Mint hobby kategória írtam a habarcsolást, mert a legolcsóbb megoldás. Persze határ a csillagos ég, akár saválló lemezzel is be lehet burkolni. Kérdés, hogy állandó megoldás kell, vagy csak egy projekthez kell valami ideiglenes megoldás. Egyébként még a heratekta szigetelőlap is szóba jöhet, gyakorlatilag tűzálló és egyben hő és hangszigetelő is. Legalább annyira gépészeti megoldás, mint a zártszelvény kibetonozása.
OFF. Valóban félreértettelek. Miután valaki segítséget kért egy szekrény hőszigetelésére és te az azbesztet ajánlottad neki (smile nélkül!), ugyan miből kellett volna tudnom, hogy viccnek szántad? És azt is tudom, hogy Ázsiában továbbra is nagy tételben bányásszák és használják, ezért írtam, hogy a "világ fejlettebb részén" van betiltva. Bár kicsit(?) túl van lihegve az EU-ban ez a kérdés. Budapest (és a nagyvárosok) ivóvíz hálózatának nagy része több évtizedes azbesztcement csövekből áll és az égvilágon senkit sem veszélyeztet. De ha lecserélik korszerűbb csőre attól kezdve már veszélyes hulladék. A cement megköti a kiporzást éppúgy mint a tetőfedésnél használt hullám- vagy síkpalában. Amíg a tetőn van addig senkit sem zavar, de ha lecserélik, akkor megint csak megy a hiszti az ártalmatlanítással. És igen, nem csak láttam, de volt már a kezemben természetes azbeszt. Ami majdnem úgy néz ki mint a hőszigetelő anyag. Mert nem csak szennyezett állapotban fordul elő, hanem tiszta kristályosban is. 9 évig tanítottam mérnökgeológiát, talán hihető, hogy elég jól ismerem a természetes ásványokat és kőzeteket is. ON.
Már megint félreértettél? Ez véletlen vagy csak vitatkozni akarsz? Tudom hogy bányászták, de ami a bányából jön azzal mit csinálsz...? A vasat is bányásszák, de az is használhatatlan amikor onnan jön. Kicsi emlékek Kirunából, 800 m mélységből.
A vasgyártás is így kezdődik: próbafúrás, vasérc, pellet. Ez után megy a pellet az olvasztóba, és csak utána használhatod. Bár azbesztbányába soha nem voltam, de arany, szén és vasbányába igen. Azt ugye úgy hívják magyarul is, vagy nem? Annak ellenére hogy vasat "bányászni" nem lehet, csak vasércet. Vagy te mindig pedánsan kimondtad a teljes nevét és vasércbányának hívtad? Te már láttál tiszta azbesztet? Az is hasonló a vasércre, de csak ránézésre. Az is teljesen használhatatlan ahogy ki lesz bányászva, mint a vasérc.
Azt is írtad hogy a "világ fejlettebb részén be van tiltva". Igen, de annak ellenére Oroszország nagy termelője, India, Kína, Vietnám és Indonézia pedig nagy használója.
Lehet hogy butának tartasz, de nekem mindegy, az a te problémád, nem az enyém. Biztos ebben is találsz hibát, de hát jó, legalább van valamiről vitázni. Bár én most befejezem.
az az 5letem támadt most, csinálok egy csővázat, rá pedig hőálló textil szerű üvegszálas anyagból egy huzatot. ÜDV JG
Törölt felhasználó
2022-02-28 13:06:31
[30367]
Egyépként nem árt dupla bitositás (hadveres) fütö egységekhez nyomtaton is! boljler,kazánok... mai napig van manuális visszaálitható védelem tüz miat! asztalra
A rockwool csupaszon nem szerencsés, mert rengeteg lebegő szilánk jön ki belőle. Mindenképpen le kell fedni valamivel. Akár egy vékony habarcsréteg (csemperagasztó) is jó lehet.
Én OSB bútorlapból csináltam, de fehér bútorlaból lenne a következő. Plexiből szoktak még. De ha tűzálló kell akkor acél lemez, üveg, zártszelvény, esetleg egy vékony rockwool hőszigetelés belülre.
Előzmény: Jordan Gabor, 2022-02-27 19:58:46 [30358]
RJancsi | 5804
2022-02-28 07:02:43
[30363]
Valóban jól bírja, de a világ fejlettebb részén be van tiltva.
Kollégámnak egy acél lemez elektromos szekrénybe van
Előzmény: Jordan Gabor, 2022-02-27 19:58:46 [30358]
RJancsi | 5804
2022-02-27 20:02:10
[30359]
Mekkora "szekrény" kell neki? Mert a "nagyobb darab" elég szubjektív.
Előzmény: Jordan Gabor, 2022-02-27 19:58:46 [30358]
Jordan Gabor | 216
2022-02-27 19:58:46
[30358]
Eljutottam oda, hogy be kell dobozoljam a nyomtatót, mert nagyobb darab ASA nyomatok is kellenek.
Van tippetek valami nem éghető doboz anyagra?
Köszönöm, JG
RJancsi | 5804
2022-02-23 06:37:14
[30357]
Nyilván két "igényes" feszített hídgerenda olcsóbb lett volna. De ez egy K+F projekt volt különösebb előzmények és tapasztalatok nélkül. Most már úgy tűnik kiforrott a technológia, a következő "termék" már olcsóbb lehet.
Érdekes. A hűtésnek 50% van fixen beírva. Közben meg azt írja a Cura, hogy ez normál esetben számított érték. Ez egy újabb kiadású Ender 3, gyárilag van egy szilikon zacsi a fejen.
0.2-es réteggel kezdtem, azzal készültek a simán széthulló változatok. (Ekkor jöttem rá, hogy időszerű kérdezni, mert szemmel láthatólag nem értek hozzá...) Az is vicces, hogy alapból a beállítások nagy része nem látható. Most, hogy megjelenítettem, tényleg a felével nyomtatja a falakat.
A kerekítéssel lehet, hogy megpróbálkozom, bár nem túl egyszerű, mert a terv OpenSCAD-ban van, meg ide a szögletes jobban is illik.
Igen, 5 réteg, 0.5mm. A falazásban még el kell mélyednem, az biztos.
Ebből indultam ki, de már jó pár dolgot módosítottam a feladatnak megfelelően.
Fú basszus, jól látom hogy legalább 5 réteg a falvastagság? Na az tök felesleges. 2-3 réteg, és rácskitöltés 2-5mm vonaltávolsággal szilárdsági igénytől függően. A tervezésnél lehet nagyobb a falvastagság, (2-4mm-t szoktam) az üreges fal ellenére nagyon erős lesz, és nem 20 óra a nyomtatás.
Egy sima nagy méretű dobozt, nyomtathatsz 0.2-0.3 rétegvastagsággal. Sebesség az kb. jó, én is 40-60 körül szoktam nyomtatni, de nézd meg az egyes komponensek sebességét, mert a külső falat a CURA fele sebességgel nyomtatja. Belső fal, kitöltés 50-60-al mehet, a külső fal, alsó,felső rétegek 30-40. Nem szükséges felezni a sebességet. Nekem pl. alacsonyabb sebességen van egy kis rezonancia, ezért nem érdemes teljesen levenni.
Másik. Tervezésnél is tudsz gyorsítani a nyomtatáson. Kevesebb éles sarok, kevesebb lassítás/gyorsítási szakasz. Ezért én legalább XY irányba mindent lekerekítek. Ettől jobban is néz ki általában a modell. Illetve ha úgy tervezed hogy sokat kell ide oda kapkodnia a nyomtatónak a túl sok részlet miatt, vagy túl vastag falat nyomtatsz, az is nagyban növeli a nyomtatási időt.
CURA-ban lehet olyat is állítani hogy egy réteget hol kezdjen. Lehet véletlen szerűen. Bár a kezdésnél látszó kis gubók megszűnnek, de lassítja a nyomtatást. Lehet éles sarokra rendezni ezeket, ahol nem zavaró, ez is jó és gyorsabb, illetve lehet a legrövidebb útvonalra optimalizálni, ez nem feltétlenül szép, de ez a leggyorsabb.
Ez a beállítás mindig az adott munkadarab funkciójától függ.
Ha átküldöd az STL-t, meg elmondod mi akar ez lenni, akkor megszakértem neked, de persze nem kötelező, ha titkos.
Elefántláb szindróma. Nem lehet hogy túl erős a hűtésed? Az megmagyarázná azt is hogy miért lett hideg annak a rétegnek a nyomtatása és nem tapad össze. Pár mm magasan indul a hűtés, amitől a fej visszahűl, amit idővel kompenzál a PID vezérlés.
Játsz a hűtés csökkentésével, meg tegyél hőszigetelést a fűtőblokkra. Az is sokat segít, ha rátekersz egy réteg kaptont, de lehet kapni szilikon burkolatot, az is jó.
Na, közben előkerültem. Még aznap este újra megpróbáltam, a sebességet 50-en hagytam, mert akkor még nem írtál sebességet. (Öt óra alatt nyomtatta ki. A végleges méret ezek szerint lesz vagy 20 óra. És kettő kell belőle...) A helyzet sokkal jobb, ez az első, ami egyben maradt. De, ahogy a képen is látszik, az alsó fal kilóg az egyébként kifejezetten pontos nyomtatásból. Ameddig az asztalon fekvő fal tart, addig nagyobb, aztán onnantól pontos a méret, pedig egy másik fallal fejezi be. Ha mindkét falnál rossz lenne, akkor érthetőbb lenne. Talán.
Asztal 60C. Sebességről fogalmam sincs. Azt menetközbe lövöm be. Egy nagyító keresztül megnézem a műanyag, hogy terül el, és annak alapján állítom be. De holnap megnézem mi volt az induló sebesség és mire állítottam be.
dezsoe | 2914
2022-02-17 21:13:45
[30327]
Hümm. Köszönöm, kipróbálom. Milyen asztalhőmérséklettel és sebességgel nyomtattad, amikor jó lett?
2022-03-01 10:39:47
Bár én most befejezem.
