Kérlek szépen!
Pl. egyik kedvenc motorgyártóm, a Portescap-nak sok ilyen léptető motorja van.
Ezek gyorsulásban leverik gyakran az AC szervókat is, mert különleges a forgórészük.
Tehát pl. keress rá a Turbo Disc P632-es széiaszámú termékükre, ennek a most kezembe tartott nyomtatott motor katalógusuk alapján 82000 rad/s2 a szöggyorsulási maximuma névlges motoráramnál. Ha érdekel ilyesmi profi motor, mutatok Neked hasonlókat, van pár ilyen cuccom.

Előzmény: Szedlay Pál, 2011-11-27 15:10:00 [9853]

A "szervo homokozó" topickba annak idején a tehetetlenségi nyomaték számításánál is figyelembe volt véve a rotor tehetetlensége, az orsóé a lináris tömegeké redukálva szintén. Ha volt áttétel, akkor ennek megfelelően redukálva volt. A súrlódás el volt hanyagolva. Szóval, ha mindent figyelembe veszek, akkor tételezzük fel hogy nagyon pontosan megközelítjük a valóságot. Utána akkor elméletileg a szöggyorsulást/axiális irányú gyorsulást is pontosan meg tudom határozni. Ha ezt a gyorsulást beírom a mach3-ba korlátnak, abban az esetben igaz Svejk #9835 hozzászólása? Idézem:

"akinek nagy tömegű, lassan gyorsuló gépe van az is tud nagyon pontosan dolgozni, csak lassabban, mint ahogy Vakegér írta, ugyanis sokáig tart a "kanyar" előtt lelassítani, majd felgyorsítani, de ez a pontosságot nem befolyásolja.
Mindössze jól kell beállítani a vezérlőszoftverben a gyorsulást."

Ha ez igaz, akkor értem, ha nem igaz, akkor még nem értem.

Gyorsan tegyem hozzá, hogy 0,01mm nél kisebb hibákat nullának tekintek.

Tibor! Légyszíves linkeld be azt az adatlapot ahol van 100000 radián/s2 gyorsulásra képes léptető motor. Nekem szükségem lenne egy ilyenre. Köszönöm.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 14:50:00 [9852]

Abba gondolj bele, talán ezt a legkönnyebb meérteni, hogy adva van egy léptető motor egész lépéses hajtással. A t=0 pillnatban megérkezik a step jel. Ekkor még áll a motor, 1.8 fokos elmozdulást fog majd végrehajtani. Igen ám de van tehetetlensége a rotornak, így még terheletlenül is csak bizonyos idő múlva éri el az 1.8 fokos elmozdulást. Amikor a 63 %-át, azaz 1.13 fokot elmozdult, ehhez tartozik X idő. Nos ez az 1 elemi lépésre vonatkozó időállandója. Ha végtelen nagy lenne a gyorsulása, akkor ez nulla idő, de ilyen nincs a gyakorlatban az előbbiek okán. A dolgot még bonyolítja, hogy az áramváltozásnak is van egy villmaos időállandója, de ezt most hanyagoljuk el az egyszerűség, érthetőség kedvéért.

A lényeg tehát, hogy a kkörmozgási képletek alapján, amiket Te is ismersz kiszámolhatsz egy szöggyorsulást, ennek felső határa komolyabb profi léptetőkre ez 50-100 ezer radián/s2 is lehet. Ezt egyébként a motorgyártók közlik a motor sok más adata mellett. Analóg másik példa, hogy érthető legyen: pl. kondenzátor töltődése soros ellenálláson át. Csak ott a feszültség változása az analóg a motor szög elfordulásával.

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 14:32:00 [9851]

Nem tudom mi az a mechanikai időállandó. Pár gondolatot írnál erről az időállandóról és a gyorsulás/lassulás viszonyáról?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 13:52:00 [9849]

És mekkora, ha egy szarul illesztett áttétellel kötöd össze, ami messze nem optimális?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 13:52:00 [9849]

Keresztkérdés: szerinted egy 50 W-os szervomotornak mekkora a mechanikai időállandója?

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 13:29:00 [9847]

(fogja)

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 13:29:00 [9847]

A Következő miatt nem teljesen világos ez a pontosság téma: ha elméletileg kiszámolom a gépem tehetetlenségét és ez véletlenül pontosra sikerül, akkor a gépem gyorsulását ki tudom számolni. Ezt beírom a mach3 ba, ezek után pedig a szoftver tudni foglya előre, hogy mennyivel hamarabb kell fékezi, hogy meg tudjon állni a kívánt pontig. Hogy hol tart a masina arról pedig az enkóder ad visszajelzést. Vagy ez nem így van? (ha nagyobb gyorsulást írok be a mach3 ba, mint amit a gépem tud, akkor belátom amit írtatok, de ha nem írok be többet, akkor miért nem lesz pontos?)

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 07:50:00 [9831]

""Sajnos a számítógépnek fogalma nincsen róla, hogy hol tart a hajtás az előző utasítás végrehajtásában. Hiszen nem kap visszajelzést róla. A számítógép felől „nyílt hurkú” a hatáslánc. Bár ne volna az.""

Ha mondjuk egy x irányú elmozduláshoz kell 5000 impulzus, ez után jön egy Y irányú elmozdulás utasítás,
akkor a számítógép csak megvárja amíg "elfogy" az 5000 impulzus és csak azután indítja Y-ba ... nem? Csak kérdezem, mert mindig tanul az ember...
Persze az más kérdés, hogy nincsen visszacsatolás és lépésvesztés is előfordulhat, de az 5000 impulzust meg kell várnia a ... vagy rosszul gondolom?

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 10:12:00 [9844]

Az utolsó mondatod után legalább egyszer az életben odaírnál egy "vagy"-gyal vagy legalább egy "esetleg"-gel kezdődő mondatot, miszerint akkor is le tudjuk követni az elméleti pályát pontosan ha kicsi a dinamikája a gépnek, de akkor alacsonyan értéken kell tartanunk a vezérlőszoftver gyorsítását/lassítását, így elkerülve a lépésvesztést vagy túllövést szervo esetén.
(sőt a szerszám és munkadarab óvása végett azt is tudja a szoftver hogy lassuló mozgásnál lejjeb veszi a marómotor fordulatszámát.)

No de ugorjunk...Mondta Pósalaki uram...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 09:48:00 [9840]

„Egyszerre két ellentétes irányú áram nem igazán folyhat egy tekercsen!”
Nem kell két ellentétes irányú áramnak egyszerre folynia.
Képzeld, hogy egy vízcső egyik vége egységnyi nyomáson van, a másik meg kétszer akkorán. Merre folyik a víz? Mindkét felé?
Majdnem így van egy tekercs két vége is különböző elektromos potenciálokon és folyik rajta a potenciálok által kijelölt egyetlen áramirány.

„A vezérlő símán kiadja az ellenkező irányú mozgási parancsot addig, amíg a léptető vagy szervo még ellenkező irányban mozog?”
A motorszabályzó az simán kiadja az előzővel ellentétes irányú áramot, (miazneki) erről szól a két meg négy térnegyedes szabályozás, hogy ellenárammal fékez. Közben esetleg korlátozza a kialakuló áram nagyságát.

„Addig nincs új parancs (áramirány) amíg a vezérlő ki nem adta a megfelelő számú léptetőimpulzust, vagy az encoder vissza nem jelezte, hogy a mozgás végére ért a hajtás.”
Túl szép lenne, Hobbyista körökben. Sajnos a számítógépnek fogalma nincsen róla, hogy hol tart a hajtás az előző utasítás végrehajtásában. Hiszen nem kap visszajelzést róla. A számítógép felől „nyílt hurkú” a hatáslánc. Bár ne volna az.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:00:00 [9834]

„végeláthatatlan vita” Az ám, de nem velem!

Előzmény: svejk, 2011-11-27 09:21:00 [9835]

Rendben! Megvan a 2/3-os többségetek, és ez már a parlamentben is elegendő

Ez a kétirányú motor forgás vagy áram kérdésed is teljesen értelmetlen felvetés.
Hiszen nyilván az a szerencsétlen motor a lánc végén csak EGY eredő rendelkezőjel "áldozata", amit a szabályzás vagy vezérlés rákényszerít éppen abban a pillanatban. De mivel a motor önmaga egy kéttárolós lengő rendszer, ha csak a levegőben forogna a tengelye már akkor is.
El lehet képzelni, hogy a tengelyére redukált zavaró és terhelő nyomatékok, inercia hatására mennyire megváltozik az üzemmódja, időállandója, stb, micsoda állnadó küzdelemben van, és szinte mindig a hibák kompenzálására törekszik több vagy kevesebb sikerrel, azzal a beavatkozási dinamikai képességgel, ami van neki a mechanikára.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:45:00 [9839]

"A vezérlő símán kiadja az ellenkező irányú mozgási parancsot addig, amíg a léptető vagy szervo még ellenkező irányban mozog?"

Bizony ki, hiszen hobby berkekben buta step-dir jellegű vezérlő programokat használ szinte mindenki, és nem az van, amit írtál, az az ipari minőségű vezérlőkre igaz, hogy a program is visszacsatolt, azaz tudja a CNC gép valós pozícióját, és így adja ki a következő elmozdulási parancsot.
Amit tehát Szalai György ír, az pontosan úgy van, persze némi túlzást alkalmazott az érthetőség kedvéért, de nagyon helyesen írta le a tehetetlen, mindig lemaradásban vagy éppen túllendülésben lévő mechanika és a valós elméleti pozíció közti differenciát.
Éppen ezért van igen nagy jelentősége a gyorsulási képességnek, hiszen ezzel tudjuk minél kisebb hibával követni a step-dir által definiált elméleti pályagörbét.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:00:00 [9834]

Akkor mégiscsak egyszerre két irányba megy a motor? A mozgásvezérlő szoftver lehet, hogy nem tudja, hol van a mechanika, de a motorvezérlőnek csak illik sejteni. Különben hogyan tudná az esetleges túllövést kompenzálni?

Végülis minden el lehet szabni...

Előzmény: svejk, 2011-11-27 09:39:00 [9838]

"vagy az encoder vissza nem jelezte, hogy a mozgás végére ért a hajtás. "

Viszont ez pedig a Te írásodban nem igaz.
Ez így van a gyári, profi mozgásvezérlőknél, de sajnos a mi hobby step/dir rendszerünknek ez a nagy rákfenéje, hogy a mozgásvezérlő szoftver nem tudja hol is tart a mechanika, vagyis csak kimondott vezérlést valósít meg.

Ezért van az hogy rossz gyorsulás beállításnál a léptető lépést téveszt a szervo pedig túllő, vagy pl, egy oda-vissza mozgás esetén kisebb amplitúdóval követi az elméleti pályát.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:00:00 [9834]

Természetesen az írásod elejével egyetértek, Szalai György rosszul írta le(mert érteni biztos érti) a mozgási mechanizmust.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:00:00 [9834]

Az SMD beültető szerintem nem igazi jó példa, mert a pozicionálás felemelt Z-nél folyik, mire leér a Z (tudom nagyon kevés idő) addigra már biztos pozícióban van az X-Y.
Így talán kis túllövés is megengedhető az X-Y beállításánál. Persze ezt csak sejtem, nem volt alkalmam ilyen gépet górcső alá venni.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-27 09:00:00 [9834]

És most ha lenne kedvem megint jöhetne úgy huszadszorra a végeláthatatlan vita, hogy akinek nagy tömegű, lassan gyorsuló gépe van az is tud nagyon pontosan dolgozni, csak lassabban, mint ahogy Vakegér írta, ugyanis sokáig tart a "kanyar" előtt lelassítani, majd felgyorsítani, de ez a pontosságot nem befolyásolja.
Mindössze jól kell beállítani a vezérlőszoftverben a gyorsulást.
De kérlek ezt az írásom is vegyétek semmisnek.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 07:50:00 [9831]

Bocs, de Te tényleg így gondolod/tapasztazltad? A vezérlő símán kiadja az ellenkező irányú mozgási parancsot addig, amíg a léptető vagy szervo még ellenkező irányban mozog? Egyszerre két ellentétes irányú áram nem igazán folyhat egy tekercsen! Összenyitnának a FET-ek?

Addig nincs új parancs (áramirány) amíg a vezérlő ki nem adta a megfelelő számú léptetőimpulzust, vagy az encoder vissza nem jelezte, hogy a mozgás végére ért a hajtás.

Kis gyorsulás esetén már 10-20 mm-el a végpont előtt elkezd lassulni a mozgás, aztán nyugdíjas tempóban megáll és elindul a következő irányba. Nagy gyorsulásnál pedig mintha betonfalnak menne, és arról pattanna a követkető irányba.

A kicsi/nagy menetemelkedésről csak annyit, hogy az SMD beültető gépek általában 20-25 mm átmérőjű és ugyanilyen emelkedésű több bekezdéses orsókkal mennek. Kb 400W-os szervo kapkodja a 80Kg-os hidat villámgyorsan, és szór be 10-15 ezer alkatrész óránként. És piszok pontosan. Az hiba < 0,05mm.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 07:50:00 [9831]

A jobban gyorsuló gyorsabb.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 07:50:00 [9831]

Ja, majd elfelejtettem: A forgató nyomatékkal szemben, a lusta-tehetetlen tömegek oldalán harcol még egy sor elkötelezett csapattag. Csapágyak porvédőinek súrlódása, zsírok konzisztenciája, szíjak merevsége, az orsók és lin. kocsik szennyletolóinak ellenállása, meg még ki tudja mi minden.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-27 07:50:00 [9831]

Hát akkor megpróbálom nem szabatosan, mert merem. Érdekes, hogy erről éppen a tehetetlenség tehet.
Minden tömeggel bíró dolognak tömegtehetetlensége van, ez faktum.
Tehetetlen a motor forgórésze, az általa hajtott áttételmű, a golyósorsó, és az egyenes pályán mozgatott tömeg. Az egész hajtáslánc. Ezek lustasága ellen harcol a motor forgatónyomatéka.

A számítógép kiadja a parancsot: Menni kell!
A parancsra a motorvezérlő áramot csorgat a motoron keresztül. Az áram hatására lassacskán felépülnek a motorban az egymásra ható mágneses terek és a forgórész megmozdul. Kezdi tolni a tengelyére aggasztott lusta hóbelevancot. Szép lassan minden gyorsul, egyre gyorsabb lesz, míg a forgatóerő és az ennek ellenálló erők ki nem egyenlítődnek. Akkor befejeződik a gyorsulás és beáll az állandó sebesség. Lehet dolgozni.
De aj jaj. A számítógép e-közben már újabb parancsot adott ki, régen ellentétes irányban kéne haladni. Ellenáram, a motor lassul, megáll, ellentétes irányba gyorsul, majd egyszer csak eléri a kellő sebesség.
A maró az MDF lapban sajnos nem tudta szép sarkosra készíteni ezt a szekrényajtót. A „lassú gyorsulás” miatt túllendült a sarkon és derékszög helyett egy szép hurkot irt le. És ezt minden irányváltáskor, minden sebesség változáskor megteszi. Elhagyja a számítógép által megrajzolt pályát. Intenzívebb gyorsulással szebb lett volna a pályakövetés, de a gépépítő nem jól választotta meg a hajtáslánc elemeit. Na, nem baj, majd a következő gépnél jobb lesz, mert már tudja, hogy miért jobb egy dinamikusabb gép, mint egy lomhább. Kb. annyival lesz jobb, amennyivel több a gyorsulása.

Most már jó lenne, ha valaki nekem is elmagyarázná. Szabatosan.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 22:08:00 [9826]

Igazad van, kérek saját topikot.

Látom nagyon aktív vagy.
Ha tényleg komoly az elhatározásod, hogy gépet építesz, akkor kérj egy saját topicot, ott könnyebben tudunk mi is követni.
Per pillanat azt sem tudom milyen gépet szeretnél, pedig kérdéseidre csak akkor lehet válaszolni érdemben.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 22:21:00 [9827]

Vannak itt sokan, akik szabatosan ugyan, de a lényeget el tudnák mondani.
De nem teszik, mert nem merik, nem akarnak vitába bocsátkozni egy esetleges nem pontos, netalán nem teljesen helytálló meghatározás miatt.
Valamelyik nap már írtam melyik topicban érdeklődj az ilyenek felől.
Ki kell fogni, és kapsz mindenre választ.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 22:08:00 [9826]

A HIWIN katalógusban néztem a golyós orsókat. A 25x10 es orsó 2,5m hosszban kihajlásig tud 700-800 N előtolási erőt, a kritikus fordulatszámot meg 7-8m/min sebességnél éri el. Ez épp megfelel nekem, faipari marásra.

Ezek az értékek azonban a legpontosabb, legmerevebb csapágyazásnál érvényes. Ugye ez a csapágyazás igényli a legnagyobb megmunkálási pontosságot, egytengelyűséget stb. Mekkora az esélye, hogy ezt így össze tudom hozni?

Egyébként a HIWIN alkatrészeknél van olcsóbb, elérhető alternatíva?

A "szervo homokozóba" régebben folyt egy vita, hogy egy gyorsabb cnc vagy egy lassabb, de jobban gyorsuló-e a jobb. Többször is említve volt, hogy a jobban gyorsuló gép pontosabb. Ezt nem teljesen értem, valaki el tudná mondani a jobban gyorsuló miért pontosabb és kb. mennyivel?

Mondjuk rosszul írtad mert a nagyobb lejtésűnél jelenkezeik x golyókopás esetén nagyobb tengelyirányú hiba.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 19:45:00 [9820]

Akkor gratulálok, mert mint írtam az előzőben nekem eszembe nem jutott volna ez a probléma!
Az ellenszenv megvan bennem is irántuk, de csak a gyakorlatból, mert használtban is kisebb lejtésűek mindig sokkal pontosabbak.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-26 19:50:00 [9822]

Persze, értem én csak az szerettem volna tudni, hogy ezt jegyzik-e a nagyok kiválasztásnál.
Maga a kopás is sok összetevős, pl. a kisebb átmérőjű orsó kerülete kis kisebb, tehát kevesebbet megy egy golyó, persze nagyobb terhelés jut rá mert kevesebb golyó fér be. Erre is szokták a nagy emelkedésű orsóknál a többsoros golyósort alkalmazni.
Félek hogy ilyeneken agyalni szintén túlzás, úgy is azt használunk amit találunk, vagy vehető a boltban.
Mindenesetre nekem eszembe nem jutott volna, a probléma azért kérdeztem hogy saját kútfő-e a forrás.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 19:45:00 [9820]

Ááá… Nem szakirodalom, ez csak mértan. Volt egy gyanúm, megrajzoltam és lemértem a rajzon. Mert rajzolni szeretek, számolni meg csak pénzt.
Megmondom az őszintét, sohasem voltak rokonszenvesek a nagy emelkedésű vékony orsók, tized milliméter alatti pontosságot követelő alkalmazásban.
Törtem a fejem, hogy mitől ellenszenvesek és ezt a kopás ideológiát találtam magamnak. Fánál nem számit a tized alatti pontosság. És hogy ne legyen még ennyire sem egyszerű a helyzet, a kis emelkedésű orsó gyorsabban kopik, mint a nagy emelkedésű.
Akkor meg a pontos Hobbyista válasz © Poolip #9799 kérdésére: Amelyik olcsóbb.

Előzmény: svejk, 2011-11-26 19:26:00 [9819]

Feltétlen számolgass előtte, nehogy átess a ló túloldalára!
Mert pl. egy 2500 mm hosszú 25 mm átmérőjű orsó tehetetlenségi nyomatéka kb. 7,5 kgcm2 körül van.
Míg ha az anya forog akkor egy 60 mm külső, 25 mm belső átmérőjű 100 mm hosszú anya+agy kombinációé kb. 9,5 kgcm2.
Tehát ahol lehet csökkenteni az átmérőt, és könnyűfémet használni, mert könnyen nagyobb lesz a kár mint a haszon!

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 12:44:00 [9816]

Gondolom abból eredhet, hogy kis szögű lejtő esetén, a felületre merőleges kopás nagy tengelyirányú eltérést eredményez.

Előzmény: svejk, 2011-11-26 19:26:00 [9819]

Van benne igazság amit írsz, de azért megkérdezhetem hogy ez szakirodalmi megállapítás, vagy saját kútfőből pattant ki?

Túl sok szempont van orsóválasztásnál.
Eseteinkben talán a két legfontosabb a terhelhetősége és a dinamikus viselkedése.
Azért kíváncsi lennék egy ilyen orsóválasztó programra is, ami 4-5 adat megadására kiköpné az ideálist.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-26 08:59:00 [9807]

Megkérdezhetem, hogy mit munkálsz meg vele, mekkora a maximális sebességed és mekkora motor hajta ezt az orsót?

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 15:53:00 [9817]

Az én orsóm 25x10-es 2500mm hosszú, semmi gond vele. Ennél vastagabb gondolom, Neked sem kell.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 12:15:00 [9814]

Igen, a tehetetlenségi tömeget nem tévesztettem szem elől, viszont kihajlás miatt amit kíván abból nem lehet spórolni. Anya pörgetésű és fogasleces megoldást még nem láttam, de jól hangzik. Anya pörgetésénél még plusz hely is kell, meg azét mozgó tömeg ott is van, de tetszik, elgondolkoztató... Köszönöm az észrevételt!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-26 12:34:00 [9815]

"Attól tartok, hogy elég vastag orsót kell használnom, hogy a 2,5m es hossz nehogy kihajoljon."
Csak óvatosan azzal a vastagsággal, mert az orsóátmérőd negyedik hatványával arányosan nő a tehetelenségi nyomtéka, azaz dinamikailag hazavágod a géped. Hiszen egy másik topikban éppen arról kérdeztél, mitől függ a gyorsulásod.
Nagy munkaterű gépeknél megfontolandó az anya pörgetése, vagy pl. fogasléces mozgatási megoldás.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 12:15:00 [9814]

Nagyon köszönöm mindenkinek a hasznos tanácsokat! Már néztem a gépedet korábban is, de részletbemenően átnézem majd és ellopom az ötleteket.

Az orsó menetemelkedésén már gondolkoztam, hogy valószínűleg más élettartamúak a menetemelkedéstől függően. De most már meg is kaptam a választ. Attól tartok, hogy elég vastag orsót kell használnom, hogy a 2,5m es hossz nehogy kihajoljon. 500N tolóerővel fogok számolni na meg a biztonsági tényezővel.

Köszönöm a ragasztással kapcsolatos észrevételeket is és az adatlapot! Kiegészítő megoldásnak szerintem jó lesz. A BMW aluragasztásáról egy rövid cikk: BMW

Ez a Machmate egy kiforrott komoly gépnek tűnik. Köszönöm, sikerült megszerezni a doksit hozzá.

Ilyen fórum támogatással lehet aztán haladni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 06:53:00 [9805]

Igen egy 5 tengelyes gép lett belőle.Volt szerencsém élőben is látni,hát nem semmi gép lett az tuti.

Előzmény: svejk, 2011-11-21 10:39:00 [9793]

Előzmény: Szalai György, 2011-11-26 10:04:00 [9811]

Itt a fórumos is többször kínált termék volt már.
Aluhoz igen jól tapad, de a felület előkészítés hibáján minden elbukhat. Értékes segítőtárs.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-26 09:10:00 [9808]

Az ipari fémragasztásnak külön tudománya van és nagyon szigorúak a technológiai szabályai, mert csak így garantálható a megfelelő minőség.
(Méreteznek ismert irányú és mértékű erők felvételére. A méretezett felületeket megfelelő irányban alakítják ki, hogy a ragasztó a legkedvezőbb irányból legyen terhelve. Megszüntetik vagy mérséklik a kedvezőtlen irányú terheléseket. Elektrokémiai úton tisztítanak és erodálják a felületet. Optimális ragasztási hézagot tartanak. Vizsgálnak hőmérséklet és vibrációtűrést.)
Nem biztos, hogy egyedi és házi gyártásnál, garantálni tudod a hosszú ideig megfelelő ragasztott kötést. De jó kiegészítője lehet a tájoló csapokkal biztosított csavar vagy szegecskötésnek, ha meg tudod oldani, hogy a ragasztó réteget nagyjából homogén igénybevétel érje.

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 04:49:00 [9804]

Egy kis ötletadó, letölthető dokuval MACHMATE

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 04:49:00 [9804]

Az alumínium sajnos nem tartozik a jól ragasztható fémek közé (passzív). Csak speciális ragasztókkal és technológiával érhető el megfelelő szilárdság.

Amíg a BMW ragacsa és technológiája nem áll a rendelkezésedre, inkább csak illesztési hézagkitöltőnek használd. Bár jól pozícionálják a csavarkötéseket, de néhány illesztószeg alkalmazása egyszerűbb. És ha kell, még bontható is.

Halgass Bódira! A Nagy Pirostól a "szivarzsebben hordhatóig" sok gépet épített. Eddig mindegyikre csak rácsodálkozni tudtunk...

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 04:49:00 [9804]

Az orsóválasztásnak lehet egy másik szempontja is, nem biztos, hogy nálad számit, de azért leírom.
A kopásnak az orsó hossztengelyére vetített hibája az orsó emelkedési szögével együtt nő. Ha az orsó emelkedése az átmérőjéhez képest kicsi, akkor a golyó és árok kopása, az orsó hossztengelyére vetítve majdnem megegyezik a kopás mértékével. Ha viszont a menetemelkedés az orsó átmérőjének kétszerese, akkor a kopás az orsó hossztengelyére vetítve már nagyon jelentősen felnagyítódik.

Előzmény: Poolip, 2011-11-21 11:48:00 [9799]

Szia

Majd akkor vissztérünk rá ha a BMW a vázat is ragasztoval épiti össze
Nem tudom hogyan képzelted .

Ott a Vbodi gépe , tökéletes konstrukcio !
Váznak lehet geszesztés de ahol követelmény a derékszög és a párhuzam ott csavarkötés .Durván : csinálj 3 - 4db "H" alaku lábat hegesztve és azt kösd össze hossában egy jo nagy ( pl: 80x100 as ) zártszelvénnyel .( ennyire nem egyszerü de ez a lényege ) .

Előzmény: Poolip, 2011-11-26 04:49:00 [9804]