Azért, mert nem látod, attól még erősített. A mai betontechnológiában egyre gyakrabban használják a szálerősítést, amikor a "klasszikus" betonacél armatúra helyett magába a keverőbe szórnak hosszabb-rövidebb szálakat. Nem feltétlen acélt (bár erre is van példa), mert az a felszín közelében rozsdásodni kezd ami egyfelől ronda, másfelől a rozsda (vasoxid) nagyobb térfogatú mint az acél és emiatt szétfeszíti maga körül a betont. A felszínre kerülő szálak főleg utaknál, parkolóknál hajlamosak a forgalom hatására felkunkorodni, és a gumiabroncs vagy vékonytalpú cipő nem akadály számára. Acél helyett inkább bazalt, üveg, műanyag, szén szálakat használunk. Az is látszik, hogy a két falkéreg között egy merevítő rácsot nyomtatnak, hasonlóan mint az asztali 3D nyomtatóknál. Betonból is lehet "telibe" nyomtatni, de ha a statika nem igényli akkor itt is lehet könnyíteni. Az is megszokott, hogy a teherviselő részeknél (pl. tetőszelemenek alá) rejtett vasbeton pilléreket építenek. Ilyenkor a "cikk-cakk" merevítés helyett téglalap keresztmetszetű oszlopot nyomtatnak, olyanformán mintha pillér-zsalukő lenne, és utólag belelógatva a vasalást kibetonozzák. A kínaiak néhány rétegenként kézzel üvegszövet hálót teszenk a falra. A korábban linkelt Apis Cor gép ára kicsit kevesebb, mint 300 000 $. Cserébe egy négyzetméter szerkezetkész épület 30 $ alatti áron készül el. Érdekesség, hogy egy orosz mérnök "találta fel", és a mai napig Oroszországban gyártják, de van amerikai képviseletük is.
Épp a Te véleményedre vártam ezekkel kapcsolatban. Viszont ami nekem laikusként furcsa, hogy eddig én betonozást szinte kivétel nélkül csak vasalással láttam, itt meg híre hamva sincs semmi belső vas-szerkezetnek, vagy egyéb merevítésnek. Akkor hogy is van ez???... Mindezek ellenére, nagyon kíváncsi lennék egy ilyen gép árára... mert ha igaz, hogy 24-48 órán belül elkészül egy ház, akkor ennek nagy sikere lenne itthon is! Apropó.. gondolom, ennek is kell valami massziv alap, nem?
Elég gyenge minőségűek a képek, de nekem úgy tűnik, csak az az igazi fotó, amin a gép és egy kis faldarab látszik. A kész épületek csak virtuális látványtervek. Ellenben ez tényleg nyomtatva lett. Hogy van-e gyakorlati haszna az megítélés kérdése. Az is fura, hogy kínosan ügyeltek arra, a gép ne legyen látható...
Nekem a harmadik képről a Hupikék törpikék c. mese főcímdala ugrott be: gomba házakban lakunk és mindig vidámak vagyunk. Jó lehet konyhabútort csinálni az íves felületekhez. Szerintem gondot okozhat az, hogy ferde a fal és nem sima a felület, megáll rajta a víz/hó és előbb-utóbb szét fog fagyni! Nyilván ez délebbi éghajlaton nem probléma...
Ha nem is nyomtatja bele, de a helyét ki tudja hagyni. Jobb, mint a hagyományos tégla/beton épületek utólagos horonyvésése... Egy komoly hibája van a gépnek: a merőleges merőleges, a párhuzamos párhuzamos, az egyenes egyenes. Kőművesnek/burkolónak feldolgozhatatlan.
Ezt a Cura-t használom, az eset előtt erőseb "alapot" programoztam, az "okosok" bátorságával, mert minden felpördült. Gondolom ott írtam be valamit. Amit írtál, hol keressem? Köszönöm. Ui: azóta nem pördül.
Mivel szeletelted? Lehet, hogy véletlenül beraktál egy szín váltást(filament csere). A kijelzőre ír ki valamit? A Prusaslicerrel is könnyű berakni úgy tudom, de megnézem azért.
Mit rontottam el?? Nem a Miloi Vénuszt nyomtatok az Ender-3-assal, csak kis távtartókat, más egyszerű idomokat, amit SketchUppal-Curaval készítek. Már a második eresztésben is azt teszi, hogy kb. 4 mm magasságban megáll, egy gombnyomásra vár, és akkor folytatja. Mit állíthattam el??
keri | 14014
2020-03-03 12:41:21
[25588]
Nekem 25kHz a max, Marline-nal. Ezt stabilan tudja, mert 128mikrolépéssel 40mm/sec sebességet tud kényelmesen, és ez 25kHz.
Amit tud a vezérlő ott a maximális mikrolépést szoktam.
Sziasztok, érdeklődnék, hogy foglalkozik-e valaki négyszín-color nyomtatással, vannak-e tapasztalatok, illetve, hogy szoftverileg mi a háttér?
sanyi | 1913
2020-03-02 22:50:21
[25586]
Sziasztok!
Mérte valaki milyen léptetési frekvenciára képesek a klasszikus Arduino alapú 3D nyomtató vezérlők?
Ami infót találtam az alapján a 16MHz-s órajelű kontrollerrel ~10kHz a léptetési max freki. Illetve milyen mikrolépés beállításokkal üzemelnek tipikusan? 8 vagy 16?
Z irányban akad. De olyan rossz volt, hogy az orsót tekerve a bal oldal mozdult, a jobb meg állt egy helyben. Lazításra sokat javult. X irányban már lineáris sín van.
Üdv, sziasztok. Nekem az asztal hosszanti irányában volt három helyen kisebb akadás, bejelöltem a poziciót és többször végigfuttatva szinte bizonyossá vált, hogy csapágy. kissé lazitottam a tengelyeken és megszünt. Még nem bontottam le valamennyi csapágyat de meg fogom tenni bizotsan megtalálom a bűnöst, de gondolom valamennyi csapágyat érdemes volna valami normálisabbra cserélni, ugyanis miután megszünt a hoszirányú ( szerintem x irányú akadázás, kiderült hogy a keresztirányu mozgatásbák is an csak sokkal kevésbé érezhetően. Ott is lazitottam kissé a csapágyak felfogásának erején és ott is megszünt az akadás. Most, hogy más mindkét irényban nem észlelek semmi akadást kiderült, hogy a z tengelyen is van egy nagyon nagyon gyengén érezhető akadás. Megprobáltam itt is a motor illetve a golyos orsó rögzitésének lazitásával, - egyenlőre nem értem el észrevehető változást, de bizonyára itt is valami nem jó beállitás lessz az ok. A gumugörgőkon és az alu csuszófelületeket nagyitóval átvizsgálva nem találtam semmiféle problémát. Addignem nyugszom mig ki nem deritem a z nél érezhető hibát és ha sikerül kiküszöbölnöm akkor nekikezdek valami komolyabb teszt nyomtatásának. TAnácsra többször felfűtöttem az asztalt és a már beállitott szintezés igen komolyan módositásra szorult, lehet ezt is elvégzem még egy két alkalommal. MAjd referálok a fejleményekről.
Szép estét sziasztok..
Jenő
B.Zoltán | 1720
2020-03-01 20:26:45
[25582]
Ki tartó vagy, meg fogod találni a bűnöst. Különben melyik X, Y irány?
Kushidó1 olvtárs nemrég vett egy Ender3 nyomtatót. Ő is panaszkodott az akadozásra. Aztán - saját ötlettől vezérelve - lelazította a döcögő görgőt és láss csodát, kotyogás és akadozás mentesen működik a gép. Nem tudom mi okozhatja a feszes görgő akadozását. Belső anyaghiba (inhomogenitás) ami terheletlen állapotban nem látszik vagy a csapágy hibája?
A döccenésnél állj meg, és vagy piszok, vagy sérülés lehet. Szerencsésebb ha a görgőn, mert az olcsó és cserélhető. Ha periodikusan ismétlődik, akkor görgő. Ha az alun, az is javítható valami erős gyantás ragasztóval. A görgőket én nem feszítem rá a sínre csak éppen annyira, hogy ne forogjon el, ha megfogom a görgőt.
Nálam sajnos nem így volt. Most is döccen valamelyik görgő, de nem találom a bűnöst. A 2 mm menetemelkedés is önzáró(bb), mint a gyári 8. A motortól sem igényel akkora nyomatékot.
Én redőnyhöz csináltam ütközőt fehér PLA-ból, az is több éve bírja, jobban, mint az eredeti. Az széttört mint a ropi a nap hatására. A fehér szín szerencsére nem tud fölmelegedni a tűző napon se nagyon. Más a helyzet, ha feketéből lenne.
Nekem most is, minden átalakítás nélkül lehet a két ujjammal tekergetni az orsót könnyedén, sőt ha nem vigyázok, és hozzáérek az X pályához, kis erőbehatásra lejjebb a fej az asztal felé.
Szerintem nem volt eredetileg összerakva rendesen, be volt feszülve az orsód, vagy az anyával valami gond volt.
Ne értsd félre, ezzel nem akarom kisebbíteni a munkád eredményét, nagyszerű munkát végeztél.
Annyit kellene csak elismerned, hogy basszus, a kültéri használatból adódó PLA kilágyulási lehetősget nem vettem figyelembe. Pont. Azzal ne fgolalkozzál, hogy én hogyan oldottam volna meg (nem idetartozik), nyilván ezer más lehetőség is lett volna ehhez a hatalmas feladathoz, ami jobban bírja a hőmérsékletet.
Egy kis Ender 3 upgrade. Sosem voltam elégedett igazán a Z egységgel. Ezért "terveztem" és Sz.József fórumtársunkkal készíttettem két darab 10x2 trapézmenetes orsót ZX100 anyával. (Dual orsó és lineáris sínek lesznek majd a Z-n.) Terveztem és nyomtattam hozzá egy konzolt. Mivel nekem féldirekt extruderem van, a gyári extruder motor helyére minden átalakítás nélkül fel lehet szerelni. Egyedül a kuplungot kellett cserélni mindkét végén 5mm-es furatúra. Az eredmény: hüvelyk- és mutatóujj közé fogva két ujjal lehet a Z-t fel-le mozgatni. Eddig nem így működött nálam.
szf | 4407
2020-03-01 13:44:17
[25567]
Hagyjuk ezt a témát mert nem idevaló. Kizárt dolog, hogy ezt jobban megoldottad volna. - Pénteken hazafele autópályán este 8. -javítsuk meg a szárítókat - Még aznap este 10-kor kolléga rajzolja teraszomon a tartót. - Még az éjjel elindítom a prototípust. - Szombat reggel még 1 kollégánál az STL ő is a meglévő anyagból megkezdi a nyomtatást (PLA). Nálam is egész hétvégén megy meglévő anyagokból (PLA). - Hétfőn reggel kb 6-kor örülünk a kocsiba, hogy átmenetileg megoldjuk.
Erre a szakszerű megoldás, ha most azt írtad volna, hogy különbül megoldom és adj egy címet és felszerelem. Viszek helyette megoldást.
Ma hasonló projektre kellene piros filament, hogy holnap reggel vigyem.
2020-03-09 19:11:25
A mai betontechnológiában egyre gyakrabban használják a szálerősítést, amikor a "klasszikus" betonacél armatúra helyett magába a keverőbe szórnak hosszabb-rövidebb 
Viszont ami nekem laikusként furcsa, hogy eddig én betonozást szinte kivétel nélkül csak vasalással láttam, itt meg híre hamva sincs semmi belső vas-szerkezetnek, vagy egyéb merevítésnek. Akkor hogy is van ez???...
