40-et adsz érte és már vághatod is Akár AC-t is csinálhatsz belőle...:)

AC...Erről jut eszembe...
Azért milyen egyszerű egy AC motor legyártása...
Nincs ez a kommutátor és nincs az a sok kivezetés a kommutátorra...
Jóval olcsóbb gyártási költség!!! (kérdezz meg egy tekercselőt mennyiért tekeri ezt újra ill. egy AC-t...)
Hát igen... változik a világ...viszont egy jó AC vezérlő sokkal bonyolultabb elektronikailag... helyettesítenie kell a precíz kommutátort... de ez még mindig olcsóbb... tömegtermelésben...
Csak sajnos a hobbysta még mindig a step/dir rendszert szereti

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 20:20:00 [8315]

Ez lemaradt....

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 20:28:00 [8318]

Igaz, végül is ebből meg lehet tudni a dolgot...
Ha fúrás és pötty is van egy motoron belül akkor a pötty nem egyensúlyozásra való.
Egyébként kötözködésnek vettem....

Előzmény: D.Laci, 2009-06-21 20:25:00 [8317]

Nem kötözködés kép, de légy oly kedves kapjál szét bármilyen kefés motort, amiben ilyen pötty van. És számold meg hány helyen fúrták meg a forgó részt kiegyensúlyozás gyanánt.

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 19:59:00 [8311]

Hát ebben olyan mágnesek vannak mint a fagyasztószekrény ajtajában.....Bakker ezek a japánok már megint lóvá tettek bennünket....

Előzmény: Varsányi Péter, 2009-06-21 20:10:00 [8312]

Á, köszönjük a fórum nevében is.....
Ha esetleg még azt megtennéd, hogy elvágod a vezetékezést akkor még a tekercsek számát is megtudnánk.....

Előzmény: Varsányi Péter, 2009-06-21 20:10:00 [8312]

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 19:59:00 [8311]

Valami ilyesmi...

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-21 18:54:00 [8308]

A vörös pöty... a kiegyensúlyzó "súly"... nem a rögzítés a célja...
A forgórész "csavarása" egy igazi szervómotornál széria felszerelés...:)
A 4 szénkefe pedig a nagyobb áramlöketeknél kell = csúcsnyomaték nagyobb tud lenni...
A kommutátor sok-sok osztása... is fontos...(minnél több annál nehezebb gyártani...azaz drágább)

Belső, állórész képe a 400-as SanyoDenki-nél: (nem is olyan vastag) de ez a motor amit tud... az nem semmi...

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 17:41:00 [8306]

Az a pötty nem hinném, hogy a kiegyensúlyozás miatt lenne, nemes egyszerűséggel csak a gyártó "pecsétje" ha megbontanád a tekercselést. De még az is lehet, hogy a kémiai változásából egy rakás adat kiolvasható, ha garanciálisan vinnéd vissza.

Előzmény: D.Laci, 2009-06-21 19:09:00 [8310]

A ferde tekercseléstől dinamikusabb lesz.
A kommutátor szeletek jóval több mint egy sima mezei DC motorban.
Az a pötty rajt az kiegyensúlyozás véget van rajta.
Abba a kis lyukba még a kommutátor sem fér bele nem hogy a tekercselés.

Azért azokat akomutátor szeleteket is érdemes megnézned (főleg a számát)!

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 17:41:00 [8306]

A ferde tekercselés szerintem arra szolgál, hogy a nyomaték minden szögben kb. egyforma legyen. Mintha pont egy "fognyit" lapol át a következőre. A ferde fogazású fogaskerék jut eszembe róla.

Előzmény: Szalai György, 2009-06-21 18:28:00 [8307]

Két kefe – négy kefe.
Elvileg lehetne tenni bármelyikre még egy kefepárt, az eredetivel derékszögben, csak a gyakorlatban nagyon nehéz lenne kivitelezni.
Hiába lesz így a forgórésznek négypólusú mágneses mezeje, és hiába izzad kétszeresen, ha az állórészé ehhez nem illeszkedik. Azt is át kéne „delejezni” négypólusúra.
És mit nyernél vele?
Kétszeres mágneskör, az jóval nyomatékosabb, de lassabb motor és hatalmas melegedés. Valamivel jobb dinamika, de hőmegfutás esetén leégés.
A servomotorban a vas is jobb, kisebb hiszterézisű és vékonyabb lemezelésű. Kisebb a vasveszteség.
(Ebbe meg pláne kisebb.)
A kefe-kommutátor is kisebb átmeneti ellenállású, mint az ablaktörlőmotoré. Nem korlátozza a magas áramtranzienseket. A jó vasban pedig gyorsan, jó hatásfokkal épül fel az erős mágneses fluxus.
Mert attól ÉL a servomotor.

Előzmény: Laslie, 2009-06-21 17:41:00 [8306]

Már csak az állórészt kellene látni és akkor teljes kép alakulna ki a különbségekről.
Ebből annyit látok, hogy a forgórész vezetékcsatornái átlós irányban vannak elhelyezve és hogy a vezetékeket egy vöröses pöttyel rögzítették rezonancia ellen. A sima DC motornál ezt zöld pöttyel csinálják.
Már rég foglalkoztat, hogy vajon mi lehet a a fő különbség egy DC és egy servo moci közt. Nem lehetséges, hogy csak ez az átlós kivitel lenne a titok a dologban ???
Igaz , régebben mikor feltettem ezt a kérdést akkor mindenféle más különbséget említettek a fórumtársak. Továbbá arra sem érkezett megnyugtató válasz, hogy miért nem lehet egy DC mocira pluszban 2 szénkefét tenni. István főnök mondott valami problémát amiért ezt nem lehet, de akkor felmerül a kérdés, hogy egy servo-nál mit változtatnak ahhoz, hogy lehessen rá tenni még 2db kefét.

Előzmény: Varsányi Péter, 2009-06-21 16:14:00 [8305]

Gondoltam beteszem... egy "400W"-os SanyoDenki szervómotor...
Ilyen egy szervómotor referenciaképe! Ennél szerintem jobb nincs!
Ha már látot valaki belülről DC motort... látja a különbséget

Sajnos mindig elfelejtitek hogy ha még meg is van ez a dolog oldva, akkor sem használható egy x irányba kottyanós mechanika ha pl. Y irányba marunk.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 20:56:00 [8302]

Gyuri, tök ugyanarra a dologra gondoltunk, csak te azt hiszem szakszerűbben fogalmaztad meg. De erről már volt szó vagy fél éve az enkóder topicban is. A kivonás, hozzáadás ott jelentkezik, mikor a motor forgó enkódere érzékeli az elmozdulást de a szerszám még meg sem mozdult a holtjáték miatt. Teszem azt 11 osztást elmozdul a forgó, de csak a 11-nél mozdul a lineáris enkóder ,akkor ezek különbözetét azt a bizonyos 10 osztást valahová "el kell tenni" a rendszeren belül. Vagy hozzáadod vagy kivonod ezt az értéket a szoftver vagy a vezérlő elmozdulást számláló rendszeréből.

Előzmény: Szalai György, 2009-06-07 19:16:00 [8300]

Sajnos a sin/cos encoder jelét ugyan úgy nem könnyű nagy felbontással feldolgozni mint a resolverét vagy a selsynét, syncroét. A gyors pontos feldolgozó céláramkörök olcsón még nem hozzáférhetőek. (UA 6802 és társai.) Ígyhát megint eltűnik a lomiból egy használható alkatrész.

A 0,1 csak egy villám megközelítés volt a számolhatóság kedvéért. Tamás programjával, vagy más vektoros rajzolóval bármilyen e körüli értékre rajzolható vonalszélesség. És akkor fóliára is vihető. Ezért ne dobjon ki senki ilyen olvasófejet!

Előzmény: svejk, 2009-06-07 13:32:00 [8298]

A kivonás öszeadás elméletedet nem nagyon értem így elsőre.
Szerintem a kétkörös servo rendszer lenne a megoldás. Belső körben a motorra szerelt jeladó alapján szabályozható a fordulatszám-előtoló sebesség, a lehető legmeredekebb rámpával. Külső körben pedig a szerszám és munkadarab elmozdulását mérő útadó alapján mereven kézben tartható a pontos elmozdulás, az előre meghatározott sebességgel.

(Persze ennek csak akkor van értelme, ha a servo nem ostoba step/dir jelet kap, hanem egy bináris pozíció értéket a programkód aktuális sorából. Azt hasonlítja össze az útadó aktuális értékével, és visszajelez a PC-nek ha pozícióba ért. Ha minden axis visszaigazolta hogy pozícióba ért, akkor lép a vezérlő program a kód következő sorára. Ha elvárható számított időn belül nem érkezik visszajelzés a pozícióba érkezésről, akkor a PC felfüggeszti a kódsorozat léptetését és hibajelzést generál.)

Szerintem.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 13:02:00 [8296]

Akkor leírom hogy s miként született.
Ilyen téren nem merültem el a felbontásokban. És nem is variáltam különösebben a technológiai lehetőségekkel, arra mentem, hogy az alapelveknek megfeleljen. Az indítékot az encoder topikban kivesézett program adta. Olvasgatva az ott említett problémákat, gondoltam készüljön egy precízebb, CNC területen is hasznavehető alternatívája (mert ugye ott az a konklúzió született, hogy az csak inkább hobby robotos területen alkalmazható). Amúgy tényleg csak egyetlen fényrést használok, de nem szervóhoz (egyelőre). Ezért nem is lényeges, hogy én mit s hogyan használok, hanem hogy mindenki tudja hasznosítani kedve szerint. A proggi kb. egy nap alatt öltötte magára a mostani formáját, a többivel úgy voltam, hogy majd Ti megmondjátok miként legyenek a továbbiak.
Ebből folytatólagosan most két dolgon tudok továbbmenni:
Egyik, hogy mondasz értékeket, amikkel kísérletezni szeretnél, és aszerint növelem a felső határokat. Több 10000-es értékig mehet a dolog. Megnéztem, nem láttam eddig különösebb akadályát. Csak szeretném, ha maradna valami felső korlát.
A másik, hogy ezt a négyzetes dolgot csak félig értem, de a lényeget valamennyire leszűrtem. De ha vázolsz valami konkrétabb elképzelést erről nekem (esetleg rajz formában), akkor még egy olyat tudnék elkövetni, hogy ezeknek a rajzolatát a mókuskerék mellé (vagy alá) sorakoztassa. És ehhez nem is feltétlen kell, hogy értsem... Elég lehet, ha valamelyest konkrétabban definiálva van az, hogy mit kell tudnia. Így, ha megvalósítani látszódik a dolog, akkor mindjárt nem kell két levilágítás költségét viselni két apró négyzet miatt.
Mellékesen, ha már így szóba került a szalag, opcionálisan akár tudhatna olyat is, mert útmérőnek az máshol is elkélhet, de ha senki sehol nem használ olyat, akkor nem vacakolok vele.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 08:53:00 [8289]

Azokban a nyomtatókban amelyikek egy szalagot olvasnak jellemzően 150/LPI (line per inch)az olvasófej (kb. 6 vonal /mm), és mivel természetesen a 4-szeres üzemmódot használják így kijön a 600 DPI (dot per inch)üzemmód.
(elvétve lehet találni 120LPI-set is)

Később jöttek a szintén szalagolvasósok de már sinus/cosinus kimenettel, és 180 LPI szalaggal így csak a jelfeldolgozáson korlátozta a felbontást.
Az utolsó szériákban már nincs szalag, ott egy nagy tárcsa van 2000 körüli LPI-vel és szintén sin/cos kimenetű optó.

A 0,1 mm-es vanalakat nem tudod olvasni egyikkel sem mert az LPI értéknek passzolnia kell.

Előzmény: Szalai György, 2009-06-07 12:32:00 [8295]

Én még idehaza kereskedelmi forgalomban nem találkoztam vele, illetve talán a RET-nél volt de horror áron.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 11:25:00 [8294]

Valószínűleg egy 600 dpi-s nyomtatót szedtél szét aminek 0,042 + 0,042 mm a jel-szünet aránya.
Legalább is így gondolom azok alapján, hogy dot/inch-ben adják meg egy nyomtató felbontását.

25,4 / 600 = 0,042

De a lényegen nem sokat változtat

Ez az egész mizéria csak akkor segítheti igazán a cnc-s társadalmat, ha egy servo enkóderét és egy ilyen osztófejre tett enkóder jelét közös nevezőre lehet hozni. Magyarán egymás impulzusszámából kivonni illetve hozzáadni lehet a másik enkóder jelét. Így egyel közelebb kerülhet az ember fia a "holtjáték mentes" forgatókhoz. Bár, ha meg lenne egyszer az alapelv a két enkóder összeházasításhoz akkor bátran lehetne a golyós orsókhoz is használni akár fogaskerék áttételt.

Előzmény: Szalai György, 2009-06-07 12:32:00 [8295]

A fröcskölős nyomtató inkrement szalagján tíz osztást számoltam milliméterenként. Öt fekete és öt átlátszó sáv. Tehát 0,1mm sávszélesség. Ehhez a sávszélességhez készül az olvasófej rése.
© Laslie 200mm átmérőjű képzeletbeli tárcsájára ebből kb. 6280 osztás fér rá, hogy ugrás nélkül olvasni tudja a fej.
A © Laslie által elvárt tízezres fizikai osztás ezzel a vonalszélességgel 1000mm kerületen jönne rétre, ami 318,3mm átmérő. Persze lehet megint trükközni a minden él detektálással, és az impulzustöbbszörözéssel, az osztja a szükséges átmérőt.
Ezzel az olvasófejjel max. 20000 vonal detektálható másodpercenként. Az két fordulat másodpercenként, 120 fordulat percenként. Körasztalnak szerintem több mint elég.

Ezekből számomra megint az látszik, hogy mekkora technikai remekmű egy ekkora felbontású encoder.

„11mm-es optikai rádiuszhoz tartozik az A-val jelölt 500-as falbontás” Az 69mm kerület és rajta ezer osztás. Ötszáz rés és ötszáz nem rés, 0,069mm vonalszélesség.
Ha „Ezt a felbontást még filmre éppen le tudják világítani” akkor a fröcskölős nyomtató olvasófejéhez a 0,1mm vonalszélességű tárcsa elkészítése semmi problémát nem jelenthet nekik. Tehát © Laslie elképzelése életképes.
Elvileg!

Előzmény: svejk, 2009-06-07 09:09:00 [8290]

Tudsz olyan boltot ahol nagyobb választékban vannak ilyenek ?

Előzmény: svejk, 2009-06-07 09:35:00 [8293]

Bizony hogy megadják...
Nekem pl. ilyenek vannak itthon:
HEDS 9100 A00

Ebben az esetben a 9 után az 1-es jelenti hogy 11mm-es optikai rádiuszhoz tartozik az A-val jelölt 500-as falbontás.
Ezek 100kHz-es frekit tudnak.

Ezt a felbontást még filmre éppen le tudják világítani, és lehet kontaktmásolatot késziteni 0,2mm-es filmre, mely már öntartó akár 50mm átmérőnél is. Ezeknél az optoknál már közel sem muszály precizen dolgozni, egy kis tárcsakóválygást elvisel a tapasztalatok szerint.

Régebben, (még az ablaktörlőszerűséges szervos gépemen)a tintasugaras nyomtatók optikáját használtam, de arra csak 20kHz van megadva.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 09:22:00 [8292]

Ja, ja most olvasom, hogy arányosan kell változtatni az átmérőt....

Ebben az esetben az optóhoz tartozik egy felbontás, de tartoznia kell egy átmérőnek is, nem ????
Legalább is így logikus.... Tök mindegy, hogy hány vonalas a tárcsa csak a vonalak távolsága egyezzen meg az optón ás a tárcsán.
Ezt netalán megadják a technikai adatlapon is ???

Előzmény: svejk, 2009-06-07 09:09:00 [8290]

Csak kiegészítésképpen az általad leírtakat nagyon sokáig elterjedten használták, de nagyon precíz finommechanikai munkát igényel.

Manapság már a maszk az optokapuba be van építve, a jelfeldolgozó elektronikával együtt. Így nagyon egyszerűen lehet encodert házilag készíteni, csak a vonalas forgótárcsa kell mely lehet fém, üveg vagy műanyag film.

Természetesen ezek az optók csak az adott felbontással működnek. De ez nem azt jelenti hogy az 500-as optoval csak 500-as encodert lehet készíteni, mivel ha a vonalak számával a tárcsa átmérőjét is arányosan növeljük akkor az optó szempontjából a felbontás nem változik.
Tehát 500-as encoder optikával lehet pl. 600-as vagy akár 1000-es encodert is készíteni.
Csak az esztétikus fizikai méret és az optika sebessége szab határt.

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 08:53:00 [8289]

Nem egészen értem a kérdésed. Te csak egyetlen fényrést használsz fel az átvilágításhoz ?
Amire én gondolok az az, hogy tegyük fel van a tárcsán 0,05 vastag vonal és mellette 0,05 vastag fényrés.
Vagyis 0,1 mm szélességű az 1vonal + 1fényrés összesen. Ez egyszer le van világítva úgy ahogy a programod mutatja a képernyőn.
Majd még egy ugyanilyen tárcsát le kell világítani amiből kivágsz ollóval teszem azt 2db 5x5 mm-es kis négyzetet. Ha ezt a két négyzetet pédául 10mm-re egymástól a vonalak mentén pontosan fedésbe teszed az első tárcsával akkor ugye nem történik semmi, de ha az első kis négyzetet fedésbe rakod a másikat pedig 0,05 eltolással akkor átvilágítás esetén ez az egész 5x5 mm-es kis négyzet vagy teljesen sötét lesz vagy átvilágítható lesz. Ebben az 5mm-es négyzetben van 50db vonal és 50db fényrés amennyiben 0,05mm jel-szünet aránnyal számolunk. Így nem 1db fényrést kell átvilágítanod hanem 50-et és ez már adja azt a megfelelő fénymennyiséget ami elég a opto detektáláshoz.

Előzmény: SquirrelTech, 2009-06-07 01:48:00 [8288]

Nem tudom, hogy mi sülhet ki abból, amit írsz. Kb. annyira vékony a vonal, mint a vatta egy szála...? Lehet, hogy kinyomtatják ilyen felbontásban, de fog azzal feldolgozható jelet adni az optokapud?

Előzmény: Laslie, 2009-06-07 00:46:00 [8287]

Azt nem tudom igazából, hogy például egy 200-as átmérő esetén mekkora felbontást tudnak még korrektül levilágítani az erre szakosodott műhelyek....
Egy körasztal vagy osztófej enkóderén gondolkodom, hogy mennyire valósítható ez meg finom felbontással. Akát 10000-es nagyságrendű osztással.

Előzmény: SquirrelTech, 2009-06-07 00:13:00 [8286]

Exhas adtam meg minden felső határt. Egy mozdulattal növelhető az összes, semmivel sem lenne nagyobb időráfordítás. Ha szükséges bármelyiket megnövelem.

Előzmény: Laslie, 2009-06-06 23:07:00 [8285]

Az osztások számát miért korlátoztad 500-ra ?
A több az nagyobb időráfordítás lenne, vagy a számítási műveletek nagyon lelassítanák a folyamatot ?

Előzmény: SquirrelTech, 2009-06-06 12:02:00 [8283]

Köszönöm, ezek nagyon hasznos infók....

Előzmény: svejk, 2009-06-06 10:14:00 [8282]

Köszönöm. Igyekszem azért majd pár dolgot javítani rajta. (Főleg a nyomtatás, ami most még korlátok közé szorul benne.)

Előzmény: Laslie, 2009-06-06 00:42:00 [8278]

Lehet inkább a szervo homokozóban kellett volna feltenni, oda bátrabban merek írni:(
- a motor névleges feszültség és áram adata meghatározza a villamos felvett teljesítményét a motornak, ennek valahány (50-95 %-a) a tengelyen leadott teljesítmény.
- a tengelyen leadott teljesítmény és a fordulatszám meghatározza a nyomatékot.
(lásd: számítások és képletek #3)

A fentiekből következően az azonos feszültségű azonos áramu azonos felépítésű motorok azonos nyomatékot csak kb. azonos fordulaton adnak le.
Más felépítésnél, pl. másmilyen erősségű állórészmágnes, más póluspárok már más a helyzet.

áttekercselés:
Először is ezek az egyszerű shöntmotorok permanens mágnessel vannak szerelve, mely azt jelenti hogy az állórész mágneses mezőjét nem tudjuk befolyásolni, tehát az fix marad.

Kérdés mi a cél az áttekeréssel?
Azonos tápfesz mellett a fordulatszámot tudod növelni úgy hogy vastagabb vezetékkel kevesebb menetszámot tekersz fel, így nagyobb fordulatnál fog az ellenelektromotoros erő (generátor feszültség) egyensúlyt tartani az eredeti tápfesszel.
Ezzel együtt jár a teljesítménynövekedés is, persze az áramfelvételí is nőni fog és melegedős lesz a motor.

Ami miatt Te akarod, hogy lehessen a hobby vezérlőkhöz alkalmazni akkor vékonyabbal kell több menetszámot tekerni.
Mondjuk volt egy 24V-os motorod 2000-es fordulattal..
Ha a menetszámot megduplázod, akkor nagyvonalakban 48V-nál fogja elérni a 2000-es fordulatot. Viszont a nyomatéka csökkenni fog a motornak valamelyest.

Előzmény: Laslie, 2009-06-05 22:26:00 [8274]

Ja ja ,világos a dolog. Ezt az egészet csak annak kapcsán feszegettem, hogy a 90V 26A csúcsadatok a számított teljesítmény alapján adják ezt a 2340W határteljesítményt. De amely motor adattábláját egy hete belinkeltem azok 22V 110A -ről szóltak csúcsban és az is igen közel van ehhez a 2340W teljesítményértékhez. (22*110=2420W)
Libus pedig azt írja, hogy a motorba betáplált teljesítmény a lényeg , de ez így nem állja meg a helyét, hisz a "MF P2Q" limitálja a max áramot annak ellenére, hogy teljesítmény szempontjából még éppen megfelelhetne a 22V 110A-es motor is. De érthető az ok ami miatt ez így van.

István muszáj lesz megalkotnod a "P2Q-HERCULES" vezérlőt is, mert ez így nem mehet tovább....

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-06 08:24:00 [8279]

MFSC?
A P2Q-t rövidebb leítni...

Előzmény: Laslie, 2009-06-05 22:26:00 [8274]

Nem jól értelmezed az adatokat! A P2Q határadatai 90V és max. 26A., de ezek a csúcsadatok, nem folyamatos terhelésre valók! A folyamatos terhelés 400W! Tehát 400W mehet állandóan, de fékezés és gyorsításkor rövid időre 26A is megengedett (felette az elektronika csutkáratekert áramkorlát mellett is bekorlátol)!
Írok egy példát:
Ha a motorod tápja 50V-os, akkor max. folyamatosan 8A mehet a vezérlőn (400/50=8), de gyorsításkor megengedett (rövidebb ideig) a 26A is (a vezérlő méri a végfok hőmérsékletét és letilt mielőtt hőgutát kapna).

Előzmény: Laslie, 2009-06-06 00:34:00 [8276]

SquirrelTech !

Tök jól eltaláltad ezt az encoder progit, nagyon hasznos építőkockája a CNC-s házikónak.....
Köszönjük fáradozásod...

Jav: Na ez az ami nem állja meg.......

" a motorba betáplált teljesítmény a lényeg "

Na ez az nem állja meg a helyét a vezérlővel való kapcsolat terén.
P=U*I (Vagyis teljesítmény = feszültség*áram)
Most hirtelen nem vagyok biztos az adatokban, de Magi úr azt mondja, hogy 90V és 26A a vezérlőnél a plafon ami 2340W elméletileg. Csakhogy 26V és 90A az is ekkora teljesítmény, de ezen adatokkal már nem mehet a szekér ilyen-olyan okok miatt.
Fene ezt a fránya elektronikát.
Szóval azt mondod, hogy a nagyobb forgórész átmérő adja a jobb nyomatékot? Bár ez logikailag azt is jelenti, hogy irányváltáskor ez húzza le nagyobb árammal is a villanyórát...
Végiggondolva tényleg elég összetett a dolog.
Már látom, hogy megint "vita indító" kérdést sikerült feltennem.

Előzmény: Libus, 2009-06-05 23:46:00 [8275]

És milyen mechanikai méretekkel rendelkeznek a kérdéses motorok?

Szerintem a forgórész átmérője elég jól meghatározhatja egy motor nyomatékát, értelemszerűen a nagyobb átmérő azonos betáplált teljesítmény mellett nagyobb nyomatékot de lassabb forgást eredményez.
Ugyanez fordítva is igaz. tárcsamotor vagy pl. felsőmaró arányokra gondolj.

Át tekerni nem biztos, hogy érdemes, mert egy forgórészt nem olyan egyszerű de leginkább is nem olcsó mulatság.

Leegyszerűsítve a kérdésed, a motorba betáplált teljesítmény a lényeg. Viszont a hőterhelés miatt a nagyáramú alacsonyfeszű motorok talán jobbak a nyomaték terén, talán többet birnak, viszont a kommutátor és a szénkefék is korlátozzák a motoron át hajtható áram nagyságát. Eléggé összetett a felvetett kérdés és sok egyéb más tényező is befojásolhatja a motorválasztást.

Felötlött bennem pár kérdés amikre nem találtam magamban a választ....
Ha van 2db DC servo moci, melyek közel azonos feszültség,áram és alapnyomaték adatokkal rendelkeznek, de fordulatszámban az egyik mondjuk 3000, míg a másik 6000. A csúcsnyomatékuk és áramuk ismeretlen. Meghatározható e, hogy a két fordulatú motor közül melyiknek lesz nagyobb a várható csúcsnyomatéka ? (Már ha ez fordulatszám függő)
Ja és még valami..... próbálkozott e már valaki egy kis feszültségű, de nagy áramú motort áttekercseltetni nagyobb feszültség és kisebb áramfelvételűre ? Például azért, hogy a MFSC ne böfizze fel a nagy áramfelvétele miatt.
( MFSC = Magi Féle Servo Controller )

Nagyon jó! Köszönjük!

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-01 12:38:00 [8272]

Új Free programmal bővült a Free CNC Programok menü!


Encoder tárcsa tervező és nyomtató Magyar program.

Kétfázisú, inkrementáló, forgó encoder tárcsákat lehet vele tervezni és nyomtatni! Különlegessége, hogy nem bitmátrixos, hanem vektoros, így a nyomtatási minősége sokkal jobb!

Szerző: Ottinger Tamás (SquirrelTech)


Ott megtaláljátok...

Ez szerintem jó... 2500cpr-es (4Xben 10.000 pozició/fordulat)

Előzmény: lari, 2009-05-05 13:02:00 [8270]

Nem is magára a képre gondoltam, hanem az adattaáblájáról. Mit szükséges egyébként nézni ahhoz hogy meg lehessen állapítani jó-e a vezérlődhöz?

Ime a fotó:
encoder

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-05-05 06:44:00 [8268]