https://www.vatera.hu/230v-digitalis-hofokszabalyzo-termosztat-50-110-celsius-rele-kimenettel-2891411078.htmlhttps://www.vatera.hu/230v-digitalis-hofokszabalyzo-termosztat-50-110-celsius-rele-kimenettel-2891411078.html
Egy ilyen szabályzóval esetleg mehetne az asztal fűtésem?
Szilikonos van, 230V 500W. Muszáj volt cserélni, mert a másik nem birta a 6mm alut+3mm üveg. Ugye most a vezérlőről megy ssr -n keresztül. Ha lekötöm a kártyáról, akkor kapcsolóval, melyik megoldás legyen próbának. Nekem a hőérzékelő bent van magába az asztalba egy furatban. Így valamivel jobb értéket kapok, be ugye még ez sem a tényleges, mert nem az üvegfelületett méri.

  

Találtam a polcon egy Lerdge-X komplett vezérlő szett-et.
Elküldjem, hogy leteszteld egy másik típussal.

http://www.lerdge.com/case_view.aspx?FId=t4:30:4&Id=403&TypeId=30

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 16:44:43 [25746]

Ha végeztél jöhetnél hozzánk is metszeni. Nálunk a túlélésről szól a tavaszi metszés, ha meglátnak a gyümölcsfáink ollóval a kezemben szemmel láthatóan összehúzzák magukat.

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 16:44:43 [25746]

Jahhh....

Azért írok ám ilyen marha "sűrűen" ma, mert...
Egyik kezemben a metszőolló, a másikkal meg...kapaszkodok a létrán.
Néha lerepülök, idenézek/olvaslak benneteket, aztán...írom a hüjeségeimet.

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 16:32:33 [25745]

Láttam, néztem lentebb a linkeket...köszönöm, hogy másfele is kutakodtál a témában.

Szerintem a problémát az asztal PID szabályzása sem oldaná meg, csak -mint ahogy írod is- csökkentené annak láthatóságát.

Lentebb már én is írtam...
Nálam látható(volt) a nyomat felületén a fej sokkal-sokkal gyakoribb PID-es kapcsolgatásának a nyoma is, de nyilván sokkal-sokkal enyhébb mértékben.

Ennek az apropója, -azt is írtam már előbbre- az egyik alaplapi direkt DC12V-os ventillátor stekkerbe dugott LED-es fejvilágítás volt.
A LED-ek fénye, a fejfűtés PWM-es kapcsolásának ütemében, láthatóan változott.(vajon, miért???)

Akkor kezdtem jobban figyelni a nyomat felületét, azért tudom/mondom, hogy ott van(volt) rajta a fejfűtés PWM-es kapcsolgatásának a nyoma is, csak sokkal-sokkal enyhébb formában mint az asztalfűtés esetében..

Ez a jelenség megszűnt, mikor a fejfűtést SSR-en keresztül, külső tápra tettem.
Megszűnt az ugyanabban az alaplapi stekkerben hagyott LED-es világítás pulzálása és megszűnt a nyomat felületén is a fejfűtés PWM kapcsolásának hatása.

Ezt a részt ezzel...ki is pipáltam.
Most, az asztalfűtésem anomáliáját akarom kipipálni.

Előzmény: B.Zoltán, 2020-03-15 15:49:14 [25739]

Esetleg az asztal fűtés jeléről visszavezetni egy feszültség osztón keresztül a fej termisztorára egy kompenzációs feszültséget, hátha kompenzálja a hibát változást.

De szerintem is az lenne jobb, ha a PWM frekvencia jóval nagyobb lenne mind a fej, mind az asztal esetén, így nem látszódna a nyomaton a hiba.

Előzmény: B.Zoltán, 2020-03-15 15:49:14 [25739]

Már próbálta PSoft, hogy lekapcsolta a fűtést és akkor megszűnt a hiba.
Nem feltétlenül kell bekapcsolva maradnia, 30 fokra lehűlve még mindig nagyon erősen tapad, de alapvetően 50-60fokot érdemes tartani végig.

Előzmény: Szalai György, 2020-03-15 15:38:58 [25736]

Akkor úgy mondom hogy nálam ~1 réteg.
Mivel nekem nagyobb teljesítménnyel fűt, így csak rövid időre van bekapcsolgatva az asztalfűtés.

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 15:11:33 [25735]

Gyanakszom még arra, hogy a termisztor A/D konverter referencia feszültségeket, vagy értékét elviszi valahogy, ezért eltolódik a fej hőmérséklet picit.
Ilyet elvileg tudna csinálni procin belül, mert azért ezek nem épp labor minőségű áramkörök, lazán bezavarhat valami analóg oldalon.

Előzmény: svejk, 2020-03-15 14:44:59 [25734]

Mertem remélni...

PLA esetén, egyáltalán nem muszáj.
De még az első rétegnél sem feltétlenül kell, ha valamilyen módon gondoskodsz a kellő tapadásról.
Amit svejk ír, a nagyobb felületek sarok felpöndörödése/elválása az alaplemeztől...
Arra is van több módszer, hogy ne történhessen meg.

Előzmény: Szalai György, 2020-03-15 15:38:58 [25736]

Mi is kutakodtunk az interneten a fiammal, sok embernek problémája (volt) ez a sávozás, jöttek mindenféle ötletek, asztal elvetemedik, ráfúj a ventilátor a termisztorra, stb.

De egy-két ember emlegeti a szoftverhibát, és amit linkeltem (a második) az illető akkor jött rá, amikor a FET zárlatos lett, és a fűtésnek leállt a kapcsolgatása.

De általában a problémát a PID szabályzás beiktatásával oldják meg, az eredeti ki-be kapcsolgatás helyett. Ezzel a hiba valószínűleg nem szűnik meg, csak a gyors ki-be kapcsolgatás miatt látható módon már nem jelentkezik a nyomtatáson, meg a bovdenes extruder is jobban kiegyenlíti már.

Lehet, hogy megoldás jelentene egy másik szoftvert (firmware) kipróbálnod, mert pl. én egyik nyomtatóval se látok ilyen hibát, és mind a kettő ki-be kapcsolgatásos asztalfűtéssel megy.
De amit írtál, az lesz a tuti, egy külön szabályzó.

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 15:11:33 [25735]

Nagy kiterjedésű felületek képesek felpöndörödni különben.

Előzmény: Szalai György, 2020-03-15 15:38:58 [25736]

Tehát ha be van kapcsolva és még csak statikusan fűt már akkor is elromlok?
Azt hittem csak akkor ha elkezdi a ki-be kapcsolgatást.

Ne hagyd abba és ne sz@rd le, mert akkor minket is lesz@rsz.

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 15:11:33 [25735]

Figyelek-fülelek, fülelek-figyelek.
Bocsesz a hozánemértő kérdésért, megint csak az unalom szülte.
Muszáj az asztalfűtésnek végig bekapcsolva lennie, akkor is, amikor már a középszférában jár a nyomtatófej?

Előzmény: PSoft, 2020-03-15 15:11:33 [25735]

„Ugye a jelenség az hogy 1-1 réteg kicsit vastagabb. Bár nem feltűnő mértékben, de átlátszó anyagon ez optikai hibát okoz, ami látható. Két rétegben, vagy nem átlátszó anyagnál egyáltalán nem látszik.”

Kicsit pontosítanálak...

Nem egy-egy réteg kicsit vastagabb!
Az asztalfűtés ciklusának bekapcsolt szakaszában vékonyabb az összes réteg.
Amint az asztalfűtés kikapcsol, visszaáll a "normál" rétegvastagság, ami 0.4-es fúvókát használva, a nyomaton mérve, 0.41-0.42 mm a nyomat teljes kerületén.

A falat két, vagy több rétegben nyomva, filamenttől függetlenül ugyanúgy megvan a "jelenség", csak nyilván nem látszik annyira mint egy fallal, váza módban és transzparens filamenttel.

Továbbra is azt mondom, hogy alaplapi szinten lehet valami vezérlési probléma az asztalfűtéssel.

No de mindegy is...
Valamelyik nap megcsinálom a lentebb már vázolt Marlintól független hőfokszabályzót és ha úgy jó lesz, -mert úgy jónak kell lennie- akkor...leszarom az egészet, nem terhellek tovább benneteket a hülyeségeimmel.

Egyébként, szerintem az a "nemrég linkelt" kettő is erre a "hibára" vezethető vissza, de ez csak az én véleményem.

Nég egyszer(utoljára) mutatom...
Ezt produkálja nálam, Marlinból ki-be kapcsolgató asztalfűtéssel.
Semmi mást nem csinálok menet közben, csak kikapcsolom az asztalfűtést, és a következő rétegektől kezdve, gyönyörűen kisimul a felület. Olyan lesz, mint amilyen a "nagykönyvben" le van írva és fotózva.

      

Előzmény: keri, 2020-03-15 14:14:41 [25732]

A magabiztosság fél siker nekem valóban kevés jutott belőle, azért tartok csak ott ahol vagyok.

Szóval Psoft megfigyelte, hogy:

- a rétegvastagság változása a fűtés ki-be kapcsolás ütemében megváltozik

- optoval leválasztott külső táplálású fűtésnél is megmarad a hiba, tehát nem táp zavar

- dilatációból és mágneses erőhatásból adódó mechanikus hiba kiórázva, ez a hibalehetőség kilőve

- Ha szoftverben menet közben kikapcsolja a fűtést a hiba megszűnik.

- Ha fizikailag akár a vezérlésnél akár a főáramkörnél megszakítja az áramkört szintén megszűnik a hiba.
No ez talán tévútra vitt párunkat, pedig ugye ilyenkor az történik, hogy mivel nem tud fűtőáram kialakulni ezért a thermisztor folyamatosan hideg, a mikrovezérlő CSAK bekapcsolja a fűtést de nem KAPCSOLGATJA.

Talán még az segítene a hibafelderítésben. hogy az asztal fűtés értékét a G kódban a legmagasabbra kellene állítani, de a fűtési áramkört külső eszközzel korlátozni kellene, hogy ne kapcsolgassa ki a vezérlő.

Mint tudjátok nem értek a mikrovezérlőkhöz de biztos nem lehet az, hogy valami visszahatás történik belül ha a beállított hőmérséklet közelítésekor átmegy PWM-be a fűtés kimenet?
Nálam ilyenkor több Hz-el kapcsolgat a fűtés.

Előzmény: keri, 2020-03-15 14:14:41 [25732]

Ilyen jelenség mindig volt, amikor különböző műanyagok találkoztak, és az egyik lágyítószer utálta a másikat. Volt úgy, hogy az egyik teljesen elfolyósodott. Talán itt is ez van.

Előzmény: pagabee, 2020-03-15 12:03:51 [25724]

Oké, én sem vagyok 100%-ig biztos, csak nekem nagyobb az önbizalmam

Vezérlési hibát valóban nem zárta ki, és én is lusta voltam még rádugni a szkópra, de a leírtak miatt kicsi esélyt adok erre.

Ugye a jelenség az hogy 1-1 réteg kicsit vastagabb. Bár nem feltűnő mértékben, de átlátszó anyagon ez optikai hibát okoz, ami látható. Két rétegben, vagy nem átlátszó anyagnál egyáltalán nem látszik.

A nemrég linkelt durva hullámosság mástól van. Az mechanikus hiba, hűtési hiba inkább.

Előzmény: svejk, 2020-03-15 13:45:00 [25731]

Nézd, én nem értek a mikrovezérlőkhöz.
De kilistáztam Psoft hozzászólásait, az alapján 3 dolog lehetséges:

- vagy Ő nem jól tesztel
- vagy mikrovezérlő/szoftver hiba
- vagy én nem értek ez egész hiba és annak feltárásából semmit

Sajnos ezen utóbbinak elég nagy a sansza már szóvá tettem a múltkor is.

Pedig két dolog tud igazán felidegesíteni az életben, ha nem értek meg valamit és az asszony.

Előzmény: keri, 2020-03-15 11:42:14 [25723]

Pedig pont a PETG-vel nincsenek ilyen gondok.
Devil Desig-ost használok, több színt is és képtelenség eltörni. Nagyon rugalmas és erős anyag.
Páratartalommal sem volt még gondom, simán pincében tartom.

Viszont azt én is tapasztaltam PETG esetén tapasztaltam olyat hogy ha mechanikus feszültség van benne akkor hajlamos spontán eltörni idővel.

Tehát csinálok egy bilincset, és ha nagyon megfeszítem, akkor már volt hogy 2 nappal később eltörve találtam rá.
PLA vagy azonnal törik, vagy soha.
De van olyan bilincs is ami már legalább egy éve van a helyén szóval biztos van valami határfeszültség.

A jó fajta PETG-nek viszont nagyobb az ütés tűrése, nem törik olyan könnyen, ezért szeretem modellezésnél.

Esetleg még az ABS+ is jó, mert az bár gyengébb anyag és nem olyan merev, de az is jól bírja az ütést és deformálódást, nem hajlamos a törésre.

Máskülönben én is PLA-t használok amikor csak tehetem az a legbarátságosabb anyag szerintem.

Előzmény: pagabee, 2020-03-15 12:28:19 [25727]

Jaa, Spectrum? Azzal szívtam én is, a PLA-jukkal, mert olyan girbe-görbe volt, hogy nem bírta vinni az Ultimaker, nincs benne 5-10cm egyenes szakasz sem.
De át lett alakítva a nyomtató, hogy nagyobb lukat kapott az extrudernél, és nyomja a rugó mint állat, és így már el tudom használni.

Előzmény: pagabee, 2020-03-15 12:28:19 [25727]

Nekem volt ilyen 3mm-es PLA-m, a negyed tekercs 2-10cm darabokra volt széttöredezve még a gyári csomagolásban.

Előzmény: pagabee, 2020-03-15 12:03:51 [25724]

Spectrum transparent red PETG.
Sütőben szárítottam már ~40 fok környékén, szerintem a PETG a dob anyagából valamit átvehetett, vagy nem tudom...

Amúgy a PETG nekem annyira nem jött be, mint amennyire mondták, iszonyat hamar megkötik a levegő nedvességtartalmát. Maradok a PLA-nal.

Előzmény: keri, 2020-03-15 12:09:34 [25725]

Így, ahogy írod, pontosan ezért lett kizárva a szoftver az elején. A kis atmega328-ban csak 3 timer van, abból is csak 1 16 bites, mégis gépi kódban össze lehetett hozni egész jól a dolgokat. Itt a 4+2 timerrel a bőség zavara van, és ezért érthetetlen, hogy ez szoftverhiba lenne. Pedig a Béla kísérletei alapján az.

Ha ebben gondolkodunk, csak a C nyelv valami szerencsétlen véletlenek egybeesése miatt adódhat valami anomália, ami miatt esetleg egy ilyen jelenség jön létre.

Most csináltunk egy kísérletet a fiammal, váza módban szimuláltunk egy nyomtatást, kivettem a bovdent az extruderből, és megmértük a továbbított anyag hosszát bekapcsolt fűtésnél, és kikapcsolt fűtésnél, mm pontosan ugyanaz lett a hossz. Pedig 1 méteren 2%-os eltérésnél 20 mm lett volna a különbség. Az egész jól mérhető lett volna.
Az Ultimakeremben a hagyományos RAMPS 1.4 megoldású rendszer van még.

Előzmény: keri, 2020-03-15 11:42:14 [25723]

Ez milyen anyag és hol vetted? Csak hogy nehogy mi is ilyet vegyünk.

Úgy tűnik mintha megolvadt volna kicsit és összeragadt.

Esetleg a sütőben ~30fokon pár órát szárítva is így viselkedik? Nekem amikor nagyon hideg van a pincémben, akkor szokott csak könnyebben törni de akkor sem ilyen durván.

Előzmény: pagabee, 2020-03-15 12:03:51 [25724]

Sziasztok,

ilyet sem tapasztaltam még...
A dobbal éritkező részeknél a PETG megropisodott. Legelőször csak a dob széleinél tört a filamant, azaz jópár métert törés nélkül le lehette tekerni. A dob közepe felé haladva viszont már használhatatlan az anyag, mert 10-20cm-es darabokban törik. A darabokat érdekes módon kisebb darabokra már nem lehet törni, mert rugalmasan hajlanak.
Ez most hogy???

Legalább megtanultam filamenetet toldani.

      

(nem téged oktatlak mert tudom hogy tudod, csak a te írásod inspirált hogy kifejtsem ezt)

Svejk szerintem a Mach3-as tapasztalataiból indul ki, ahol ez reális probléma volt a párhuzamos portnál, hogy a nem valós valósidejű operációs rendszer miatt pontatlanok voltak az időzítések, és így mindig volt komoly mértékű Jitter a léptető jeleknél, és ezt még elméletben sem lehetett eltüntetni, főleg az újabb prociknál ahol az energiatakarékosság miatt a proci sem egyenletes teljesítménnyel működik.

Az Atmel processzorban nincs operációs rendszer, és szekvenciális a végrehajtás, akárcsak a régi DOS-os CNC vezérlőknél, ahol az órajelhez pontosan tudták időzíteni a léptetést.
Viszont az Atmel processzorban még az is a jó, hogy számos, a processzor programvégrehajtástól teljesen függetlenül működő, számláló, és időzítő periféria van benne. 2db 8bites, és 4db 16bites számláló van benne, van PWM periféria, vagyis erre sem kell erőforrást pazarolnia, csak amíg beállítja a PWM értéket. Van kommunikációs periféria is, azaz az SD kártya beolvasása, valamint a kijelző kezelése is a háttérben történhet.
Így az összes eseményt amit a 3D nyomtatás során kezelnie kell, előre ki tudja számolni, a megfelelő időpontra beállítja az időzítőt, akkor amikor ráér éppen a proci, és pont akkor hajtja végre amikor szükséges. Az órajelet kvarc állítja elő, ennek a pontossága, ha nem is atomóra pontosságú, de bőségesen elegendő ilyen célokra.

Előzmény: B.Zoltán, 2020-03-15 10:07:58 [25722]

Gondolom, ha lassan nyomtat a Béla akkor is csinálja, meg ha felgyorsítja akkor is.
Lehet, hogy mégsem fuldoklik, emiatt a kis feladat miatt.

Ha ez szoftver hiba, nagyon úgy néz ki, akkor ez egy rossz program szervezés eredménye, vagy a C fordító hiányossága.

Ilyen teljesítményű Arduinónak egy bit bekapcsolása nem jelenhetne problémát, de ha ez a ciklus teljesül, vagy nem, mondjuk megváltoztatja a E motor lépés idejét, és ezáltal a továbbított anyag mennyiségét, az már nagy programozási hiba.
Most én agyalok úgy, hogy nem tudjuk még a probléma pontos okát.

Igen analizátorral én is megnézném a step jelet az E motornak, bekapcsolt fűtés és kikapcsolt fűtésnél.
Gondolom egy sima hossz méréssel nem lehetne kimutatni az eltérést.

Előzmény: svejk, 2020-03-15 08:06:54 [25718]

Mert nem fullad bele.
Psoft tesztjei alapján a hőmérséklet ingadozás befolyásolja vélhetően. Sajnos nem találtam meg amivel fel lehetne tornászi a kapcsolgatás frekvenciáját a Marline-nél, ha elég magas a freki akkor annak el kéne tüntetnie.
Megjegyzem alapból az asztal vezérlés nem PID-el megy benne, de lehet érdemes lenne kipróbálni mit csinál ha beállítom.

Előzmény: svejk, 2020-03-15 08:06:54 [25718]

Mármint nem az a baj, hogy az arduinóval kapcsolgatod a külső hőfokszabályzódat, hanem az hogy meghagyod az eredeti hőmérőt.
Hirtelen nem tudom hogyan, de van 2-3 ötletem a konfigurálásra, hogy ez így működjön neked.
Ha más nem, akkor letiltani az asztalfűtést, és az egyik AUX kimenettel vezérelheted, hogy a nyomtatás elején be, a végén kikapcsolja.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 18:55:04 [25703]

Nem tudom sanyi hol tart a logikai analizátoros mérésekkel.

Előzmény: svejk, 2020-03-15 08:06:54 [25718]

Alapvetően szerintem dezsoe már egy hónapja megírta a problémát, miszerint a proci belefullad a munkába.
De aztán ezt elvetettétek keri-vel.

Legjobb lenne az Arduinó programjából teljesen kiirtani a PID-eket mivel azt is írtad februárban, hogy a fejfűtés kapcsolgatása is hatással van a nyomatra.

Gondoltam szétnézek a nagyvilágban, hogy csak neked probléma ez a csíkozás.
És nem...

1.link
2. link
keresés

Szerintem Te már előbbre jársz, ők is eljutottak oda, hogy az ágy fűtése csinálja, de próbálják behangolni a PID szabályzást.
Van aki írja, hogy az a kis hőmérséklet változásnak nem szabadna hatással lenni a nyomatra.
Van akinek sikerült sokat javítani a PID beállításával.

Az egyik linkeltnek elromlott a FET-je és direktbe ment a fűtése, és eltűnt a csíkozása. Vagyis nem kapcsolgatott neki?

Aki jól tud angolul, az biztos többet ért meg belőle, mint én a fordítóval.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 21:06:52 [25716]

No akkor, még egy csavar a "nyakán"...
Gondoltam erre is, csak nem írtam. A hőfokszabályzó reléje csak az SSR pár mA vezérlését fogja kapcsolgatni.
Jobb lett volna ha SSR kimenet is van a szabályzón, de...nincs.

Egyébként, tapasztalatom szerint nincs ott olyan nagyon sok kapcsolás.

Előzmény: TBS-TEAM, 2020-03-14 20:55:24 [25713]

Puding próbája az evés.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 20:57:05 [25714]

Tényleg nem, de mostmár igen.

Előzmény: Bencze András, 2020-03-14 20:42:16 [25710]

Relével kapcsolgatni a fűthető ágyat nem olyan jó megoldás.
A hőmérséklet tartásnál nagyon sok a be ki kapcsolás ami az élettartamukat drasztikusan csökkenti ráadásul egyenáramot kell szaggatni.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 20:42:56 [25712]

Egyébként előbbre, erre a termosztát panelre is gondoltam.
De aztán átgondolva az engedélyezőjeles, praktikusabb/jobban integrálható verziót, az én szabályzóm jobbnak tűnt, így...annál maradok.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 19:56:32 [25708]

megelőztek...

Előzmény: Bencze András, 2020-03-14 20:42:16 [25710]

Nem értettél vagy nem magyarul írtam. A nyomtatás megkezdése előtt leszeded az ssr-ről a fűrésvezérlés jelet. Hagyod hogy a levegőbe kapcsolgasson abszolút 0 terheléssel. Ha továbbra is csíkoz a vezérlő a ludas. A külső szabályzó tuti megoldás.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 17:28:35 [25697]

Köszönöm a válaszod, nem értetlenkedni akartam, csak biztos akartam lenni, hogy nem értek félre semmit.
Így minden világos.

Akkor ki kell hagynod az alaplapi szabályzást, ahogy írtad egy külső szabályzó beiktatásával.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 19:47:20 [25707]

Köszi a megerősítést!

A "legolcsóbb verzió" nálam az általam vázolt szabályozó lesz, épp az van kéznél és...semmibe se kerül.(t)
Én az asztalfűtésnél, nem igazán látom a PID szükségességét.
Nem "baktériumtenyészet" lesz temperálva azon az asztalon.

Előzmény: TBS-TEAM, 2020-03-14 19:37:21 [25706]

„...ha majdnem kihűlt az asztalod, mert kikapcsoltad a fűtést az első réteg után, és adsz neki az alaplaptól teljesen függetlenül feszültséget, hogy fűtsön, és nem a programon keresztül, akkor is csíkoz, vagy nem?”

Természetesen akkor nem csíkoz a felület, hisz az alaplapi fűtésszabályzó nyugalomban van.

Kb. tudom mire gondolsz -svejk is megpendítette- ,beszéltünk is róla, de aztán...elvetettük azt a lehetőséget.

Ilyenkor az ember már sokmindenre gondol, még látszólag képtelennek tűnő dolgokra is.
Köszönöm, hogy próbálsz Te is segíteni, akár az ok, akár a megoldás megtalálásában.

Előzmény: B.Zoltán, 2020-03-14 19:34:22 [25705]

Jó gondolat.
Legolcsóbb verzióban:
Legkisebb Arduino (kijelzővel) és egy hőfokszabályzó progi rá. (van PID szabájzós is)
Az egyik bemenetén beküldöd a 3D fűtés start jelet ahogy leírtad azzal engedélyezni a fűtést.

  

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 18:28:42 [25701]

Az adagolás mennyisége tud ilyen ugrás szerű változást, mint nekem a Cura csinált a fogaskeréknél.

Valamit nem értek még mindig, ha majdnem kihűlt az asztalod, mert kikapcsoltad a fűtést az első réteg után, és adsz neki az alaplaptól teljesen függetlenül feszültséget, hogy fűtsön, és nem a programon keresztül, akkor is csíkoz, vagy nem?

Ha alaplaptól függetlenül kapcsolva csíkoz, akkor nem program mégsem.
Vagy hülyeséget beszélek megint?

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 19:11:29 [25704]

Jól érted, akkor is csíkoz, ha csak a vezérlést kapcsolgatom manuálisan.

A másik próba...
Ha a program azt hiszi hogy hűl az asztal, akkor nem csíkoz, hisz bekapcsolt a kimenete...várja a hőfok emelkedését.

Akkor van változás a rétegvastagságban, amikor állapotváltozás van az asztalfűtés kimenetén.
Ki és bekapcsoláskor.
Köztes változás nincs a rétegeknél, ugrás szerűen változik talán, az...adagolás mennyisége.?

Előzmény: B.Zoltán, 2020-03-14 18:16:51 [25700]

Biztos be lehet úgy a Marlin-ban konfigolni, hogy csak kapcsoljon, de...

„A te megoldásoddal az a baj, hogy van hőmegfutás védelem és az le fog tiltani.”

Ezt, fejtsd ki bővebben.
Az alaplapi fűtéskőrben mitől lesz hőmegfutás, ha állandó 20-22-25 C°-on áll a saját termisztora?

Max. valami időkorlát lehet, de az meg miért is lenne az asztalfűtésnél, hiszen...hideg asztalra is lehet folymatosan, napokig nyomtatni.
A biztonsági, vagy max. hőmérséklet elérése és tiltás az ok. de az, levegőben lógó termisztorral...megint csak nem fog bekövetkezni.

Oppsssz...
Ezen még gondolkodom is!
Van annak a beépíteni kívánt szabályzónak egy programozható, max. hőmérséklet riasztás funkciója, azt még...beintegrálom a rendszerbe.

Előzmény: keri, 2020-03-14 18:31:06 [25702]

Szerintem be lehet konfigurálni, hogy ne foglalkozzon a hőmérővel, csak kapcsoljon.
A te megoldásoddal az a baj, hogy van hőmegfutás védelem és az le fog tiltani.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 18:28:42 [25701]

„Majd...írok róla, mi az elképzelésem.”

Nos, asztalfűtés.
A tervem, a következő...

Meghagyom az alaplapi fűtés vezérlést úgy, hogy dugok a stekkerébe egy "levegőbe lógó" termisztort.
Az asztalfűtés most meglevő termisztorát és magát a fűtést, átfordítom ebbe a független hőfokszabályzóba. A szabályzó pontos típusa IR32Z 00000.
Ezen a szabályzón van egy digitális, programozható bemenet, amivel engedélyezni, illetve tiltani tudom a szabályzó működését.
Ezt a bemenetet fogja kapcsolni/engedélyezni az alaplapi fűtőkör.

Így el tudom érni azt, hogy az alaplapra dugott, de levegőben levő termisztor bekapcsolja a fűtést és mivel nem lesz alaplap szinten jelentős hőfokváltozás, folyamatosan engedélyezi fogja a kimenetét ki/be kapcsolgatások nélkül.

A független hőfokszabályzó pedig, a folyamatos engedélyező jel hatására...tenni fogja a dolgát a saját termisztorával.

Így megmarad az asztalfűtés szoftverből ki/be kapcsolásának a lehetősége is, kivéve ugye, a két asztalhőfok(első réteg/többi réteg) szoftveres(G-kódos) váltásának a lehetőségét.

Lát valaki valamilyen hibát az elgondolásban?

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 13:59:56 [25688]

Béla, jól értem hogyha nincs asztal fűtés, mert az első réteg után kikapcsolt, és kikapcsolod a fűtő feszültséget, de kézzel ki-be kapcsolgatod a programba akkor is csíkoz?

Következő próba ha nem volt még, első réteg után, kézzel a feszültséget kapcsolgatod programtól függetlenül, és figyeled a termisztort, de a program higgye azt, hogy hűl az asztal,de te nem engeded kihűlni.
Ha nem csíkoz, akkor tényleg a program.

Előzmény: PSoft, 2020-03-14 17:28:35 [25697]