Attól függ milyen verzió van telepítve, de a neten többnyire fullosak szoktak úszkálni.

-Ha egy szelvényekből hegesztett vázat szeretnél elemezni, azt vagy héj modellként, vagy gerenda(beam) elemekből érdemes összerakni. A Solidworks-cosmos párost azért nem szeretem, mert legutóbb mikor próbáltam, nem nagyon engedett belenyúlni a hálóba -szerintem most sem-, és egy kicsit bonyolultabb modellből -még ha felületként modellezed eleve, akkor sem- nem fog hibátlan végeselem modellt csinálni. Beam-es részét nem próbálgattam túl sokat, de algorban bármit meg lehet oldani, az egy speckó program, tavalytól autodesk tulajdonban...Ha komoly a szándék, azzal csináld.

-Ha jól előkészíted a modellt, és nem túl bonyolult, nem nagy munka átrakni, de kell hozzá némi tapasztalat, nagyon nagy a teljesen fals eredmények kockázata. Ha motivál a gépépítés, akkor használd ki ezt a hajtóerőt, és szerezd meg most ezt a nehéz tapasztalatot -de csak ha más területeken is szeretnéd alkalmazni a végeselemet.

Nem akarom az egészet lelőni így a végére, de szerintem -feltéve, hogy nem valami sosem látott, egzotikus konstrukciót szeretnél- marógép építéshez nincs szükség ilyen vizsgálatra, ez tiszta empíria, és szemrevételezéssel el lehet dönteni, hogy elég-e az anyag.
Esetleg nagyon nagy blokkokat csinálhatsz, hogy lásd milyen irányba akarnak kitérni az egyes részek.

Előzmény: Poolip, 2011-12-07 00:26:00 [47]

Én is akkor áthoztam "Robsy" topicból a többi kérdésemet. Szóval tényleg nagyon tetszenek a szilárdsági elemzéseid, és köszönöm a választ. SolidWorks-öt én is újból elkezdtem használni és jó régen még a Cosmost is használtam. Nem hittem volna, hogy idáig fejlődtek.

SolidWorks-be ezek a vizsgálatok alapból benne vannak vagy külön fel kell tenni hozzá kiegészítőt? Ha meg van rajzolva egy acél váz nagy munka ilyen elemzést készíteni vele?

A "Robsy " topickbol át hozom ide a választ , ha sikerül .

A Szalai Gyuri kérdéséére .

„a tul merev forgás kapcsolat miatt dinamika veszteséged lehet”
Ez az összefüggés hogyan alakul ki?

Számokkal nem fogom tudni leirni , inkább egy hasonlatot irnék erre . Vannak a rövid táv futok . Ök használnak start lécet ( azt hiszem ez a neve , aminek a lábukat támasszák ) ahoz hogy minél gyorsabban elérjék a kivánt sebességüket . Eddig rendben van . De pont a startolással fejtik ki a legnagyobb eröt és utánna már kissebb teljesitményre van szükségük a gyorsuláshoz és a végsebesség eléréséhez , de vannal olyan start lécek is amibe egy rugo van épitve pont azért hogy a lábnak legyen egy kis szabadsága terheletlenül vagy kis terheléssel megmozdulni .

Mi köze van ennek a motorhoz ? annyi hogy a motor szempontjábol nem mindegy hogy max telheléssel mozditjuk meg vagy kicsi esetleg terheletlenül a forgorészét .Ha a mozditáshoz a max nyomatékra van szükség akkor rossz a hatásfokunk mert a mozgásban lévö motor már kisebb teljesitmény igénnyel is megy . Nem a rámpárol beszélek hanem a forgorész megmozditásárol .0-rol megmozditani valamit ahoz kel a legnagyobb teljesitmény , ha már mozgásban van kisebb erövel lehet annak a sebességét növeli és tartani azt .

Nem tudom érthetö e ? Volt már erröl szo régebben .A lényeg az hogy a motor forgo rész a lehetö legkisebb terheléssel kel megmozditani és ehhez ad szabadságot a fogas szij " felexibilitása " .

Kulcsár Zoltán/ROBSY --

Nem, első körben tutira encoderes motor lesz, aztán meglátjuk. Amúgy nem is nagyon láttam még mérőlécet errefelé, nameg azt elektronikailag összehozni, az jelen pillanatban nem az én hatásköröm.

Amiatt van egy kicsi félelmem ekörül a téma körül, mert jelen pillanatban egyetlen kvázi biztos meló van a gépre (szerencsére határozatlan idejű:) ), egy kb 800x100mm alapterületű szerszámlap. Namost a "könnyen beszerezhető" orsók tudnak 5 század linearitási pontosságot 300mm-en, ha éppen olyan orsót fogok ki, akkor már csak 1,5 tizedes tűréssel tudnék a lap két végébe illesztőcsapokat tenni? Na azzal tuti nem megy össze a két fele... Jó, persze lehet utólag is befúrni ilyesmiket, de máshol is gond lehet ebből...

-> dinamika veszteség merev áthajtásnál:

Jó, hogy szóba került, valóban... mondjuk egy elemi fogazatnak van alapból mondjuk kb 95-6-7-8% hatásfoka, ha megduplázom, és elfeszítem a két kereket tutira leesik 90 körülire...

Az biztos.

Érdekes, hogy ennyire porózus az anyaga.. Valószínűleg nem nagyon tömörítette a fazon. Az rendben van, hogy kívül letömítette a végén, de biztos, hogy belül is ilyen. Lehet, hogy nem nagyon árt egyébként... Csak a csavarbetétek méretéhez képest meg úgy általában, az arányokat nézve, kicsit durvának tűnik az anyag szerkezete meg porozitása..
Fene tudja, az biztos, hogy én megrezegtetem valahogy ill. le is döngölöm a rétegeket.

Mellesleg ez a szín azért meglepett rendesen

A "tolólapos" forgácseltávolítás az asztalán tetszik.

Én is gondolkodom, hogy kéne még hely másik főorsónak... ezt a fortunás cuccot nem szívesen rakosgatnám föl-le..

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 10:04:00 [42]

Talaltam ott egy erdekes tablazatot;





.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-26 10:04:00 [42]

Ez is egy jó link.

Köszönöm!

Abban a topicban valóban nagyon sok jó infó van, csak gondosan ki kell gyűjteni.. nem kis feladat

#35 - >
de legalább látszik, hogy alaposan túlméretezte. Biztos nem lenne rossz a sima beton, ára nincs, a súly sem számít (ha irreálisan sok is) mivel telepítve van a cucc, állóhidas, csak hát a precizitás... Na abból ebben tuti nem lesz - legalábbis szerintem.
Egyébként öröm nézni. Volt erről összeszerelt kép is, egész komolynak tűnt!

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-24 13:43:00 [33]

Nem is szoktak így építeni. Inkább több darabból építik meghagyva az állíthatóságot.

Előzmény: cncvikto, 2011-11-25 15:30:00 [38]

Én is pont ezt akartam kérdezni: nem fog eltörni? Arra még a betonvas sem orvosság, mert minden meg fog mozdulni. Esetleg, ha üzem közben minden ok, mi van egy ütközésnél? Az még odafigyelés mellett is benne van a pakliban. Érdekes, sok sikert hozzá!

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy itt ha a két sík nem teljesen merőleges egymásra hogy lehet megfelelően korrigálni? Pontos sablon kell hozzá, az biztos..

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-25 12:48:00 [35]

Erre azért nem vennék mérget. Egy korábban linkelt gépgyártásról szóló tanulmányban nem ez votl. Én nem látok itt semmilyen csillapító, energiaelnyelő anyagot. Szerintem ez a váz egy adott vibráció felett repedni/törni fog.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-11-25 13:47:00 [36]

Ez egy igazi kőműves CNC! Ez nem fog berezonálni, csak a Richter skála szerinti 6-os földrengés felett...

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-11-25 12:48:00 [35]

Trapista (Nagykáta ) forumtársunk épített polimerbetonos gépet . Probáld megkeresni .

Előzmény: NG, 2011-11-22 21:23:00 [30]

Lehet, hogy ez segít.

link

Szia!

Kösz az érdeklődést!

Alu elem nem lesz benne. A kompozit beton hőtágulása nem áll messze az acél ht tényezőjétől, nagyon durván 9-12 (acélok) illetve 13-14 (kbeton) (asszem), tehát ezt a párosítást meg merem kockáztatni, főleg mivel nem lesz nagy hőingadozásnak kitéve a dolog, a főorsó szerintem nem fog nagy hőt termelni.

A terv úgy néz ki, hogy veszek meleg hengerelt laposvasat, kifurkálom, megnézem mennyire lett íves. Remélem nem ugrik el sokat. Eztán beleteszek rengeteg csavart és spec. beönthető betondübelt gumialátéttel, és úgy teszem be az öntőformákba a vasakat. Ha kikeményedik, megy köszörű vagy maró alá az egész. Ezért is kerültek a sínek és megmunkálandó felületek egymással szembe. A híd oldalán látni, hol lesznek a vasak és kb. mekkorák (asszem 100x15 és 2db 60x20). Ha mindez megvan, fölfurkálom a síneket.
Az x vezetékek alapjainál elképzelhető, hogy nem lesz megmunkálás, elképzelhető, hogy azokat a szép nagy síneket használom majd öntősablonnak, és direktben a komp betonra fogom őket csavarozni. Még az is lehet, hogy in-situ lesz öntve az egész, az alaplapon. Az x síneket ezalatt talán derékszögekkel tartom meg, ide még nem alakult ki teljesen az elképzelésem. Az is lehet, hogy csináltatok néhány pontos konzolt, amiket beöntök a végén.

Szerencsére az x sínek pontosnak tűnnek, fényréssel nem tudtam hibát találni az egyenességükben egymáshoz képest.

A híd teljesen tömör lesz. Így most robusztusnak tűnik, de valójában csak 200x210 a keresztmetszete, és kb 140 kiló vasakkal együtt. Elképzelhető, hogy még hízni fog.

Eddig ugyanis az volt a fő akadály, hogy kézi mozgatásra volt kitalálva a dolog... Viszont úgy néz ki, hogy talán lesz normális helye, és akkor építek egy futómacskás felső darut zárszelvényből meg I vasból. Csak ugye megint az idő meg az anyagiak... De asszem nem szabadna elsietni vagy elspórolni ha jót szeretnék...

Mit gondoltok a főorsó véghelyzetéről? Nincs nagyon közel az asztal széléhez/sínek alapjaihoz szal. vajon elég neki ennyi hely? Nincs nagy tapasztalatom marásban, jó lenne valami autentikus vélemény erről a kérdésről.

Előzmény: Szalai György, 2011-11-24 09:19:00 [31]

Úgy látszik ez a terv annyira jól sikerült, hogy két napja semelyik tapasztalt gépépítő nem akar hozzátenni egy értékes gondolatot. Hmm…

Az első kérdésem az lett volna, hogy honnan veszel majd ilyen kialakítású X síneket. De látom, halvány piros.
Most azt találtam ki, hogy: Hogyan képzeled jól megoldani a kompozit beton, mechanikai összeszerelését az alumínium és acél elemekkel. Tekintettel a csavarozás és hőtágulás okozta mechanikai feszültségekre.
Meg hogy: A kompozit beton, (Főleg a híd.) az teljesen tömör lesz-e vagy üreges, esetleg üreges és merevítő bordás.

Előzmény: NG, 2011-11-22 21:23:00 [30]

Sziasztok!

Gondoltam megmutatom a terv aktuális állapotát.

Lassan majdnem minden energiám ebbe a témába megy, megszállott módon . Most anyagi okok miatt kis szünet lesz, de a lényeg, hogy innen már nincs visszaút . Viszonylag sok alkatrész megvan már, (remélem) nemsokára már csak a legyártandók maradnak.

Naszóval: Eddig sok "alternatív" (szar, vagy háilag kivitelezhetetlen, vagy értelmetlenül bonyolult) megoldást levetkőztem, mostanra kvázi teljesen hagyományos lett a terv. Ezt persze nagyban befolyásolták a beszerzett alkatrészek is.

Végül ismét előkerült a kompozit beton elemek felhasználásának ötlete, annak hatására, hogy időközben találtam egy topic részt a cnczone fórumon amit még nem láttam, és azt taglalja, hogy egy házilag öntött elem erősebbre sikerült, mint a hivatásosak által készített kompozit gránit minta. Pedig semmi beszerezhetetlen alkotó nincs benne. Így a híd, és az Y sínek magasításai/alapjai epoxi betonból lesznek.
Precíz öntőmintára is van már ötlet.

Sok beszéd után képek: Halvány pirossal vannak színezve a meglévő cumók - sok dolog csak lóg a levegőben, és az asztal nincs rajta (az asztal tetején lesz kiöntve a sima beton alap):

Azt hiszem sejtem, és jó. Nekem is megfogalmazódott a fejemben egy terv, nemsokára csinálok vmi. vázlatot.

Előzmény: VTamás, 2011-10-20 00:53:00 [28]

Na,az már jó combos.

A beállításhoz lenne ötletem.
Fogsz két 40×40mm,vagy 60×60mm négyzetvasat.Hosszirányban készítesz rá megfelelő számú átmenő furatot felülről.(A csavaroknál a furatok bővebbek legyenek.)
A négyzetvasak oldalaira pedig menetes furatokat csinálsz.
Ráteszed az asztal két szélére ezeket,majd beállítod síkban a párhuzamot.
Ezek után másik két négyzetvasat,vagy lapos acélt látsz el átmenő furatokkal.
Ráteszed az előzőleg párhuzamba állított vasak külső oldalára ezeket és beállítod a síkot függőleges irányban.
Az anyagokat előzőleg vagy lemaratod,vagy húzott anyagot használsz.Ez már rajtad áll...

Nem tudom érthető-e amit megpróbáltam elmondani?

Előzmény: NG, 2011-10-20 00:37:00 [27]

30asok vannak rajzolva Z és Y-ra. két 25 már megvan, azok mennek az X irányra a hídra.

Előzmény: VTamás, 2011-10-20 00:12:00 [26]

Milyen méretű sínekkel építenéd a gépedet?

Előzmény: NG, 2011-10-19 23:56:00 [24]

A perlitet nyugodtan elhagyhatod.A többi meg kicsi odafigyeléssel már nem olyan lehetetlen dolog.
Az Y-tengely gondodat megértem.Eléggé behatárolja a lehetőségeidet a "rendhagyó" Z konstrukció...

Előzmény: NG, 2011-10-19 23:56:00 [24]

Hát igen. Így valóban megmaradhatnának a meglepetések karácsonyra.

Jól meg lehetne vasalni, ill gyakorlatilag majd' minden problémát viszonylag könnyen meg lehetne oldani, menetes betétek eleve benne lehetnének tuti lenne, csak azt nem tudtam eddig kitalálni ehhez a verzióhoz, hogy hogyan csináljam meg pontosan szintbe az y síneket. Elég messze vannak meg miegymás.

Ráadásul a betonhoz egyáltalán nem értek, nem tudom mitől lesz sima, erős szívós stb. annyiban kimerülnek az ismereteim, hogy kevés vízzel erősebb, meg hogy egy pici perlit jót tesz a repedésmegelőzésnek... És kéremszépen ennyi

A nyaralós kerítésépítős betonkeverést nem sorolnám a hasznos tapasztalatok közé.

Előzmény: VTamás, 2011-10-19 23:32:00 [23]

Időnként van dolgom gránittal...Nem vagyok meggyőződve róla,hogy az általad készítendő géphez megfelelő anyag.Talán egy picivel kisebb géphez jó lehetne.
Azzal is vitatkoznék,hogy nem pendül,mint a fémek.Igenis gyönyörű szép csilingelő hangja van egy ekkora méretű kőnek...


Hogyan lehetne még megoldani?
Egy dobozszerűen elkészített "lemez" vázat kellene csinálni,megfelelő merevítésekkel,aztán kitölteni megfelelő minőségű betonnal.Én így csinálnám.Olcsó,gyors,könnyen szerelvényezhető...
Meg persze nem is túl elegáns.Cserébe nem érnek meglepetések...

Előzmény: NG, 2011-10-19 22:24:00 [22]

Igen a válogatás a kritikus, szerintem is. Utána kell olvasni, hogy külső alapján mit lehet megtudni az anyagról.

Egyébként teljesen egyetértek mindenkivel. Eszem ágában sincs erősen rezgő elemeket belecsavarozni, el akarom osztani a terhet a lapon, és jól alá is támasztani az egészet - lesz a sínek alatt 100x20 húzott anyag, két sor csavarral rögzítve.

A lyukak: 10e forintért lehet 13as gyémánt koronafúrót kapni, gránit fúrásához. Fúrógéppel megfúrható a cucc, csak víz alatt kell lennie, és gyakran ki kell emelni a fúrót. Ezt be merem vállalni. Utána esztergálok menetes betétet, epoxi.

Ti egyébként hogyan oldanátok meg egy ilyen méretű asztalt? Vevő vagyok jobbnak tűnő megoldásra..

Nade komolyan:

Legalább 600x800x250 hasznos munkatér kell. Nem akarnék én formabontó elképzelésekkel operálni, de ekkora öntvényt sem beszerezni, sem legyártatni nem nagyon tudok. Úgy vettem észre, hogy az öntött sík dolgokban, mint pl tusír- vagy mérőasztalok, ilyen 500-700 körüli méretek is ritkák, ezután viszont van egy nagy méret és súly ugrás, és ilyen egy tonnás másfél méteres darabok vannak csak, vagy még nagyobbak. 1100x900 körülire (ami az ideális lenne) nem látok sok esélyt, nagyon nagyot meg végképp nem tudnék kezelni, asszem anyagilag sem.

Gondold el továbbá, hogy mennyiből jönne ki bármilyen 1100x900 körüli, merev és sík gépasztal/ágyazat. Szerintem a gránit 100e alatti árával nehéz versenyezni. Nagyon jó lenne néhány elemet öntetni, de az alap nekem nem fér bele sajna. Szerintem ez az okfejtés megáll, nem?

A gránitlap továbbá 250 kiló körül lenne, ami nekem tetszik, még éppen mozgatható. 6an gurtnival rányulnak, kis gurulós kocsi, a padló sem szakad be...

Itt egy kép a jelenlegi állapotról, így jobban láthatók az arányok:

23 granit+fortuna

Ezen kívül nem csak a mérőgépek anyaga a gránit, nagyon jó rezgéscsillapító, nem pendül, mint a fémek, és övidebb idő alatt le is cseng, jóval gyorsabban, mint akár az öntöttvas. Komplett hiwin lineármotoros mechanikát is árulnak gránitlapra építve (lehet h itt tévedek, és az nem maró, de arányait tekintve annak is tökéletesen megfelelne)

A műgyantás témához: a mai epoxik többnyire uv stabilak.

itt egy érdekes pdf:
polimer gépvázak

Hol láttál hatékonyabb forgácsoló gépet gránitból, mint acélból?
Csavarozása problémás az ébredő helyi feszültségek miatt, amiket rosszul visel.
Jó ragasztásához megfelelően megmunkált felület kell, mert a ragasztás szilárdsága sajnos a ragasztóréteg vastagodásával rohamosan romlik.
Vibrációtűrése kritikus, (főleg ha még nem is válogatottan homogén az anyaga) anélkül meg nincsen forgácsolás.
Minimális deformáció hatására, előjel nélkül eltörik.
Talán precíziós csiszológépnek, vagy extra magas fordulatszámú megmunkálásban el tudom képzelni, de ott nem a rablás a jellemző, hanem a precizitás.

Előzmény: NG, 2011-10-19 21:20:00 [19]

Pontosan két dolgot várok el a gránittól:

1. Hogy rabolhassam az anyagot a géppel

2. Hogy életet leheljen a topicomba

Eddig egész jól működik a kő, nagy boldogság

Előzmény: VTamás, 2011-10-19 19:35:00 [12]

Miért nem gondolkozol a klasszikus megoldásról? Öntöttvas gépágy. Szerintem nem drágább mint a márvány és műmárvány stb. Öntöttvasnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy nagyon sok rezgést eltud nyelni és tömege is van. Persze egy jó öntvény konstrukciót kell kialakítani. Példaként tudom említeni Petrence kolléga topikját.
Tudom, hogy a gyártóeszköz elkészítése is szaktudást és költséget igényel.

Azért ennek a „műgránitnak” van még pár gyengesége az igazihoz képest, amiről nem esik szó.
A műgyanta szilárdsága jóval kisebb mint a gránité, ezért a műgyanta gránit szilárdsága is messze alatta marad a természetes grániténak.
A hőállósága szinte nincsen is, a hő okozta öregedése pedig borzasztó.
Ultraviola sugárzás hatására egyszerűen szétporlik.
Otthoni körülmények között, (kísérleti testek készítése és mérése nélkül) valószínűleg messze kerül a szemcseszerkezet az ideálistól, az pedig katasztrofálisan gyenge szilárdságot és ugyanolyan rezgésállóságot eredményez.
Egészségre ártalmas, környezetszennyező anyag van jelen a gyártáskor, felhasználáskor és megsemmisítésekor is.

Én sem értem, hogy miért kéne forgácsoló gépet gránitból építeni, az a mérőgépek anyaga, a kicsi hő tágulás miatt. Más előnye szerintem nincsen. A műgyantás cucc meg egy jó alumíniumtól is gyengébb szerintem. Egyetlen előnye lenne, hogy hidegen önthető, de ez is csak akkor számítana, ha sikerülne összehozni egy jó szemcseszerkezetet, esetleg irányított szálerősítéssel megtámogatva. De nagyon kétesélyes.
Szerintem.

Ezt ki kell keverni. Nehéz megmunkálni, formára kell önteni. És könnyű elrontani. kicst roszabb a belső csillapítása csak, mint a valódi kőnek, emiatt használják, nameg a szabad formai kialakíthatóság miatt.

Ennél profibb gépet még ipari kivitelben sem láttam.Ez az epoxi-gránit "kiöntőgyanta" drága lehet?Nehéz megmunkálni ezt a "gyantát"(olyan keménységű is lesz,mint a gránit vagy csak a súly miatt alkalmazzák)?

Előzmény: NG, 2011-10-19 19:47:00 [13]

Ez a német epoxi gránit gép nagyon bejön nekem.Nem semmi lehet egy ilyet megtervezni/kivitelezni.Azt valaki véletlenül nem tudja,hogy hogy hívják azt a részét a főorsónak,amibe pl az sk vagy mk kúpos tokmányt,patrontartót teszem,amibe általában be van építve egy pneumatikus záró-nyitó "3 pofás karom"?

Előzmény: NG, 2011-10-19 19:47:00 [13]

Megmondom őszintén, hogy nem merem Pedig biztos jó lenne, ha jól meg tudnám csinálni.
Elég sokat dolgozom epoxival, de jobbára csak kisebb dolgokat csinálok, és ott is sokszor beütnek "dolgok" félek, hogy mi lenne egy ilyen hatalmas "öntvénnyel" vibráltatni sem nagyon tudnám, max vmi. házi botvibrátorral, az meg nem tudom milyen eredményt hoz. Ha kiszámolom, hogy mennyibe kerülne vmi jobb gyanta, nem is áll olyan messze a dolog.

Zártszelvényeket ki mernék tölteni vele, de egy ekkora teherviselő elemet, aminek ráadásul síknak is kellene lennie (etalonsík probléma, nagyméretű mérőeszközök hiánya), a fene tudja...

Olvastam is róla elég sokat, formula is van. Az avatottak azt mondják, hogy 13-18 súlyszázalék körül van a jó epoxi arány, ami baromira kevés, biztos vagyok, hogy hatásos módon kell tömöríteni. Továbbá különböző adalékok és megfelelő méretű tűzön szárított meg mittudomén milyen kavics méretsorozat kell bele, szóval megijedtem, inamba szállt a bátorságom. Ahhoz meg drága, hogy kísérletezzek.

Vannak cégek, akik ilyen gránit alapokra specializálódtak , komolyan mondom, öröm nézni amiket csinálnak, na de a szerszámozás... az űrkorszaki.

Nézzétek meg ezt: német epoxi gránit gép

eszméletlen jó, na dehát ez egy kicsi gép, és nagyon tömbszerű az alap, nekem meg kvázi egy lap kell.

ez is érdekes sztem:

wikipédia

Pontosan nem értem,hogy mire számítasz a gránit felhasználásától?
Szerintem drága,pontatlan felületű(géphez)
,nagyon könnyen berezeghet.A megmunkálásához szükséges alap szerszámok több ilyen kőlap árába kerülnek és a rögzítésre szánt furatok elhelyezését nagyon korlátozottá teszi maga az anyag.

Előzmény: NG, 2011-10-19 18:56:00 [9]

Meg kellene lesni hogyan csinálják. A gyártástechnológia sokat elárulna.

Előzmény: NG, 2011-10-19 18:56:00 [9]

Miért nem csinálod epoxy granite-ból?
Erről nagyon sok infó van a neten és az egyik legjobb gépépítő elem rezgés szempontjából.

Előzmény: NG, 2011-10-19 18:56:00 [9]

Sajnos tutira nem lesz mérőasztalom, de nem is bánom igazán, kicsit pazarlásnak éreztem egyébként is...

Ezért hát a B tervhez nyúlok, megpróbálok egy 10cm gránitlapot szerválni (ez a legnagyobb járatos vastagság).

Meglátogattam néhány sírkövest, és két dolog derült ki: 1, erezetmentes fekete gránitot (nem kínai) 10cm vastagságban még éppen élhető áron lehet kapni. átlag 100e/nm rendelve, ami sok, de ha van nekik elfekvő darab, az csak a töredéke.
2, szinte semmit sem tudnak a gránitok fajtáiról, csak annyit, hogy az egyik kicsit gyengébb, másik erősebb, és néhány típus napon hagyva is megreped (sírokon pl.) , tehát sajnos nem sok infót tudtam az áron kívül begyűjteni. A polírozott oldal síklapúságáról sem nagyon tudtak mit mondani.

A másik dolog, amin gondolkozom, hogy vajon szemre mennyire lehet a síklapúságot megállapítani egy szépen tükröződő felületnél?
A módszer a következő: Egészen kis szögben (amennyire csak lehet) belenézek a kb. egy méteres táblába. aztán kicsit változtatom a nézőpontomat ide-oda, és közben figyelem, hogy mennyi "torzulást" látok a táblán tükröződő háttérben. Eddig néhány üvegtáblán, drága polírozott greslapon az áruházban, ill. gránittáblán próbáltam, némely gránit kivételével (amik tényleg makulátlanul síknak tűntek, és nem torzítottak észrevehető mértékben) mindegyikben fel lehetett fedezni kisebb nagyobb egyenetlenséget.

Szerintetek mekkora hibákat lehet így kiszűrni?

A másik meg, hogy ha netán valaki tud valamit a gránitokról ill. alkalmazhatóságukról, vagy van tapasztalata, netán tudja, hogy milyet keressek a "boltban" kérem ne tartsa vissza.

Én eredetileg erre készültem építkezni:



Kb fél éve került a látóterembe. 700*1050-es öntöttvas mérőasztal. Kaptam egy gyors ígéretet a cégtől (ahol dolgozom), hogy "vihetem", nekik nem kell... Mondanom sem kell, baromira megörültem, gondoltam magamban, hogy végre meg van oldva a "hordozható" alap kérdése.

Aztán eltelt pár hét, és legközelebb mikor mondtam, hogy na akkor szállítom, jött a meglepett kérdés, hogy miért akarom elvinni, csináljam meg a céges műhelyemben a gépemet, merthogy akkor még tudják használni az asztalt mérésre, ha esetleg mégis kellene később... na bumm... Szal kiesni látszik ez a gyöngyszem..

Azt hiszem le is mondok róla. Egy picit kicsi is volt egyébként is...

A legfrissebb és legkészebb változatomat erre az asztalra terveztem:

22 meroaszt+fortuna 1

22 meroaszt+fortuna 2

22 meroasztal+fortuna Y tengely

Szal most kutatok valami alap után...

használt dolgokat neten eddig nem találtam, majd kérdezgetek is...

A legolcsóbb új pedig 1000x630x100 as gránit mérőlap 350 bruttóért. De ez sok, és túl precíz is.

Lehet hogy fölhívom a Böllert, hogy mennyiért csinálnak szerszámlapot.

Vagy megkeresek egy sírkövest, azoknak van 10 centis anyaga. Csak ott meg a furatok és mentek problémásak...

Már csak az a kérdés mivel akarod szállítani?
Nálam hibernál egy gépalap. 2 tonna betonon van
3 tonnás gránit gépasztal. A gránit 3db csavaron ül amivel szintezhető. Jó megoldás lehet a beton "magasítás". Ha külön van az asztaltól könnyebb szállítani.

A legutóbbi változat ami egy kb 400kg-os mérőasztalra épült volna az kb 820 kg körül lett volna. Arról is csinálom a képeket nemsokára.

Ennek a betonnak ki sem számoltam a súlyát, de mivel nincs rendes saját műhelyem, ezért szétszedhetőre/szállíthatóra kell csinálni, bármi készüljön is. Kínomban gondolkodtam csak ebben a házalapban Még most sincs épkézláb ötletem, hogy mire ültessem a kicsikét.

Előzmény: Messer, 2011-10-15 20:55:00 [5]

Nagyon komoly.
Kíváncsian várom a fejleményeket.
Kiszámoltad már a súlyát?

Végre sikerült összehozni néhány képet a tervezett gépről meg a jelen állapot előzményeiről.

Röviden a terv eddigi lefolyása: Sok meddő próbálkozás után kb a 13. koncepció kezdett először hasonlítani a jelenlegi tervváltozatra, ezért innen kezdve teszek képet, ebből is, a későbbiekből is 1-2-t.

Az alapkoncepció majdnem végig az volt, hogy emelhető hidas gépet készítek, mivel úgy érzem, hogy a híd megfelelő súlyú lehet (~120 kg körül lesz), hogy már elnyeljen valami rezgést is, pláne hogy jól tölthető polimerbetonnal, jó erős alapokat lehet csinálni a síneknek stb. Nem hiszem, hogy olyan feszes és precíz szerkezetet tudnék készíteni, hogy a híd súlya "két sínpár távolságból" is megfelelően tudjon érvényesülni, és valóban csillapítsa a rezgést egy lenyúló z tengely esetén. Ugyanakkor ezt jóval egyszerűbb konstrukciónak érzem, amellett, hogy pontosabban gyárthatónak is találom. A lenyúló z-tengely gondolata elsősorban ezek miatt kezdettől fogva kívül esett az elképzeléseimen.

Ennél, a 13. változatnál amit most mutatok, éppen ott tartottam, hogy beton alapot akartam önteni az egésznek, majd a megfelelő mérőeszközökkel kialakítani a peremén két szintben lévő sík felületet, amire az egész masina rákerült volna.
Aztán ezt később több dolog miatt is elvetettem.

Mozgó asztalost eredetileg nem szerettem volna, mert egyrészt nem gondoltam, hogy lenne elég helyem, másrészt nem gondoltam azt sem, hogy képes lennék 2m-es síneket beszerezni, és azoknak megfelelően sík alapot készíteni.

Szintén ennél a 13. változatnál gondolkodtam utoljára gránitporos epoxi polimerbetonban alapanyagul egy-két helyben bővelkedő, jól hízlalható teherviselő elem számára. Később ezt elvetettem, csak kitöltésre akarom használni az anyagot. Fene tudja hogy jó lenne-e, és épp ez a gond

Itt vannak a képek:

(Sok dolog hiányzik róla, dehát ez csak korai koncepció)

13 beton+fortuna

13 beton+fortuna 2

13 X tengely

Dióhéjban az eddigiekről:

Kb 4-5 éve kezdtem foglalkozni komolyabban a gépépítés gondolatával, a terveket is azóta pofozgatom, kvázi folyamatosan. Eddig szinte kizárólag a mechanika résszel foglalkoztam, ehez is értek inkább. Az elektronikához sajnos nem nagyon konyítok, a cnc hajtástechnikában is csak a konyhanyelvet tudtam fölszedni, részben innen a fórumról.

Sajnos még mindig nem érzem úgy, hogy eléggé átlátnám egy marógép tervezése során jelentkező statikai/dinamikai ügyeket, de nem akarok tovább szöszölni, lassan tényleg szükségem lesz a gépre, és most már némi reményt is látok arra, hogy össze sikerül hozni valami működőt.

A cél szerencsére mit sem változott egész idő alatt... Egy kb 500*800*250 munkaterű masinára van szükségem, amivel mindenek előtt magabiztosan és persze minél gyorsabban szét lehet marni nagyobb alumínium tömböket.

Egy habvágót már csináltam régebben (édesapámmal közösen a dekorvállakozásunk számára):
Ennek a tapasztalataira persze semmilyen mértékben sem kívánok most támaszkodni, csupán az érdekesség kedvéért mutatom...

Minimális költséggel szerettük volna megcsinálni. minden 40x40 alu zártszelvényből van, a görgőket epoxiból öntöttem. Egész jól megy.

Kedves Sporttársak!

Sajnos pont okt3-án utaztam el, de ez a állapot tegnapra teljesen elmúlt, így tudom tölteni a topicot.

Mielőtt bármit is írnék, köszönetet szeretnék mondani elsősorban Svejk, Sneci és Tibor45 Uraknak, akik meglepően készségesek voltak a segítségnyújtásban, annak ellenére, hogy idegenként kerestem meg őket.
Le a kalappal...

Benéztem két találkozóra is (Leányfalu, Hatvan), amik szintén mély benyomást tettek rám.

Világos tehát, hogy ezt a fórumot táplálni kell, ezért gondoltam én is fölpakolászom ide az eddigi terveimet meg dilemmáimat, remélem be tudok kapcsolódni az ötletfolyamba...

Sok sikert hozzá. Várjuk a terveket, képeket.