

Ez hogy is van?
Ha egy adott mondjuk 1 cm3-es alutömböt meglövünk egy mondjuk 6 mm átmérőjű sugárral majd ugyanazon teljesítményű, de fókuszált sugárral ugyanannyi ideig akkor nagyobb értéket kellene kapnunk, azaz jobban felmelegedne az egész tömb?
Ez valahogy nem fér a fejembe...

Nemár, neked fasza csövet adtak? :D
Az enyémhez félek hozzáérni mert úgy néz ki mint ami mindjárt szétmállik...

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 19:59:22 [12100]

Jaaaj de rossz hír.

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 21:17:20 [12106]

Légy türelmes!

Idő kérdése csak...
A 100W-osból előbb-utóbb, 60W-os lesz!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 21:10:17 [12105]

Én már könnyen degradálom a kicsikémet. Ott van mellette a 100 Wattos.
Tudod miért raktam mellé?
-
-
Hátha párosodnak és egyik reggel arra megyek ki, ott áll egy 60 Wattos is.

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 21:05:17 [12104]

Jó kis gép lesz ez előbb utóbb. Ennyit, igazán megérdemelt!(em)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 21:00:24 [12102]

Vagy, vágtál volna 4 oldalt és összeragasztod.

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 20:19:00 [12101]

Köszi!
Elég lett volna az utolsó sort beírni onnan. Annyit már nem ér a lézerem.

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 19:14:25 [12098]

Eredeti elképzelésem szerint vékonyabb plexiből,(3mm)több lépcsőben akartam az átmenetet...
De aztán, sajnáltam rá elbaxni annyi 3-as plexit, pedig úgy...szebb lett volna.:)
Ebből a 6mm-esből meg, voltak előző munkából "leeső" akkora darabok, amekkorák ide kellettek.
Így született a kompromisszum, jónak jó lett, csak...nem szép!:)

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 19:59:22 [12100]

Nos, van magyarázat a "hatlaposra".
(még, krém is van közöttük, a...ragacs)
Áramlástan is, csak a saját fejem után van a lapok között.(ha van)
Egyszerűen, el akartam emelni valamennyire a ventilátor testet a gép házától.
Annyira, hogy a géphez adott fasza(tényleg fasza)kék harmonikacső kényelmesen elférjen.
Így, most, 30mm a + "elemelés", kényelmesen oda fog férni a harmonika.

    

Előzmény: Szalai György, 2017-07-09 19:34:16 [12099]

Az a hatszintű átmenet, nálam szorulna egy kis magyarázatra.
Édesanyám sütijéből finom volt a hatlapos, szép emlékek fűznek még a füredi Hatlépcsőshöz is, de téged mi vezetett erre a megoldásra?
Miért nem egyetlen plexilap és kész?
Van benne áramlástan?

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 18:48:52 [12096]

Messze van ez még a "szuper" lézertől!

Most hirtelen, ITT találtam rá a ventilátoromra.:)

G2E085-AA01-01 manual.pdf

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 18:47:16 [12095]

Ezt én is olvastam, de akkor is ellentmondásos, ha "történelmi hagyományai" is vannak. Ettől függetlenül él az az szabály is, hogy mértékegységet csak egy prefixum előzhet meg. Így a kg-on kívül nem volna szabad semmi más tömegegységet alkalmazni az SI szerint. Nem következetes.

(Az megint más kérdés, hogy a Wikipédia mennyire tekinthető megbízható forrásnak. Bárki létrehozhat és módosíthat benne cikkelyt, tehát a létrehozók legjobb szándéka ellenére is csak tájékozódásra alkalmas.)

Előzmény: msas, 2017-07-09 17:15:18 [12093]

Össze kellett hoznom, a gép kb. 50x170mm-es szívónyílását a ventilátorom átm. 80-as szívótorkával.

6mm-es plexiből vagdostam "átmenetet" a két nyílás egymáshoz illesztéséhez.
A géptest,és a plexi illesztőidom közé, lágy, bordázott gumitömítést tettem.
A plexilapokat ragasztás után, még M3-as csavarokkal is összefogattam.
Még, kell egy átmenetet összehoznom,(szintén plexiből)a ventilátorom nyomó oldala, és az eredeti, kb. 80-as átmérőjű harmonikacsőhöz, hogy a szabadtérbe vezessem az elszívott füstöt/gázokat.

          

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 18:36:08 [12094]

Már szuper lézert csinálsz belőle lassan.
Én is azon gondolkodom át kellene alakítani. Jelenleg, csőventivel segítek rá az eredetire.
Hol lehet ilyet venni?

Előzmény: PSoft, 2017-07-09 18:36:08 [12094]

Akinek kínai K40-es lézergépe van, az tudja milyen "gagyi" a hozzá adott elszívóventilátor is.
A kezdettől fogva tervezem a cseréjét...

Ma, volt kis időm foglalkozni vele,és felkerült a régi helyére a már előbbre "kiszemelt" új elszívóventilátor.
Majd kétszer akkorát szív, mint az eredeti, így már, az egész munkatérben hatásos az elszívás.

          

Gramm és kilogramm[szerkesztés]
A kilogramm az egyetlen SI-alapegység, amelyik előtagot tartalmaz; a megfelelő előtag nélküli egység a gramm. Ennek történelmi okai vannak. 1790-ben a francia nemzetgyűlés megbízta az ország legnevesebb tudósait egy új mértékegységrendszer kidolgozásával. Ez volt a decimális mértékegységrendszer, az SI előfutára. Az 1799-es definíció szerint a tömeg alapmértékegysége a grave, 1 dm³ +4 °C-os[2][3] víz tömegével egyezik meg. További mértékegységek pedig a tonne (1000 grave) és a gramme (1/1000 grave).

A francia forradalom kitörése után azonban a grave-et elvetették (részben, mert hétköznapi használatra túl nagynak tartották, részben pedig politikai okokból – a „grave” egyik jelentése ugyanis „gróf”), helyette a grammot tették meg alapmértékegységnek (később a cgs rendszer alapjává is vált). Mivel azonban egygrammos etalont mind készíteni, mind használni nehézkes lett volna, egy egy kilogrammos etalont is készítettek (ez volt az ún. levéltári kilogramm, kilogramme des Archives). Idővel a kilogramm fokozatosan átvette a gramm szerepét, nemcsak etalonként, hanem alapmértékegységként is, és az SI mértékegységrendszerbe már ez került bele.

WIKIPÉDIA !

Előzmény: RJancsi, 2017-07-09 16:26:51 [12092]

Nemrég volt valamelyik tv csatornán, hogy különböző országok okos emberei hogyan akarják a kg-ot "meghatározni". A szilícium (és nem szilikon, mint a TV-ben) golyóbis csak egy a lehetséges módszerek között.

Egész más oldalról közelítve: azon elmélázott már valaki rajtam kívül, hogy SI-ben miért a kg a tömeg alapegysége? Merthogy az alapegységnek a "gramm"-nak kéne lennie, a kilogramm mivel prefixum van előtte már képzett mennyiség. Vagy ha mégis a kg az alap, akkor a "gramm"-ot szabályosan millikilogrammnak kéne hívni, hiszen szabály szerint a mértékegység az alapegységből és az elé biggyesztett prefixumból áll.

Előzmény: keri, 2017-07-09 10:08:29 [12083]

Egy gondolat a fémtükrök egysíkúságának vizsgálatához.

A mikrométereknél fontos, hogy a mérőfelületek egysíkúak és párhuzamosak legyenek. Ezt a vizsgálatot panparalel üvegkészlettel végezzük. A sík üveglap és a kevésbé sík, azaz hézagot tartalmazó mérőfelület között a visszavert fény interferenciája következtében szivárványszerű csíkok jelennek meg, melyeknek alakjából az egysíkúságtól való eltérés jellegére, számából a mértékére lehet következtetni.

Jobb minőségű, legalább 5 mm-es üveggel is eljátszható a jelenség.

Kicsit bővebben a témáról, a 8-9 oldalon.

Előzmény: sasi, 2017-07-08 21:18:04 [12061]

"Sajnos N ismeretlenes, tényezős témakörről van szó..."

Ebben, egyetértünk.
(Te tudod, én...sejtem):)

Kb. három hete használok egy darab, általam csiszolt/polírozott vörösréz tükröt.
Utolsó tükörként, a fejben.
Néztem már előbbre is, de tegnap, mikor adatokat kértél, újfent kivettem a tartóból.
(nem emlékeztem pontosan az állítócsavarok osztókör átmérőjére)
Ezalatt a kb. három hét alatt, próbáltam úgy intézni, hogy kapjon az a tükör rendesen.
Tegnap, más eszközeim nem lévén, megint csak sajátságos optikai vizsgálatnak "szemmelverésnek" vetettem alá a tükröt.:)

Előbbre is szóba került már a vörösréz természetes oxidációja...
Látható nyoma nincs a felületen oxidációnak, mattulásnak.
Foltosodás, a használatra, vagy hőhatásra utaló nyomok sem láthatóak.
Mondhatom azt, ugyanolyan a felület, mint három héttel ezelőtt.
(persze, három hét, nem hosszú idő...)

Jól gondolom a következőt?
Minél simább/finomabb a felület, annál nehezebben, vagy később alakul ki azon a természetes oxidáció?

A használt réz összetételéről, megint csak nincs pontos információm.
Annyit tudok róla, hogy a villamosiparban használt vörösréz, amit valamikor régen, "négykilencesnek" mondtunk.
(ami ugye, a tisztaságára utaló elnevezés volt)

Mint írtam, egy réztükör van jelenleg a rendszerben, így a réztükör-réztükör viszonyról, nem tudok mit mondani.

A legerősebben befolyásoló tényezőként, én pillanatnyilag, a felület minőségét, a csiszolás/polírozás milyenségét látom.
Arra kell koncentrálni, és ha az sikerül, akkor már...meg is érte a "kisnyulas játszadozás".:)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 07:36:21 [12077]

Tudod mi a kg másik meghatározása ?
Na azt meg egy pontatlan méterrúddal egy nem megfelelő hőmérővel csinálták akkor meg lehet b.szni az egészet.
Ahogy egy tanult barátom mondta "a szart mérjük egy fossal" !

Előzmény: keri, 2017-07-09 10:29:46 [12088]

Amúgy arra kíváncsi lennék hogy honnan tudják hogy csökken a tömege, amikor ahhoz kell hasonlítani minden mást
Vagy akkor legyen az az etalon amivel lemérték azt az etalont.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 10:15:43 [12085]

Az eredeti súlymérték simán párolog, mint a fémek általában.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 10:15:43 [12085]

sokat szenvedett vele feleslegesen, mert nem lett sík. Látszik hogy a szélein torzít.

Előzmény: lazi, 2017-07-08 16:42:01 [12044]

A szilícium nem kopik tapizásra mint az eredeti francia Grand K
Abból a legóvatosabb és körültekintőbb kezelés ellenére is hiányzik 50 µg.
Ezért a méterrudat is leváltották és 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.

Előzmény: keri, 2017-07-09 10:08:29 [12083]

Én ugyan nem tükröt, de szelephézagoló pogácsát csiszoltam hasonló méretben és módszerrel. Századokat csiszoltam belőle (rohadt kemény anyag) úgy, hogy nem keletkezett mikrométerrel mérhető hiba.

Előzmény: zozo, 2017-07-08 23:30:23 [12074]

Én csak azt nem értem, hogy ha megfogja a kezében, akkor nem kopik le pár atom? Aztán lőttek is az atom pontos etalonnak

Biztos tudják miért így csinálják, de én tuti nem 1 kilós szilicium golyóval próbálnám pontosítani a mértékegység rendszert. A kofának mindegy hogy mennyire pontos az a golyó, mert a régi etalon is pontosabb mint szükséges. Akinek meg kell, az nem mesterséges etalonokat fog használni, hanem jól ellenőrizhető stabil természetest.
Pl, ahogy az időt az atomi rezgésszámhoz hasonlítják.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 07:44:18 [12078]

Valamivel rászolgált a névre ha még macskakörmöm között is van !

Előzmény: mex, 2017-07-09 09:21:25 [12080]

Erről több értelme beszélgetni mint a 2000Ft os lézer tükörről, van egy 70mm es Newton távcsövem saját készítésű, a tükröket vettem, ahhoz hogy lássunk is benne valamit ahhoz legalább 200mm es tükör kell, vagy megfelelő infra kamerával meg arany gőzöléssel infra távcső is készíthető akár.

Előzmény: keri, 2017-07-09 08:41:23 [12079]

Rákerestem a névre, még mielőtt linkelted volna, és az "atomic feeling" azért macskakörmök között szerepel...
Talán utánanézhetnél, mikor is indokolt a használata.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-09 03:03:10 [12075]

Így van. Szerintem is amatőr körülmények között ez a megoldás.
Nem Hubble űrtávcsövet építünk...ja bocs azt pont elcseszték

Amúgy meg itt vannak a házi praktikák.

Előzmény: lazi, 2017-07-08 20:11:19 [12055]

Még annyit ehhez a kézzel csiszolt új kilogram etalonhoz, hogy a legnagyobb eltérés 0.3nm (0.0000003mm) kézzel kitapogatva nem is rossz !
Ezt szemléltetve ha a gömböt felnagyítanánk a föld méretre akkora a legnagyobb hegy és völgy között 12-15mm lenne az eltérés.
Ez lett a világ leggömbölyűbb tárgya amit ember valaha is készített !

Előzmény: Törölt felhasználó, 2017-07-08 22:25:13 [12070]