Hogyne lehetne, ismerek ilyet, de nem csak a motor a probléma, hanem hanem a forgácsoló szerszám csinál zajt.
Szomszédok örülni fognak neked garantáltan. :D Viszont a házirendben foglalt időkeretben nem letojod?

Előzmény: Sunny65, 2014-02-05 07:40:00 [7223]

kisszobályában=kisszobájában

Huhhh, bakker ilyet 40 éve nem rontottam.

Előzmény: Sunny65, 2014-02-05 07:40:00 [7223]

Sziasztok!

Szeretnék egy kis A4-es CNC-t magamnak.
Sajnos helyem, csak a panellakás kisszobályában van.
Mennyire hangos egy ilyen kis hobbicnc? Használ valaki panelben ilyen gépet?)
Nyilván a marómotortól is sok függ, hogy milyen, de esélyes-e egyáltalán a dolog. Jelenleg máshol nincs helyem.

Jónapot mindenkinek.

Van egy forgatos gépem mart korlátoszlopot szeretnék vele csinálni tudna ebben valaki segiteni?Megvan hozzà a program is csak a beálitással van bajom.

kb. 1.2-1.5Nm lehet az én motorom. Azért nem tudom mert 5 fázisú 100éves darab, de az ilyen méretű NEMA23-as motorok kb. itt vannak.

Direktben hajtom kuplungal, de sokat tököltem a mechanikával hogy kicsit se szoruljon mert azonnal elakadt, és folyamatosan ügyelni kell a könnyű mozgásra. Így használható, de kézzel lefogom a szánt, tehát leszúrást nem tud csinálni, de mondjuk azt amúgy is kézzel szeretem tolni.

Érdemes egy 2:3 v. 1:2 -es áttételt rátenni, amitől az üres mozgás valószínűleg kisebb lesz, de stabilabban megy. Persze tehetsz rá nagyobb motort is, rendes vezérléssel.

Előzmény: G.Tamas, 2014-02-02 18:36:00 [7220]

Szép estét mindenkinek !
kis esztergát szeretnék átalakítani cnc vezérlésűre
a gép egy Hyundai hyd 500 as lenne a kérdésem hogy mekkora léptető motorok kellenek a hossz és a keresztszánra .
illetve áttétel szükséges-e vagy kuplunggal mehet egyből az orsóra a léptető motor ?
Köszönöm

Messze nem ugyanaz a két kód.

A nagyoló az akár több lépcsőben leszedi a nagyját, hagy rá 1-2-3 mm anyagot még. Mindezt nagy lépésközökkel nagy előtolásokkal, a felületi minőség nem számít csak "kilóra" termeljük ki a felesleges anyagot. Általában "recés" ujjmaróval toljuk.

A simító program viszont pontosan a felületet követi le, kis lépésközökkel, általában gömbvégű maróval.

Előzmény: Pali79, 2014-01-31 23:34:00 [7217]

Igen, csak a szerszám korrekciót kell átírni.
De úgy tudom inkább gravírozótűt használnak, de majd elmondják.
Vagy visszanézheted az ezt készítettem topikot, ott régebben leírták a megmunkálás paramétereit.

Előzmény: Pali79, 2014-01-31 23:34:00 [7217]

Sziasztok! Láttam több videót amin egy relief készítésekor a fának először egy sima egy vagy kétélűvel leszedte a nagyját és utána simította gömbvégűvel. Ezt, hogy szokás kivitelezni? Ugyan azt a G kódot kétszer kell végigfuttatni?

Te dolgod, csak egy ötletű: pici DC motor tengelyre egy orsó, pöcökben az anya, nagyon piciben meg lehet oldani fillérekből.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 19:34:00 [7213]

A kérdéssel csak azt akartam megtudni hogy mit csinál a motor ha valamiért nem úgy menne minden ahogy kell.... hisz Murphy-val mindenki találkozott már.. :o)

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 19:38:00 [7214]

A vezérlés megvan, csak egy másik nyákra van integrálva, együtt fognak müködni, pontosabba az "anyanyák" fogja indítani a motor vezérlést...

Előzmény: svejk, 2014-01-30 16:57:00 [7211]

Gondoltam rá.... Hely hiány miatt nem lehet.... Egy excenteres tárcsával tologatnám-huzogatnám a pöcköt ide-oda kb 3mm-ert

Előzmény: keri, 2014-01-30 17:50:00 [7212]

Egy pöcköt akarsz két végállás között pontosan mozgatni? Miért nem DC motort használsz ütközővel? Jóval egyszerűbb/olcsóbb mint a léptető.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 16:36:00 [7210]

Amint írtam, az a 0,6A a fontos.
Ezt semmiképpen ne lépd túl.

De egyáltalán mivel akarod meghajtani?
A léptetőmotor meghajtójának dolga gondoskodni a megfelelő munkapontról.
Neked csak a tápfeszültséget kell biztosítanod és beállítani a motorhoz megfelelő áramot a meghajtón.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 16:36:00 [7210]

Köszönöm a sok kimerítő válaszokat, valóban kevés volt az infó.... Pótolom )
A motor egy stift mozgatására használnám egy mechanikus szerkezeten belül, azért mert fontos hogy ugyanannyit mozogjon a stift előre mint hátra.
Egy Nema 8-as mini stepper-ről beszélünk, ami 3,9V 0,6 A.
Az adatlapján van egy olyan hogy: Insulation resistance
100MΩmin(500V DC).
A túlfesz max 24V lenne.....

Ej, de sokáig írtam ezt a pár sort.

Előzmény: svejk, 2014-01-30 10:35:00 [7208]

Valóban a kérdés nem valami jó.

Motorok , trafók, egyéb tekercselt alkatrészek impedanciája, reaktanciája egyéb paramétere sok mindentől függ, menet közben változik, pl. a motoroknál a fordulatszám hatására.

A motorban az áram hozza létra a myomatékot és az áram melegíti a tekercset is, szélsőséges esetben olyannyira, hogy az le is éghet.

Tehát a lényeg mindig az, hogy a megengedett áramot ne lépjük túl!

Természetesen a feszültségnek is vannak korlátai, az adott tekercsnél ezt a szigetelés minősége határozza meg, hogy ne tudjon létrejönni menet illetve testzárlat.

A hétköznapi életben a villamos hálózatunk feszültséggenerátoros jellegű, azaz a feszültségünk állandó, ezért sokkal egyszerűbb ráírni a névleges feszültséget, és majd a motorunkon belül beáll az egyensúly.

A léptetőmotorokat viszont áramgenerátorról hajtjuk, régebben egyszerű előtétellenállás segítségével beállítva, de ma már szinte egyeduralkodó a PWM áramszabályozás.
Így léptetőmotoroknál okafogyottá válik a feszültség, mint adat feltüntetése.
A mai motoroknál nem is szerepel, helyette az áramerősséget és a tekercs ellenállását, induktivitását adják meg az adatlapok.

Régi léptetőknél a ráírt feszültség és áram adatok az álló helyzetű motorokra vonatkoztak, a feltüntetett feszültség és áram hányadosa pedig megadta a tekercs ellenállásának az értékét.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 09:56:00 [7204]

Amúgy mire akarod használni?

Én most szereztem be egy 2kW-os (bár gondolom ezt csak rövid ideig bírja) BLDC repülőgép motort. Kipróbáltam, lehet három fázisú léptetőnek is használni és ennek a teljesítmény tűrése tuti elég

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 09:56:00 [7204]

Erre ennyi infó alapján nem lehet egyértelműen válaszolni.
Kellene tudni mennyi ideig, milyen feszültségszintet kap, hány Ohm-os a tekercs ellenállása, sőt az alapvetően nem mindegy, hogy egyen vagy váltó áramot kap.
A pakliban az is benne van, hogy leég,elfüstöl, de az is hogy semmi baja nem lesz. Az előbbi sok változó eredője határozza meg a végeredményt.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 09:56:00 [7204]

Mindent kipróbáltunk már

Áthúz a tekercsek közötti szigetelés, és menetzárlatos lesz, és tovább ég. Amperszag, füst, szikra, zárlat/szakadás.
De ez a túlfeszültség többnyire 100V feletti feszültséget jelent. A léptető adatlapján feltüntetik ezt az értéket. Persze az induktív rúgások miatt ~70V az elterjedt, így van biztonsági tartalék.

Léptetőt amúgy árammal hajtunk általában, tehát az az érdekesebb adat (régebbi léptetők voltak feszültségre méretezve)

Ha a névleges áram fölé hajtod, azt rövid ideig bírja, de melegszik. A melegedés következménye a szigetelés elégése, füst, zárlat stb...

Pár másodpercet dupla árammal is kibír üzem szerűen. Csak éppen értelme nincsen, mert már +50% gerjesztőáram esetén is telítődik a vas, ha korrekt a méretezése a motornak és nem lesz nagyobb nyomatéka, csak a tekercset melegíti.

Persze a számok eltérhetnek más motoroknál, ezeket csak a saját tapasztalatom alapján mondtam sac per tájékoztató jelleggel.

Előzmény: Molnár Zoltán, 2014-01-30 09:56:00 [7204]

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem: mi történik ha egy léptetőmotor túlfeszt kap?
Lehet hogy buta kérdés, de kipróbálta már valaki?
Ugye ez a motor nem éppen rendeltetésszerűen lenne használva
Köszönöm!

Tényleg, remote desktop vagy vnc.

De azért itt is mérséklődik a használati élmény

Előzmény: LittleSV, 2014-01-29 20:48:00 [7201]

De lassan gépelek...

Előzmény: LittleSV, 2014-01-29 20:48:00 [7201]

Vagy virtual hostot használsz. Akkor az X gép képernyőjén láthatod az Y gép képernyőjét is. Kérdés mire használod a gépeket.

Előzmény: vjanos, 2014-01-29 20:18:00 [7196]

Pedig nagyon jó lenne valami megoldás mert angolul elég nehezen megy az inventor.

Előzmény: vjanos, 2014-01-29 20:35:00 [7198]

Általába a virtuális Win-en nem megy a 3D megjelenítés. Ezt olvastam.

VMware virtuális gép nem jó?
Bár nem tudom hogy tolerálja az Inventor...

Előzmény: Atti, 2014-01-29 20:29:00 [7197]

USB átkapcsoló az tetszik köszi az ötletet. Akarok egy régi gépet az új mellé amin XP lenne és azon csak a z Autódesk inventor 10-es lenne.És hát minek két billentyű meg egér.

Előzmény: vjanos, 2014-01-29 20:18:00 [7196]

Simán, csak hol az egyikbe, hol a másikba kell bedugnod :D

De használhatsz USB átkapcsolót is.

Előzmény: Atti, 2014-01-29 20:14:00 [7195]

Sziasztok! Lehetséges lenne két számítógépet egy egér és egy billentyűzettel használni persze felváltva? Ja usb egér és billentyűzet.

Mondtam: Solid Edge+solidworks, mastercam, inventornak is van kegészítője, de mint mondtam túl komplikált, nem próbáltam egyiket sem.

Előzmény: smalla, 2014-01-29 10:21:00 [7193]

tudsz ajánlani egy programot ami ezt tudja? Gondolom ingyenes még nincsen belőle.

Előzmény: keri, 2014-01-29 02:54:00 [7192]

Amugy meg pont hogy nem marad ki lépés, csak egy programon belül csinálsz mindent. Tervezés, marópálya, marás. Szerintem ne filózz ezen túl sokat, inkább próbáld ki, aztán rájössz, addig úgy is hiába magyarázom.

Előzmény: smalla, 2014-01-28 22:39:00 [7190]

Jobb cam rendszerprogramok pont ezt tudják.
Talán a solideedge? Meg az inventorhoz is van kiegészítő. De szerintem ez pont a hobbi szinten tul macerás, mert mire beviszed a gép adatait addigra kézzel is beírom a gkódot. A sakmai tapasztalatot pedig így sem váltja ki a számítógép.

Előzmény: smalla, 2014-01-28 22:39:00 [7190]

Tekintsünk egy kicsit a jövőbe is, mivel kezdő vagyok, mindegy mit tanulok meg alapon.
A STEP-NC-ről mit tudnak az urak?
Mennyire van ez elterjedve? Látott már ilyet valaki működés közben?
Ugye elvileg az volna a lényege, hogy a tevezőprogram és a gép egy nyelvet beszélnek. A gép tudja a saját korlátait, a tervező megtervezi a bigyót tűrésekkel, meg minden egyébbel, és rögtön mehet a gyártás. Nem kell CAM programot és G-code-ot bűvölni. Kvázi egy lépés kimarad.

Keri, köszi a választ!

Sajnos az egy befogásból történő megmunkálás semmiképp sem járható út, mert összetett alkatrészekről van szó, tehát a minimum 2 befogás elkerülhetetlen. És persze nem csak sík felületekről van szó, hanem vannak bőven homorú és domború részek is. Van aminél kifejezetten ezek vannak túlsúlyban. Olyan alkatrészt képzelj egy, mint egy motorkerékpár blokkjának a deklije (és nem dekni, mint korábban írtam ).

A befogásokkal kapcsolatban pedig, visszautalva itt Béni előző hozzászólására, nekem még azt kell szem előtt tartanom, mint tervezőnek, hogy azért a készítendő alkatrész egy kisebb gépen (vagyis 3 tengelyes marón) is elkészíthető legyen, mert egy komolyabb, többtengelyes gépigény esetén nyilván vastagabb ceruzával rajzolódik a számlára a forint.

Előzmény: keri, 2014-01-28 16:01:00 [7186]

Béni, köszönöm a választ!

Azt, hogy a tervezőnek nem kell ismerni a technológiát, lehet, hogy professzionális szinten meg lehet oldani, ha esetleg nagy darabszámról és anyagilag is haszonszerzésről van szó egy termék esetében, mert ott valószínűleg külön mérnökcsapat dolgozik a gyártásban, közvetlenül a megmunkáló gépparkkal szoros kapcsolatban, így az esetleges megmunkálási fázisokat hatékonysági szempontból nyilván ők tervezik, figyelembe véve a mindenkori anyagformákat, és az ehhez rendelkezésre álló gépek technikai paraméterei figyelembe véve. Persze lehet, hogy ma már ezt a feladatot is a gépbeállítókra bízzák.

Előzmény: Béni, 2014-01-28 13:18:00 [7185]

Ezt még nem is figyeltem pedig sok videót megnéztem. Köszönöm hogy felhívtad rá a figyelmem.

Előzmény: lovas gyula, 2014-01-27 08:33:00 [7165]

STL a nem mértani alakzatoknál szeretik, pl reliefeknél, pl. az ArtCamnál ez ez a népszerű formátum, akár 3D nyomtatóra, akár gravírozóra küldöd a végén.
Nem tudom mi a felépítése, de kb. olyan lehet mint a képeknél a raszteres és a vektoros képformátum. Fotókra az előbb, méretezett tervekre az utóbbi jobb.

Elvileg neked nem kell foglalkozni vele, azt aki a kódot készíti az ért hozzá, de saját pénztárcád érdekében jobb ha nem tervezel nagyon extrém dolgokat Pl. ha zseb, és sziget marással meg tudod oldani 1 oldalról megmunkálva, azzal tudod a legolcsóbban kihozni. Ha már több befogás, vagy forgatás kell, meg raszteresen mart görbe felületek kellenek, akkor az nagyon megdobja a gépidőt és így az árat is. Legfeljebb ebből a szempontból érdemes ezzel foglalkoznod.

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 12:51:00 [7184]

A komoly CAM programok a népszerű 3D modellezők formátumát fogadják.
Ha szabványos csere formátum kell, akkor IGES, vagy STEP.
(Az STL az iparban munkadarab modellként nem kedvelt formátum.)

Csak a kész modellre van szükség, köztes fázisokra nincs. A tervezőnek nem kell ismernie a technológiát.
(Rendszerint ez be is tartják.)

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 12:51:00 [7184]

Keri, nagyon szépen köszönöm a válaszod!
Ezzel így nagyjából én is tisztában voltam. Én úgy tudom, hogy az STL-t inkább a 3D nyomtatásnál, prototipus készítésnél használják, tehát maradt a szabványos DXF.
A G-kód is ismert volt számomra. De azért az jó, hogy egyértelműsítetted, hogy a G-kód feldolgozásában különböznek a gépek.

Ha mondjuk a készítendő alkatrész alakzata "ákombákom", vagyis nyilván összetett és vannak rajta homorú, domború felületek, kisebb-nagyobb mélyedések, kiemelkedések, furatok, stb., akkor a 3D modell tervezésénél ugye nem kell külön modelleket készíteni a különböző folyamatokhoz, hogy egy nagy kocka tömbből mettől-meddig készüljön bizonyos felület?

Csak azért kérdezem, mert pl. a tömböt első felfogásnál ugye felülről és oldalról munkálja meg egy 3 tengelyes maró, majd a félig kész tömböt meg kell fordítani, hogy az alját (azt a felületét, ami eddig a gép tárgyasztalához volt rögzítve) is meg lehessen munkálni.
Ekkor is elég egy teljes 3D-s modell DXF fájl, vagy azt nekem kell külön-külön megrajzolni modellként (külön DXF fájlban), a szükséges tömb méreteit figyelembe véve, hogy a nyersanyagból éppen a felfogatás mikéntjéhez képest milyen felületi marások, fúrások következnek?

Bocs a bugyuta kérdésekért.

Előzmény: keri, 2014-01-28 10:19:00 [7180]

Ember legyen a talpán aki a FET-ek lelki világát érti, nagyon sok esetben az Rg ellenállás értéke is sokat számít.
Ha túl gyorsan zárod le, az túl nagy árammeredkséghez vezethet, ami a gerjedések melegágya.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 10:09:00 [7179]

Nem jellemző a FET-ek negatív gate feszültséggel való kiürítése.
A hozzá való meghajtók is ezt sugallják.

Nagy áramoknál (50 A felett) az IGBT driverek kihasználják a negatív lezárófeszültséget.

10-20 A-nál szerintem helyettesítheted simán de valószínű nagyobb lesz a disszipáció mint egy oda való FET esetén.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 09:47:00 [7174]

Végülis ja, gyorsítja a lezárást, és így csökkenti a veszteségeket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 10:09:00 [7179]

Ezer módja van ennek, ezer féle programmal.
Általában STL (stereo litográf), vagy DXF (autoCAD) formátum ami elterjedt a 3D modellek terén, ez gépfüggetlen csak a virtuális tárgyat jelenti.

Ebből ehhez neked CAM programmal kell megcsinálni egy szerszám pályát, de ehhez már ismerni kell a gép és szerszám paramétereit amivel megmunkálsz. A program ami így keletkezik leggyakrabban a G-kód. Bár ez szabványos, de általában más gép, más parancsokat ismerhet, de elméletileg lefuthat más gépen is, mert lényegében abból áll a program, hogy megmondod, hogy melyik térkoordinátáról, hova menjen, milyen sebességgel, mindez mm vagy inch mértékrendszerben, tehát ember számára is teljesen világos. Az alap utasítások ugyan azok, de a komplexebb programokban térhetnek el. Tehát te ezt nem tudod megcsinálni csak ha ismered az adott géptípust, de meglepődnék ha egy profi hajlandó lenne lefuttatni a gépén a te programodat, mert nem csak a gép programnyelvét kell ismerned, de forgácsolási tapasztalat is kell hozzá, hogy mikor mit, hogyan.
Tehát te STL-t vagy DXF-et fogsz leadni és nincs sok dolgod a CAM programmal.

Egyszerűbb alakzatok esetén egyébként egyszerűbb közvetlenül a g-kódot beírni, persze lehet makrókat is alkalmazni benne, pl. a fúrásciklusnál nem kell neked minden egyes forgácsürítésre odafigyelned. Meg nekem pl. az esztergán MACH vagy LinuxCNC alatt grafikus felületen tudom megadni a főbb műveletek paramétereit és az alapján a szükséges kódot maga állítja össze egy makróval.
Pl, azt mondom hogy egy D30-as hengert D10-re le akarok szedni 10mm hosszn, akkor megadom neki hogy mettől meddig, milyen fogásmélységgel milyen előtolásal akarok esztergálni, mekkora lekerekítéssel, és azt hogy hány és milyen lépést rakjon bele, azt már ő kiszámolja.

Végül is ez is egy primitív CAM program már.

Vannak CAD/CAM programok is. az inventor nem ilyen, bár elvileg képes rá kiegészítőkkel.
Amikor eleve úgy tervezel egy alkatrészt parametrikusan, hogy az meghatározza a szerszámpályát és megmunkálási sorrendet is. Neked már csak azt kell beadni hogy milyen fogásmélységgel meg szerszámokkal akarod munkálni, milyen stratégia szerint. Elvileg ezekből egyből a gépre is mehet a program a vezérlő szoftverén keresztül. Ezek azért jók mert beadod a géped méreteit, lehetőségeid, és egyből úgy optimalizálja, és pl, nem mar bele saját asztalába, vagy a befogókba.

Én amikor vittem maratni dolgokat, akkor a CNC-s srác azt kérte, hogy nyomtassak ki normális műszaki rajzot mert azt könnyebb beírnia közvetlenül a marógépbe, mint a DXF-el szórakoznia, persze ezek egyszerű formák voltak.

Előzmény: B.Csaba, 2014-01-28 08:52:00 [7172]

Az épített Digit erősítőmben (1kW) a fetek vezérlése az előzőleg leírt feszültségekkel van vezérelve. Tökéletes a jelalak, le és felfutó élek. Így biztosan lezár a FET. Sőt, van egy nagyobb teljesítményű is, abban is ez az elv, meg még jó pár visszacsatolt tacho-s dc motor hajtásban.
Nem azt mondom, hogy csak így lehet/kell meghajtani a FET-eket, csak nekem ez vált be. meghajtani a feteket

Előzmény: keri, 2014-01-28 09:57:00 [7177]

Ez nem ilyen egyszerű. A FET-eket egy kerámia lapra szerelt, műgyantás trutymóval leöntött áramkör vezérli. Jobban belegondolva, lehet nem érné meg a kísérletezés, mielőtt valami pótolhatatlan dolog szállna el.

Előzmény: keri, 2014-01-28 09:51:00 [7175]

Hát amiket én használok FET-eket, azok 10-15V-ra nyitnak, és 0V-ra zárnak.
Sőt van ami 5V TTL jelre nyit.
GOndolom IGBT-ből is van többféle, mert abból is láttam 5V-os nyitásut.

Előzmény: n/a (inaktív), 2014-01-28 09:47:00 [7174]

Még mielőtt teljesen kihűl a fűrészelés téma...

1300mm-es kis fémvágó lapot hol lehet elérhető áron venni?