Tudom,mert én is tököltem hasonlóval.:)

Mutattam annakidején pár képen a saját gyártású,csapágyazott,bronz,görgős anyáimat.

Napokig tartó diskurzus lett(volt) belőle,hogy húúú,meg hogyan,meg mééé.

A szobafestőtől a mérnökig mindenki azt bizonygatta,hogy hogyan is nem múködhet jól.:(((

Még szerencse,hogy az anyák nem tudtak ezekről az okfejtésekről,amik itt elhangzottak akkor.
Nem közöltem velük.:))

Csak úgy tudatlanul teszik a dolgukat,(amire ki lettek találva)azóta is.

Sokszor gondoltam már rá,hogy például a CO-lézer építését bemutatom egy saját "épül a gépem" topic-ban.

Aztán rájöttem(többször is már),hogy felesleges,csinálni kell,és nem dumálni róla.
Van olyan érzésem,hogy még mindíg ott tartanák,hogy elvi síkon épülgetne az a lézer,ma így,holnap meg úgy,attól függően hogy....

Te csinálod jól!
Elkészíted a dolgaidat a legjobb tudásod,tapasztalataid felhasználásával.

Aztán,ha olyan kedved van meg is mutatod(köszönjük).

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-12-03 04:17:00 [9902]

Bocs, javítok, a linearitás csak akkor változik, ha a kötél kocsit mozgat, más-más szögű irányból húzva azt.

Műanyag bevonatos 1-2mm átm. drótkötél (bowden)
bevált módszer ilyen típusú hajtásra, de esetünkben, (motor főorsó) probléma, hogy a kötél az átmérőjének megfelelő menetemelkedéssel ballag jobbra-balra.
Mivel pufferelned is kell, vagy 100mm hosszú is lehet egy meghajtó tengely. Itt meg már a szögben való elhajlás miatt torzul a linearitás is. Tehát növelni kellene az átmérőket, és növelni a tengelyek közti távolságot. Nem túl szép és elegáns a gyakorlatban.

Előzmény: NG, 2011-12-02 22:01:00 [9899]

Pedig mit tököltünk annak idején olajban kifőzött danamid anyákkal!

Előzmény: PSoft, 2011-12-02 23:05:00 [9901]

Amelyik orsón nincs egy anya,legalább 150-200 darab golyóval a gyomrában,és amelyik lineáron nincs kocsi legalább ugyanennyi golyóval,annak a gépnek a működése is kizárt errefelé.:))

Előzmény: svejk, 2011-12-02 22:34:00 [9900]

Elsőre nem értem, hogy lesz ebből kétirányú hajtás, de elég ha Te érted, valósítsd meg, számolj be az eredményről.
Itt úgy is lebeszélünk róla

Előzmény: NG, 2011-12-02 22:01:00 [9899]

Sokat töprengtem, hogy hogyan lehetne megbízható módon, kottyanásmentesen áthajtani két tengely között (pl. golyósorsó-motor).

Először persze a dörzshajtás merült fel. Vannak önmaguktól befeszülő, príma megoldások. Sajnos azonban edzett köszörült felületeket illene használni, ami kívül esik a jelen lehetőségeimen.

Aztán ennek mintájára, a kötélhajtás jutott eszembe. Na ez már sokkal ígéretesebb. Ma csináltam is egy gyors tesztet:

Esztergáltam egy mezei alu rudat, kb 30as átmérőt. Ezt befogtam a tokmányba. Fogtam 3mm-es, dyneema, speckó fonású kötelet (hajókötél) (paraméterei: kopásálló poliészter bevonat, 500kg teherbírás, szál rug modulus 300+Gpa, szakadási nyúlás 3% - van belőle nagyobb átmérő is). Egyik végét áthurkoltam az ágyvezetéken. Másik végén kb. tíz menetnyit feltekertem az alu rúdra, szabad végét kézzel tartottam. Főorsó hátsó végére tettem egy kb. 30 centis hajtókart. jobb kezemmel elkezdtem húzni a kötél végét, hogy a menetek ráfeszüljenek kicsit a rúdra, bal kézzel elkezdtem tekerni a hajtókart. Kötél megfeszült, kb. negyed hajtókar-fordulat után olyan feszes lett az egész, hogy a hajtókart alig tudtam tovább elfordítani. A szabad véget kb 15-20 kilóval húzhattam (jól belevágott a kezembe, de azért tartható volt). Ebben az állapotban addig terheltem tovább, -pár foknyi szögelfordulással- míg hallottam, hogy a kötél kezd szakadni. A feszes szál olyan feszes volt, hogy egészen magas hangon csenget, vékony rúddal lehetett "kocogtatva" csengetni. A hajtókar nyomatékát legalább 25-35 Nm re saccolom, éreztem, hogy nem tudom tovább hajtani, egészen merev érzés volt.

Szóval Az alu rúdon nem csúszott meg a kötél, és ha csak mondjuk 10 centi az áthajtott tengelyek távolsága, akkor egészen merev kapcsolatot lehet létrehozni. Fix tengelytávval is működhet, mivel a kötelet nem lehet végteleníteni, és a felcsévélendő mennyiséget (esetemben ez kb 2,5m, 1000es úthosszú, 10es emelkedésű orsó és ~ 60mm ráhajtó dob átmérő esetében) eltároló elem előfeszítheti a dobokra fellépő/dobokról lelépő szálakat.

Előnyei, hogy kottymentes, teljesen halk, közel veszteségmentes, merev, nagyon olcsó kivitelezni.

Hátrányai: kötél nem végteleníthető-->kell egy puffer a kötélnek, eközben feszíteni kell a fel/lelépő szálakat (ikerorsós gépél ez könnyen megoldhatónak tűnik, a kötelek végei erős rugóval összeköthetők).
Nagy terhelés a dobok tengelyein (4-5000N).
Élettartam kérdéses, de más hasonló alkalmazásokban nagyon sokáig bírják ezek a kötelek.
Nincs bejáratva a dolog, nem látható problémák várhatók...


Vélemény?

Nekem is a hűtve-szárító volt az első gondolatom.
Aztán megtudtam, mibe kerül.
Azt váltottam ki ezzel a darab csővel.
Évekik jól működött, pedig nála havi szinten több száz négyzetméter lett felületkezelve.

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 21:06:00 [9897]

Köszi:)
Valami ilyesmire gondoltam én is hogy "valami turpisságnak" kell lennie ezekben a nem átlátszó vascsövekben:)

Roger

Előzmény: Miki2, 2011-12-01 21:03:00 [9895]

Megköszönném:)
ROger

Előzmény: vjanos, 2011-12-01 21:02:00 [9894]

Nálam a fényező fülkénél jelentkeztek ilyen gondok.
Egy kb. 120-150 mm átmérőjű, kb 1m hosszú csövet mindkét végén befenekeltem.
Az egyik végébe került egy leeresztő szelep.
A másik végébe egy betáp cső, ami 2/3 részi bele nyúlt, valamint egy elvezető cső, ami csak a fedél belsö szintjéig ért.
A benyúló cső szintén fenekelve, és a palástján három egymáshoz közeli sorban 4-5 db 6-os furaton áramlott be a levegő. Ez közvetlenül érintkezett a köpeny belső falával, ahol a kondenzvíz ki is csapódott.
A szrkezetet állítva kell elhelyezni. Minél hosszabb a köpenycső, annál hatékonyabb.
A betáp csőre a foratok fölé érdemes még egy gallért készíteni, ami a beáramló levegőt lefelé irányítja.

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 20:36:00 [9887]

Mintha valami "fém szivacs" lenne bennük középen, amin átmegy a levegő. Ezen gondolom lecsapódik a nedvesség, ami aztán gravitációsan összegyűlik a kübli alján.

Ha érdekel, és nem felejtem el, holnap lefotózhatom az enyémet...

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 20:58:00 [9893]

Olajozni a rendszert nem akarom. Azt csak a szerszámok kapják a végükbe csavart kis olajozóból. Néha szoktam kestéket is tüsszenteni. ott elég rosszul néz ki a maradék olaj a csőből/tömlőből.
A kérdésem azért tettem fel, mert nem egy műhelyben láttam már a levegő csatlakozók alá telepített hengeres tágyrat az alján egy golyós csappal. Csak azt nem tudom hogy ebben a kb 150 mm hosszú 100mm átm csőben van is valami, vagy csak a gravitációtól marad lent a víz?
És itt most nem a gyáriakra gondolok a csili vili üvegpohárral. Hanem egy nagyobb átmérőjű vascső. Én lagalábbis ilyeneket látok Gumisnál/ alutó szerelőknél.
Roger

Előzmény: robroy007, 2011-12-01 20:52:00 [9892]

az olajzás is megoldható lenne bár a hosszú csövön esetleg leülepszik és nemér el a céljához
de nekünk 60m-en vastag acél csöveken is megjelent az olaj amikor a kompresszor leválasztója okoskodott, szóval még az se kizárt, h így is működne

Többe lesz a leves, mint a hús.

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 20:45:00 [9889]

csak az elejébe kell egyetlen egy darabot betenni onnan már minden védve van a kompresszor kivételével!!!

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 20:45:00 [9889]

A kihívás ?
Meg mert kéne vagy 5-6 db.. az meg már az óccsóból is szép summa.
A rendszerem kb 25-30m 15-ös réz csőből áll, és 5-6 db csatlakozási lehetőségem van.
ROger

Előzmény: rferi, 2011-12-01 20:43:00 [9888]

Pár ezer forint egy ilyen, mért nem veszel?

Előzmény: RogerCo, 2011-12-01 20:36:00 [9887]

Szevasztok,
Tudom, nem CNC, de még lehet köze ahhoz is
Csinált-e már valaki, van-e ötlet hogyan lehetne házilagosan olcsón jól kivitelezni egy vízleválasztót sűrített levegőhöz? Sajnos így hogy bejötek ezek a hűvös ködös idők a kompresszorom óhatatlanul is a levegőből is és a hideg műhelyből adódó páralecsapódás következtében nem kevés mennyiségű vizet tol a rendszerbe. És a légkulcs, lyuk köszörű és más egyéb légszerszámok még ha olajozva is vannak nem kifejezetten örülnek a nedves levegőnek...
Köszi:
Roger

Sziasztok! Egy hidas rendszerű cnc gépet építek és a híd alumínium négyszögprofilból épített rácsos szerkezet lesz. Ezen kívül még pár helyen alumínium lemezt is fogok felhasználni. Meg tudnátok mondani, hogy milyen alumínium ötvözetet érdemes használni és hol szerezhető be jó áron?

Az egeres encodert igaz nem motoron használtam,
felvetésetek jogos lehet....mivel az egérben levő kontroller sebessége és a soros komunikáció tényleg határt szab.

Előzmény: svejk, 2011-11-30 14:20:00 [9882]

Gondolkoztam, és lehet azért ezzel gond. Egyrészt nem triviális megszámolni, hogy egy kör hány lépésből áll, másrészt nem biztos, hogy ez egyszerűen beállítható egész lépésszámra, harmadrészt lehet, hogy lesz pár lépés difi az egyes körbeolvasások között. Inkább sebességmérésre lehetne használni, ha más nincs.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-30 06:04:00 [9878]

Van valakinek gyakorlata alu eloxálásában?
A feladat az lenne,hogy 0.1mm-es alufóliát kellene eloxálnom úgy,hogy az oxidréteg egyenletes és kemény legyen,az alu minél jobban vékonyodjon el.
Az eddigi próbák során az egész elvékonyodott,néhol ki is lyukadt...
Az egyik hangszórógyártó addig eloxálja,amig át nem látszik...

Detto. lásd: #9881

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-30 10:32:00 [9879]

Még ha működne is pontosan sebességproblémáid lennének.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-30 06:04:00 [9878]

ezt érdemes megnézni

megoldás lehet még az emlitett mellé a nyomtatók nagyfelbontásu encoderszalagja, vagy encodertárcsájához való szenzornak a régi encoderes egérhez való illesztése.
Ezt próbéltam....mükszi...egészen 4000 felbontással soros porton.

Gondolt már valaki arra, hogy nagyfelbontású enkóder helyett egy kellően nagy kerékre (mondjuk nagyobb szíjtárcsa) mintás papírt ragasztva optikai egérrel lehetne pozíciót érzékelni? Megnéztem, elég egyszerűen lehet hozzá kapcsolódni, de akár a kép is kiolvasható. Az egérnél nyilván nem követelmény a tévedhetetlenség, így a megbízhatósága kérdéses lehet, de megfelelő mintával szerintem jó eredmény érhető el.

Próbálj még kocsit szerezni, inkább 4 rövidebb kellő távolságra mint 2 hosszú.

Nézd meg az "Épül a gépem--Farkas Ádám topicját, meg úgy általában az egész fórumot böngészd, tudom irdatlan nagy munka.

Előzmény: Ftomi, 2011-11-29 21:56:00 [9876]

Sziasztok!

Köszönöm a gyors hozzászólásokat.
Jelenleg 20-as NSK sínek vannak egy pár 90-es kocsival és egy pár 60-asal. A sin 760mm hosszú ez gondoltam elvágni mert nem akarok ekkora gépet
Két lehetőség van, amennyiben tudnék még szerezni két 60-as NSK kocsit úgy ez képezné már négy kocsival az Y tengelyt. Viszont ha nem akkor a tervek szerint a 90-es kocsik lennének a X tengelyen kb. 400mm hosszban a maradékból pedig lenne a Z tegely a két 60 as kocsival.
Az Y-hoz pedig itt a fórumon vennék valamilyen 20mm-es sin-kocsi párost.
A gép "vázára" két elméleten gondolkodom.Az egyik Aluprofil 45*45, 45*90-es(mivel jelenleg ilyet tudnék beszerezni)
Vagy másik ötlet: ma sikerült egy ismerősömmel beszélni aki segítene marós munkákba. Kicsit tartottam tőle,hogy nem akarja elváltani de mivel nem így volt elmondtam neki a másik ötletemet ez pedig a következő:
Egy 20mm vaslemez kb. 500*450mm-es méretben. Ez képezné egyben a munkalapot is. Erre csavar rögzítéssel rácsavarozva két 100*25-30mm-es vaslemez az 500mm-es hosszon . Amely síkba marás után az Y tengely sínjeinek tartását biztosítaná (a 30mm-s síkon volna a sin) . Azért terveztem megemelni az Y tengelyt mert így növelem a majdani munka magasságot(mélységet)és csökkenthetem az X híd lábat.

Milyen síned van?
Az itt használatosak nagy többsége 4 soros, általában 45 fokos vagy a közeli hatásvonallal.
Ebben az esetben majdnem mindegy a helyzetük.
Vannak még pl. a THK SSR sorozatú sínek, ezek értelemszerűen főleg függőleges terhelésre készültek.
Az adatlapokon mindig fent vannak ezek a terhelhetőségi adatok.

Előzmény: Ftomi, 2011-11-29 19:52:00 [9872]

Így is úgy is van egy olyan golyósor, amelyik kevésbé van terhelve, de ez nem gond. Illetve létezik olyan kocsi is, amelynek az egyik golyósor-párosa a sín tetején fut, a másik pedig 45 fokban az aljára támaszkodik, mint a legtöbbnél. Mindezekkel együtt szerintem ne egy bizonyos típust hajts, hanem a jó vételt. Nagyon ki kell hegyezni a dolgokat ahhoz, hogy csak egy bizonyos kocsi típus feleljen meg - ennyire specializált alkatrészekre szerintem nem lesz szükséged, nem kell ennyire megválogatni.

A sínek elrendezésénél arra törekedj, hogy minél egyszerűbb legyen a szerkezet, kevés alkatrésszel lehessen megfogni őket, és pontosan és egyszerűen lehessen megmunkálni a darabokat.

Egy kis halandzsa: tehát ha az oldalára szereled a kocsikat, akkor egy sima, egyenes, formára vágott sík/vagy síkba munkált lapot rájuk lehet csavarozni, ami lehet akár egy mozgó konzol is mozgó hidas gépnél. Ez egyszerű jó, de ebben az esetben viszont rögtön fölmerül a kérdés, hogy hogyan készül az a derékszög az alap oldalára, amire a sínek vannak fogva - alu profil esetleg, de abban vannak pontatlanságok... de vajon kell-e akkora pontosság, hogy ez gond legyen, szal. azt is el kell dönteni, hogy kb. mit szeretnél készíteni a gépeddel...

Ez csak egy példa, de a dolog nagyon összetett, és sokat kell vele sakkozni, mire az ember némi rálátást szerez. Be kell szállni a körhintába, átrágni a dolgot ezerszer, mire végül az ember szépen rájön, hogy valójában nem is lehet átrágni, a géptervezés tele van visszacsatolással, az egész koncepciót párhuzamosan, sok iterációval kell fejleszteni. De megéri, és itt sok segítséget kapsz hozzá. A fórumozó védve van a szarvas hibáktól, ha aktív.

Hopsz, most látom, hogy kicsit megszaladt, sry...

Előzmény: Ftomi, 2011-11-29 19:52:00 [9872]

Szerintem: A sínt lehetőleg abból az irányból kell terhelni, ahonnan a legjobban viseli a terhelést.
(Függetlenül attól, hogy a rá jutó terhelés esetleg töredéke a megengedettnek.)
Így lehet elkerülni a hozzáértők lekicsinylő mosolyát.
Határozd meg, hogy milyen irányból fogja érni a terhelés a sínt. Az annak megfelelő irányba tervezd, oda, ahol a legjobban szolgálhat és a legjobban védett.

Előzmény: Ftomi, 2011-11-29 19:52:00 [9872]

Sziasztok!
Bár már nem az első hozzászólásom, de mielőtt nagyon elkezdenék kérdezgetni egy két szó ki vagyok és mit akarok itt.Bár gondolom ez nem újdonság, én is egy gépet szeretnék építeni. A végzettségem elektroműszerész jelenleg is szakmámba dolgozom.Így kicsit lehet nagy falat lesz de lassan csak haladni fog. A legnagyobb gondom,hogy valószínű minden fém alkatrészt csináltatnom kell, egy
állványos asztali fúrón kívül semmi olyan gépem nincs ami ebben segítségemre lenne.
Az első kérdésem a gépemmel kapcsolatban:
Lineáris sínekkel és kocsikkal kapcsolatban kérdezném.Amennyiben még nincs komplett kész terv érdemes lenne úgy terveznem a sínek elhelyezését legalábbis egyelőre az "Y" tengelyre gondolok, hogy a váz szerkezet fölső síkjára, nem az oldalára tervezzem.
Arra gondolok, hogy ilyenkor valamelyest egyformán vannak terhelve a golyók mint ha az oldalára fogatnám a sínt.

Köszönöm!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 17:04:00 [9870]

Általában lassulni mindig jobban lehet, mert a súrlódás is ilyenkor besegít. Nagyobb teljesítményű motoroknál (P>500W) azonban gond lehet a lassulással, és mégse képes úgy lassulni, mint gyorsulni, mivel a felhalmozott mozgási energia egy részét csak pl. fékellenálással lehet eldisszipálni, ha a tápegység nem tudja visszatáplálni a hálózatba vagy ezt a gondot másképpen lekezelni.

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 16:52:00 [9869]

Még egy alap elméleti kérdés amire nem tudom a választ és érdekelne. Egy szervo motornak (AC, DC) a gyorsulási vagy a lassulási értéke a jobb?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 16:34:00 [9868]

Jól gondolod, a motor és tengelyére redukált J, terhelés jelleggörbe beszorít egy felső dinamikai korlát alá, csak az lehet a maximum, hiába nyomod bele a dinamikusabb elméleti step jeleket, egy pont után lépésvesztéssel jelzi a határt a léptetőmotor. Ezek a jelenségek, határok remekül kimutathatók az úgy nevezett egységugrás dinamikus teszt programokkal, ezeket érdemes mindig megnézni, szervónál pedig még a lengésmentes beállításhoz is nagyon hasznos.

Előzmény: isvarga, 2011-11-27 16:11:00 [9863]

Köszönöm előre is! Ma kaptam saját topicot az épülő gépemhez és sorba fogok számolni mindent. Majd kérni fogom sokszor a véleményedet!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 16:14:00 [9865]

Örülök, hogy segíthettem.
Látod, látod, lehet hogy sarokba kell hajítani az AC szervódat és léptető többet tud adott cél feladatnál!
Még két megjegyzés:
- Ezek nagyon drága motorok, de ez Neked nem számít, mint már tudjuk.
- Ha nem méretezed be az optimum pontját a hajtásodnak egy ilyen motor kapcsán, totál hazavágtad, kidobtad fölöslgesen a pénzedet, mert alig lesz jobb az eredő gyorsulásod, mint egy 10-szer olcsóbb léptetővel. Hiszen ez a csodálatos dinamikai képesség csak akkor jön ki, ha a hajtásláncod is nagyon profi mind a vezérlőt, mind a mechanikai illesztést tekintve.
De majd ebben is segítek Neked, ha érdekel a kis optimum pont méretező progimmal.

Előzmény: Szedlay Pál, 2011-11-27 16:12:00 [9864]

Na látod, érdemes itt nézelődni...
Csak majd az áttételénél vigyázz, dúl durva, amit ott látsz, majd súgok Neked, mi az, ami az optimális gyorsuláshoz szükséges, ha a fogasléces megoldást választod. Úgyis amint látom nagyon érdekel ez a gyorsulás-dinamika témakör. Jól is teszed, hiszen ezen sok múlik, és ha egyszer "vasba öntöd" konstrukciósan a nem jó megoldást, cseszheted az összes többi dolgot, a gép sorsa megpecsételődött, hiába lesz szép a vezérlő programod felülete.:)

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 16:03:00 [9862]

Tibor!
Köszönöm gyors, korrekt válaszod.
Ezek valóban fantasztikus stepper motorok.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 15:20:00 [9855]

Én régi ,eddig költői kérdésemre kaptam ,lehetséges válsz . "Amikor egy programba kikapcsolom a gyorsulást ,és így mozgatva nem történik felfutás , lefutás ,illetve lépésvesztés". Tehát ebben az esetben ,bár szoftveresen végtelen gyorsulásunk van , mechanikailag a motor tulajdonságai alapján történik a gyorsulás . jól gondolom ?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 16:02:00 [9861]

Tényleg valami hasonlót szeretnék, "Az épül a gépem ::: szokes" topicig még nem jutottam, mert abc sorrendben olvastam eddig őket és (szerencsére) hosszú a sor. Látom fogasléceset is épített, nagyon király, ilyet még nem is láttam.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 15:45:00 [9859]

A 10-15 ezer körüliek gyakoriak, saját méréseim alapján ezeket már szinte minden mai, korszerű létecs tudja. De ne felejtsük el, ez csak a motor maga, ha nem méretezed optimum pontba a hajtás mechanikád áttételét, mozgásvezérlődet, esélyed sem lesz ezt megközelíteni végeredményképpen.

Előzmény: isvarga, 2011-11-27 15:57:00 [9860]

Egy mezei ,átlagos léptetőnek milyen értékek között szokott lenni?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 15:34:00 [9857]

Akkor pl. nézd meg az "Az épül a gépem ::: szokes" topikot, olyasmi gép pont jó lesz Neked.

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 15:37:00 [9858]

Tulajdonképpen egy faipari cnc gépet szeretnék építeni ahol 0,05-0,1 mm pontosság nekem elegendő, tehát 0,01 mm es hibát nullának tekintek ebben az esetben.

Meg tudom azt is, hogy a számolással csak közelíteni tudom a valóságot, kis hiba mindig lesz. Hogy milyen hibahatárnál húzom meg a határt az meg az adott gép felhasználásától függ. Persze maga az elmélet érdekel, legfeljebb számolásnál majd elhanyagolom.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-11-27 15:27:00 [9856]

Most látom, ahogy itt lapozgatom részletesebben a katalógusukat, az előbbitől van sokkal jobbjuk is!
P532 széria: 171000 !!!! a gyorsulása.
UHHHH!

Előzmény: Szedlay Pál, 2011-11-27 15:10:00 [9853]

"Gyorsan tegyem hozzá, hogy 0,01mm nél kisebb hibákat nullának tekintek."
Kezdesz vicces lenni. Ez adott esetben még hobby gép esetén is 3-10 step is lehet felbontásban, azaz számolgatsz itt össze-vissza elméletben, de közben nem érdekel, és elhanyagolsz akár 10 kiadott step impulzust?
ez nekem ellentmondásnak tűnik, és így kár számolni, hasdra, műszaki érzékedre ütsz, és kész a géped, ne méretezz semmit.

Előzmény: Poolip, 2011-11-27 15:15:00 [9854]