Tekintsünk egy kicsit a jövőbe is, mivel kezdő vagyok, mindegy mit tanulok meg alapon.
A STEP-NC-ről mit tudnak az urak?
Mennyire van ez elterjedve? Látott már ilyet valaki működés közben?
Ugye elvileg az volna a lényege, hogy a tevezőprogram és a gép egy nyelvet beszélnek. A gép tudja a saját korlátait, a tervező megtervezi a bigyót tűrésekkel, meg minden egyébbel, és rögtön mehet a gyártás. Nem kell CAM programot és G-code-ot bűvölni. Kvázi egy lépés kimarad.

Keri, köszi a választ!

Sajnos az egy befogásból történő megmunkálás semmiképp sem járható út, mert összetett alkatrészekről van szó, tehát a minimum 2 befogás elkerülhetetlen. És persze nem csak sík felületekről van szó, hanem vannak bőven homorú és domború részek is. Van aminél kifejezetten ezek vannak túlsúlyban. Olyan alkatrészt képzelj egy, mint egy motorkerékpár blokkjának a deklije (és nem dekni, mint korábban írtam ).

A befogásokkal kapcsolatban pedig, visszautalva itt Béni előző hozzászólására, nekem még azt kell szem előtt tartanom, mint tervezőnek, hogy azért a készítendő alkatrész egy kisebb gépen (vagyis 3 tengelyes marón) is elkészíthető legyen, mert egy komolyabb, többtengelyes gépigény esetén nyilván vastagabb ceruzával rajzolódik a számlára a forint.

Előzmény: keri, 2014-01-28 16:01:00 [7186]

Béni, köszönöm a választ!

Azt, hogy a tervezőnek nem kell ismerni a technológiát, lehet, hogy professzionális szinten meg lehet oldani, ha esetleg nagy darabszámról és anyagilag is haszonszerzésről van szó egy termék esetében, mert ott valószínűleg külön mérnökcsapat dolgozik a gyártásban, közvetlenül a megmunkáló gépparkkal szoros kapcsolatban, így az esetleges megmunkálási fázisokat hatékonysági szempontból nyilván ők tervezik, figyelembe véve a mindenkori anyagformákat, és az ehhez rendelkezésre álló gépek technikai paraméterei figyelembe véve. Persze lehet, hogy ma már ezt a feladatot is a gépbeállítókra bízzák.

Előzmény: Béni, 2014-01-28 13:18:00 [7185]

Ezt még nem is figyeltem pedig sok videót megnéztem. Köszönöm hogy felhívtad rá a figyelmem.

Előzmény: lovas gyula, 2014-01-27 08:33:00 [7165]

STL a nem mértani alakzatoknál szeretik, pl reliefeknél, pl. az ArtCamnál ez ez a népszerű formátum, akár 3D nyomtatóra, akár gravírozóra küldöd a végén.
Nem tudom mi a felépítése, de kb. olyan lehet mint a képeknél a raszteres és a vektoros képformátum. Fotókra az előbb, méretezett tervekre az utóbbi jobb.

Elvileg neked nem kell foglalkozni vele, azt aki a kódot készíti az ért hozzá, de saját pénztárcád érdekében jobb ha nem tervezel nagyon extrém dolgokat Pl. ha zseb, és sziget marással meg tudod oldani 1 oldalról megmunkálva, azzal tudod a legolcsóbban kihozni. Ha már több befogás, vagy forgatás kell, meg raszteresen mart görbe felületek kellenek, akkor az nagyon megdobja a gépidőt és így az árat is. Legfeljebb ebből a szempontból érdemes ezzel foglalkoznod.

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 12:51:00 [7184]

A komoly CAM programok a népszerű 3D modellezők formátumát fogadják.
Ha szabványos csere formátum kell, akkor IGES, vagy STEP.
(Az STL az iparban munkadarab modellként nem kedvelt formátum.)

Csak a kész modellre van szükség, köztes fázisokra nincs. A tervezőnek nem kell ismernie a technológiát.
(Rendszerint ez be is tartják.)

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 12:51:00 [7184]

Keri, nagyon szépen köszönöm a válaszod!
Ezzel így nagyjából én is tisztában voltam. Én úgy tudom, hogy az STL-t inkább a 3D nyomtatásnál, prototipus készítésnél használják, tehát maradt a szabványos DXF.
A G-kód is ismert volt számomra. De azért az jó, hogy egyértelműsítetted, hogy a G-kód feldolgozásában különböznek a gépek.

Ha mondjuk a készítendő alkatrész alakzata "ákombákom", vagyis nyilván összetett és vannak rajta homorú, domború felületek, kisebb-nagyobb mélyedések, kiemelkedések, furatok, stb., akkor a 3D modell tervezésénél ugye nem kell külön modelleket készíteni a különböző folyamatokhoz, hogy egy nagy kocka tömbből mettől-meddig készüljön bizonyos felület?

Csak azért kérdezem, mert pl. a tömböt első felfogásnál ugye felülről és oldalról munkálja meg egy 3 tengelyes maró, majd a félig kész tömböt meg kell fordítani, hogy az alját (azt a felületét, ami eddig a gép tárgyasztalához volt rögzítve) is meg lehessen munkálni.
Ekkor is elég egy teljes 3D-s modell DXF fájl, vagy azt nekem kell külön-külön megrajzolni modellként (külön DXF fájlban), a szükséges tömb méreteit figyelembe véve, hogy a nyersanyagból éppen a felfogatás mikéntjéhez képest milyen felületi marások, fúrások következnek?

Bocs a bugyuta kérdésekért.

Előzmény: keri, 2014-01-28 10:19:00 [7180]

Ember legyen a talpán aki a FET-ek lelki világát érti, nagyon sok esetben az Rg ellenállás értéke is sokat számít.
Ha túl gyorsan zárod le, az túl nagy árammeredkséghez vezethet, ami a gerjedések melegágya.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 10:09:00 [7179]

Nem jellemző a FET-ek negatív gate feszültséggel való kiürítése.
A hozzá való meghajtók is ezt sugallják.

Nagy áramoknál (50 A felett) az IGBT driverek kihasználják a negatív lezárófeszültséget.

10-20 A-nál szerintem helyettesítheted simán de valószínű nagyobb lesz a disszipáció mint egy oda való FET esetén.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 09:47:00 [7174]

Végülis ja, gyorsítja a lezárást, és így csökkenti a veszteségeket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 10:09:00 [7179]

Ezer módja van ennek, ezer féle programmal.
Általában STL (stereo litográf), vagy DXF (autoCAD) formátum ami elterjedt a 3D modellek terén, ez gépfüggetlen csak a virtuális tárgyat jelenti.

Ebből ehhez neked CAM programmal kell megcsinálni egy szerszám pályát, de ehhez már ismerni kell a gép és szerszám paramétereit amivel megmunkálsz. A program ami így keletkezik leggyakrabban a G-kód. Bár ez szabványos, de általában más gép, más parancsokat ismerhet, de elméletileg lefuthat más gépen is, mert lényegében abból áll a program, hogy megmondod, hogy melyik térkoordinátáról, hova menjen, milyen sebességgel, mindez mm vagy inch mértékrendszerben, tehát ember számára is teljesen világos. Az alap utasítások ugyan azok, de a komplexebb programokban térhetnek el. Tehát te ezt nem tudod megcsinálni csak ha ismered az adott géptípust, de meglepődnék ha egy profi hajlandó lenne lefuttatni a gépén a te programodat, mert nem csak a gép programnyelvét kell ismerned, de forgácsolási tapasztalat is kell hozzá, hogy mikor mit, hogyan.
Tehát te STL-t vagy DXF-et fogsz leadni és nincs sok dolgod a CAM programmal.

Egyszerűbb alakzatok esetén egyébként egyszerűbb közvetlenül a g-kódot beírni, persze lehet makrókat is alkalmazni benne, pl. a fúrásciklusnál nem kell neked minden egyes forgácsürítésre odafigyelned. Meg nekem pl. az esztergán MACH vagy LinuxCNC alatt grafikus felületen tudom megadni a főbb műveletek paramétereit és az alapján a szükséges kódot maga állítja össze egy makróval.
Pl, azt mondom hogy egy D30-as hengert D10-re le akarok szedni 10mm hosszn, akkor megadom neki hogy mettől meddig, milyen fogásmélységgel milyen előtolásal akarok esztergálni, mekkora lekerekítéssel, és azt hogy hány és milyen lépést rakjon bele, azt már ő kiszámolja.

Végül is ez is egy primitív CAM program már.

Vannak CAD/CAM programok is. az inventor nem ilyen, bár elvileg képes rá kiegészítőkkel.
Amikor eleve úgy tervezel egy alkatrészt parametrikusan, hogy az meghatározza a szerszámpályát és megmunkálási sorrendet is. Neked már csak azt kell beadni hogy milyen fogásmélységgel meg szerszámokkal akarod munkálni, milyen stratégia szerint. Elvileg ezekből egyből a gépre is mehet a program a vezérlő szoftverén keresztül. Ezek azért jók mert beadod a géped méreteit, lehetőségeid, és egyből úgy optimalizálja, és pl, nem mar bele saját asztalába, vagy a befogókba.

Én amikor vittem maratni dolgokat, akkor a CNC-s srác azt kérte, hogy nyomtassak ki normális műszaki rajzot mert azt könnyebb beírnia közvetlenül a marógépbe, mint a DXF-el szórakoznia, persze ezek egyszerű formák voltak.

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 08:52:00 [7172]

Az épített Digit erősítőmben (1kW) a fetek vezérlése az előzőleg leírt feszültségekkel van vezérelve. Tökéletes a jelalak, le és felfutó élek. Így biztosan lezár a FET. Sőt, van egy nagyobb teljesítményű is, abban is ez az elv, meg még jó pár visszacsatolt tacho-s dc motor hajtásban.
Nem azt mondom, hogy csak így lehet/kell meghajtani a FET-eket, csak nekem ez vált be. meghajtani a feteket

Előzmény: keri, 2014-01-28 09:57:00 [7177]

Ez nem ilyen egyszerű. A FET-eket egy kerámia lapra szerelt, műgyantás trutymóval leöntött áramkör vezérli. Jobban belegondolva, lehet nem érné meg a kísérletezés, mielőtt valami pótolhatatlan dolog szállna el.

Előzmény: keri, 2014-01-28 09:51:00 [7175]

Hát amiket én használok FET-eket, azok 10-15V-ra nyitnak, és 0V-ra zárnak.
Sőt van ami 5V TTL jelre nyit.
GOndolom IGBT-ből is van többféle, mert abból is láttam 5V-os nyitásut.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 09:47:00 [7174]

Még mielőtt teljesen kihűl a fűrészelés téma...

1300mm-es kis fémvágó lapot hol lehet elérhető áron venni?

Meg kell nézni a FET meghajtó áramkört, és abból kiderül hogy meg lehet e hajtani vele az adott IGBT-t, ezt nagyobb FET vásárlásakor is meg kéne nézni.
Amúgy meg ha nem bírja akkor ki kell cserélni a meghajtót is.
Ez kapcsoló üzemű technika, nem olyan mint a tranzisztoroknál hogy precízen beállított áramok vannak és csak azonos típus mehet a helyére.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 06:32:00 [7169]

Pont úgy, mint a FET-eket. Tudtommal azokat is negatív feszültséggel zárjuk. Pl nyitás +10V-al történik, míg a lezárása -5V-tal.

Előzmény: svejk, 2014-01-28 09:42:00 [7173]

50 V alatt nagyon kis Rds elennállású Fet-ek vannak.
100V körül van a fordulópont, amikor már meggondolandó, hogy drága kis Rds-es FET, vagy állandó U CEsat feszültségű IGBT legyen alkalmazva.
200V felett már szinte egyeduralkodó az IGBT.

Az IGBT-ket illek negatív Gate lezárófeszültséggel vezérelni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 06:32:00 [7169]

Üdv. mindenkinek!

Rég jártam erre, de most kérdeznék egyet. Iszonyatos mennyiségű olvasnivaló van itt a fórumon, és hát ugye ebben böngészni elég időigényes lenne, így ha a kérdésem már volt téma, akkor bocsi!

Szóval azt szeretném kérdezni, hogy mi az általános folyamata a 3D alkatrész marásnak.
Konkrétan. Azt tudom, és értem, hogy 3D CAD szoftver->CAM szoftver->marógép, de ez érdekelne bővebben.

Tehát mondjuk adott egy Autocad Inventor. Ebben ugye elkészítem a 3D modellemet, mondjuk egy elkészítendő alkatrészt. Modjuk egy nagy tömmből kell kimarni, és mindkét oldalát megmunkálni (felül, alul, vagyis mikor elkészült a felső rész marása, akkor anyag fordít 180 fokot, majd megmunkál az alsó felület. Például egy motor dekni.)

Namost a modell elkészítése után hogyan tovább?
1;Kell készíteni a modellről megmunkálási fázisokat a 3D tervező szoftverrel, vagy elég a sima, teljesen kész 3D modell?
2;Ezt milyen formátumban kell elmenteni? pl.DXF?
3;Vagy a teljes megmunkálási folyamatot a CAM szoftverrel kell elkészíteni?
4;Mi az általánosan elfogadott ipari szabvány fájlformátum a marógépeknél? Vagy ez teljesen géptípustól függő?
5;A "házibarkács" CNC gépek és az azokhoz használható vezérlőszoftverek (pl. Mach3, KCam, stb.) mennyire kompatibilsek az iparban használt marási, megmunkálási folyamatokkal? Tehát az alkatrészemet ugyanúgy el tudná készíteni valaki "homemade" géppel, mint esetleg egy kifejezetten erre szakosodott forgácsoló üzem egy komolyabb géppel?

Az is érdekelne, és itt elsősorban azoktól várnék választ, akik hivatalosan is ezzel foglalkoznak vagy ilyen üzemben dolgoznak, hogy ott mi a konkrét folyamat? Milyen fájlformátumokkal dolgoznak? Tehát a mérnök elkészíti az irodában a 3D modellt, ami majd a marógépen alkatrésszé "születik".
Ez a folyamat érdekelne bővebben (nagyon bővebben ).

Elég sokat túrtam a netet ezügyben, de igazán értékelhető, informatív leírást nem találtam.

Mindenkinek előre is köszönöm a válaszát!

160V és cirka 10A
Félvezető tokozása helyhiány végett adott: To-220

Előzmény: vomberg, 2014-01-28 07:19:00 [7170]

Mekkora villanyról van szó? Az IR-nél igen impozáns FET-ek vannak...

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 06:32:00 [7169]

Gyári vezérlő, csak nagyobb motorhoz használnám, mint gyárilag van. Üresben viszi a nagy motort, de terhelve már kipurcannának a FET-ek, IGBT-m van itthon, nagyobb FET-em pedig jelenleg nincs. Így, ha megoldható, igbt kerülne bele.

Neten olvasgatva megoszlanak a vélemények, valaki szerint lehet alkalmazni FET helyett, más szerint pedig nem.

Előzmény: keri, 2014-01-28 06:25:00 [7168]

Meg kell nézni az adatlapot, de szerintem a vezérlő töltés és csatorna ellenállás is eltérő.
Bár mivel kapcsoló üzemű akár működhet is.
Miért nem jó a FET?
Vagy te építed?

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 06:15:00 [7167]

Elektro szakik, felvilágosítást kérek!
Egy AC servo vezérlőben eredetileg FET-ek vannak, kérdés, lehet helyettük IGBT-t használni? Elvileg a vezérlési elve ugyan az, nem? Annyira nem ismerem még az IGBT-ket ...

Ha már fűrészelés a téma akkor ez a masina megérné a felújítást:

Keretes fűrész

Ha nem is emeli fel a fürészt, de a nyomatékot leveszi. Ha megnézel nagyon sok videót lehet látni, hogy némelyik változatnál az aktiv a húzás mig másoknál a kézi fürészeléshez hasonlóan a tolás. Szerintem a húzásos vágás a jobb konstrukció és a forgásiránnyal meg lehet oldani, hogy egy picit emeljen. Ezek a változatok jóval hatékonyabbak és kiméletesek a fürészlaphoz. Nem beszélve müszakilag is jobb konstrukció mert a megvezetést csak a rögzitett hátsó oldalát terheli vágáskor. A reconancia igy lesz a legkalacsonyabb

Előzmény: Atti, 2014-01-26 21:06:00 [7146]

Megtaláltam. Kicsit drága nekem.

Előzmény: kari, 2014-01-26 22:14:00 [7160]

Hol lehet ilyet kapni?
Én most a BOSCH GSA 1100E-t nézegetem. link
Jó kis gépnek tűnik, de attól tartok, hogy ha utólag rögzítek rá valami tartót, esetleg eltörik, vagy elgörbül valami.

Előzmény: kari, 2014-01-26 22:14:00 [7160]

Ha érdekel,van egy ilyen méretű hűtésesre átalakított fűrészgépem,ennek a feléért. Igaz,már nem ilyen mutatós...

Előzmény: smalla, 2014-01-26 21:49:00 [7158]

Az aksit én inkább itt venném.
http://www.ebay.com/itm/Bosch-2607336108-36v-2-6Ah-Li-ion-Slide-Battery-/390534807467?pt=UK_Home_Garden_PowerTools_SM&hash=item5aedb03fab

Nem is értem manapság az árakat.
Ugyan az a termék háromszoros áron.

Ahogy kivettem © dezs-nek nem a "fémet mivel tudok vágni" javaslatok kellenének hanem konkrétan szablyafűrésszel hogy lehet rúdanyagot vágni kinek mi a tapasztalata.
Itt egy megoldás a Flex-től.


Egy kis saját vélemény.
Én nagyon sokat szoktam használni. De azt figyelembe kell venni, hogy nem lehet vele pontosan vágni. Inkább csak úgymond sacra lecsapni egy darabot.

Jó szolgálatot tesz az egy "villanyász" kezében is.:)
Évek óta használom a Bosch-nak EZT az akksis változatát.
100x10-es réz síneket,240mm2-es réz kábelokat is vágok vele rendszeresen.
De,tavasszal a fametszéseknél is jó szolgálatot tesz.:))

Ha csak a két darab 36V-os akksitnézem,akkor a gép+töltő+koffer...ingyen van.:))))

Előzmény: jani300, 2014-01-26 21:28:00 [7155]

Én is nézegettem mostanában ilyeneket, erről mi a véleményetek?
Güde

Szablya

Előzmény: jani300, 2014-01-26 21:28:00 [7155]

Ezt most találtam:fürész

Távfűtős szerelőknél láttam ,egy villás bigyót rászorítottak a csőre ,és annak a csapján fordult a szabja fűrész .Nem kellett tartani .De ez szabja fűrész inkább csőszerelő szerszám szerintem . A második keretes fűrészemet azért vittem a méhbe ,mert 15 ért kaptam egy kisebb modern gyárit . Az is csigahajtású ,hidraulikus .De lehet megbánom mert bonyolultabb .

Előzmény: dezs, 2014-01-26 21:05:00 [7145]

Ja. Belevittél a gondolatba elsőre.

Előzmény: svejk, 2014-01-26 21:13:00 [7150]

Igen akár meg lehet csinálni azt is.

Előzmény: svejk, 2014-01-26 21:12:00 [7148]

Vagy mach3 és léptető. És akkor cnc a gép.

Előzmény: svejk, 2014-01-26 21:12:00 [7148]

Én is hozzáfogtam. Attól tartok, hogy kicsi lesz a motorom. Csak 24v-os. Lehet megszorulna nagyobb anyagban.

Előzmény: Atti, 2014-01-26 20:53:00 [7142]

Boccs hülyeséget írtam.

Előzmény: svejk, 2014-01-26 21:12:00 [7148]

ilyet tudok 50-ér de nem ez az.
keretes fűrész

Előzmény: Áts László, 2014-01-26 21:02:00 [7144]

A kihajtótengelyre szerelt megfelelő bütyköstárcsával könnyen megvalósítható a kiemelés is.

Előzmény: Atti, 2014-01-26 21:06:00 [7146]

Néztem már ezt a hirdetést de nehéz ezekből a képekből kivenni a fűrészgépet.

Előzmény: Áts László, 2014-01-26 21:02:00 [7144]

Hát igen. Tudok is 50 ezerért egyet. De meghajtóműves villanymotorom van Fürészkeretem van már csak idő és elszántság kell hozzá.
Persze igazat adok neked az nem fogja felemelni a fűrészt viszafelé.

Előzmény: Áts László, 2014-01-26 20:57:00 [7143]

Tartottam tőle,hogy ezt fogjátok mondani. 2 gondom van a szalagfűrésszel: kevés a hely a garázsomban, és nem csak ott kellene rudat vágni, hanem a munkahelyemen is. Még a legkisebb asztali szalagfűrészt is elég macerás hurcolni.
Azonban van 1 ötletem: ha rögzítenék egy szorìtót a szablyafűrész ütközőjére, ami az anyag túlsó oldalán megtámaszkodna, akkor nem nekem kellene ellentartani a fűrész rúgásainak. Persze az anyagot továbbra is satuba fognám.

Valami ilyesmi van nekem is:fűrészgép

Előzmény: Áts László, 2014-01-26 20:57:00 [7143]

Amennyiből ezt megépíted szerintem majdnem tudsz venni egy gyárit,ami visszafelé megemeli a lapot és így sokkal tovább bírja. Nézz körül.

Előzmény: Atti, 2014-01-26 20:53:00 [7142]

Én most ilyesmit akarok barkácsolni rúdanyaghoz tökéletes.
fürész.

Előzmény: dezs, 2014-01-26 20:25:00 [7138]

Vegyél inkább egy szalagfűrészt,azzal biztosan jobban jársz. Nekem is van egy,átalakítottam emulziós hűtésűre és rúdanyag vágásához kiváló! Ha érdekel a megoldás keress emailen.

Előzmény: dezs, 2014-01-26 20:25:00 [7138]