Eddig csak a PVC-ről hallottam (lézervágásnál tapasztaltam is), hogy meleg hatására klórgáz szabadul fel. (Ami a levegő nedvességével sósavat alkot.) Milyen filamentnél tapasztaltál ilyet?
Előzmény: Szalai György, 2020-03-11 16:54:20 [25655]
keri | 14007
2020-03-11 17:36:55
[25657]
Nem. Semmi ilyesmit nem tapasztaltam. Mit kéne szétmarnia?
Előzmény: Szalai György, 2020-03-11 16:54:20 [25655]
keri | 14007
2020-03-11 17:35:57
[25656]
Tipikus kezdő...jobban tudja Nem baj, mindenki átesik ezen.
Vett-e valaki észre 3D nyomtatásból keletkező, savgőz képződésre utaló, korrózió nyomokat?
lkiss | 72
2020-03-11 13:08:31
[25654]
Sziasztok! Mindenkinek köszönöm a reagálást, függetlenül attól, hogy lebeszélni, vagy támogatni próbálták az építési gondolatomat. Természetesen megfordult a fejemben, hogy vegyek egy készet, és majd legfeljebb azt fejlesztem, azonban arról nem vagyok meggyőződve, hogy ugyanannyiból, nem lehet eleve jobbat kihozni, mint amit készen vennék. Így már egyértelmű, hogy a vett gép fejlesztéssel együtt mindenképp drágább lenne. A méretből nem szeretnék engedni, mivel ahogy RJancsi is írta, a nagyobbal lehet kisebbet nyomtatni, de kicsivel nagyot nem, illetve csak utólagos toldozgatással, tákolással. Egyébként jelenleg is szemezgetek egy kész nyomtatóval, egy Tronxy X5SA -val, viszont nem igazán tetszik a görgős nyomtatófej vezetés, és a baromi hosszú fogasszíjak sem. A görgőkkel az a problémám, hogy elegendő egy kis kosz, por felrakódás, csapágy elkoszolódás és oda a pontosság. Ami persze olcsón cserélhető, na de erre építeni nem igazán kellene. A hosszú fogasszíjaktól meg a nyúlás miatti problémáktól tartok. Egyébként ennek a gépnek van akörüli ára, mint amennyit nagyjából én is rászánnék, de ha még ezt akarom feljavítani, az mindenképp plusz költség. Szóval továbbra is várom az infókat, tapasztalatokat, anyagokról, beszerzési forrásokról, esetleg konkrét leírásokról. Üdv, Laca
RJancsi | 5804
2020-03-11 07:52:30
[25653]
Gratulálok! Hiánypótló mű - magyarul -, kezdőknek.
Készítettem egy videót a 3D nyomtatásról kezdőknek, tehát alapvetően nem Nektek, de ha megnéznétek szakmai szemmel, azt megköszönném! https://youtu.be/7mR3lmDQqEg Még tervezek egy-két videót gyártani a témában ("3D nyomtatók típusai, felépítése" illetve "Milyen 3D nyomtatót vegyek?"). Mivel delta nyomtatóm és polárkoordinátás nyomtatóm sincs, egy-két képet szeretnék tőletek kérni ilyen nyomtatókról, amit felhasználhatok majd. Tudom, hogy a net tele van ilyenekkel, de nem akarom más fényképét engedély nélkül felhasználni. Kritikák és ötletek is jöhetnek.
keri | 14007
2020-03-10 18:59:58
[25650]
Elvileg 930gramm, de az enyém 1 kiló felett van. Igaz az erősebb motort, és akkut raktam bele, mert dög nehéz és valaminek a levegőben kell tartani. Sajnos még nem volt olyan idő hogy ki tudja próbálni, mert vagy az eső esik, vagy a szél fúj nagyon.
Előzmény: Rabb Ferenc, 2020-03-10 16:31:32 [25649]
Én annak idején építettem 1-2 nyomtatót, saját tervezéssel, de manapság már nem tenném.
Ha rám hallgatsz akkor vegyél készen egyet olcsón. Igaz hogy gagyik, de alapnak kiváló. Nyomtatni mindegyik tud, és a fejlesztéshez szükséges alkatrészeket saját magán le tudod gyártani, illetve tanulni is jók. Ha látod a problémákat és arra ráfejlesztesz, akkor jobb nyomtatód lesz mint amit magadnak építesz a semmiből. Elsőrangú alap az Anycubic, vagy Ender nyomtatók. De vannak aluprofilos CoreXY kockák is, akár kétoldali asztal mozgatással...bár nekem az egyoldalassal sincs gondom.
200*200*200-as munkatér bőségesen elegendő. Ez a standard, így az összes terv ehhez készült. Az ennél nagyobb már problémákat hoz be, illetve teli nyomtatni sem egyszerű. Csak célfeladatokra használnak ennél nagyobbat, szóval ne erőltesd. Első, általános célú nyomtatónak bőségesen megteszi, aztán majd építesz nagyobbat ha mégis rájössz hogy kell a nagyobb munkatér.
Azt talán figyelembe lehet venni, hogy egy nagy munkaterületű géppel lehet kicsit is nyomtatni, de ha egy kicsivel akarsz nagy tárgyat, a több darabból összeállítás inhomogén testet eredményez, és az egyes részek külön-külön nyomtatása sem lesz gyorsabb. De a tárgy méretének növelésével talán a rétegvastagság és a fúvóka méret is növelhető, ha nem is arányosan (mit bír az extruder). De egy gép építésénél valamelyik tengely 15-20%-al való megnyújtása a legkisebb többletköltég lehet. Ha túl nagyban gondolkodunk akkor már az asztal és a sinek merevségét is növelni kell, a nagyobb tömeg nagyobb motorokat, nagyobb áramot stb. igényel, ezért sok minden drágul.
Ha kicsinek tartanám az Ender 3 nyomigámat (220x220x250 mm munkatér), első körben az "Y" tengelyt hosszabbítanám meg. Lényegében csak egy hosszabb 20x40 mm-es gépépítő profil, hosszabb fogas-szíj és asztal kellene. A Cura-ban átírnám a munkaterület nagyságát és kész. Nem hiszem, hogy "nulláról" építve alkatrész árban és munkaidőben (ami tévedés ha azt hisszük, hogy ingyen van) sokkal olcsóbban jönne ki a házi barkács.
Kezdőknek szerintem tökéletes a 200x200x200 mm-es munkatér. Ha esetleg van konkrét feladat, ami miatt nagyobbra lenne szükséged, akkor is kétszer meggondolnám, hogy nem lehet-e több részből kinyomtatni és összeragasztani/pattintani/csavarozni vagy esetleg összeforrasztani. Nekem volt lehetőségem nagy nyomtatót építeni (kb. 400x450x300 mm nyomtatási térrel), építettem is, de nem használom ki. Legtöbbször egy favázas Prusa i3 MK2 klónt használok: kicsi, egyszerű, ehhez képest nagyon szépen nyomtat. Ennek is 200x200 mm-es az asztala.
Sziasztok! Megtetszett a 3D nyomtatás, viszont a kész nyomtatók vagy gagyik, vagy drágák, így azon gondolkodok, hogy építek egyet. Azért szeretnék építeni, mert a készen kapható olcsóbbak nekem nem igazán tűnnek precíznek, hosszú életűnek, és ráadásul általában még a nyomtatási méretük is kicsi, vagy ha nagyobb, akkor lényegesen drágább. Egy legalább A4-es méret nyomtatására alkalmas gépet szeretnék összerakni. A mechanikai felépítése, az Ultimaker nyomtatóknak tetszik a legjobban, bár azon sem tartom igazán átgondoltnak az egy oldalon alátámasztott tárgyasztalt. Ugyan hozzákezdtem az információk gyűjtéséhez, de még nem mertem megrendelni az anyagokat, alkatrészeket, mert sok dologgal nem vagyok teljesen képben. Ha esetleg valaki épített már hasonlót, szívesen vennék minden információt, anyagokról, legjobb beszerzési forrásokról, tapasztalatokról. Üdv, Laca
RJancsi | 5804
2020-03-10 07:42:35
[25640]
Azért a téglagyártók is megérnek egy ökomenikus istentiszteletet (misét). Régen vala a tömör kisméretű tégla, mindenki tudta, hogy 6,5x12x25 cm a mérete. Ebből készültek a "fél", 1, másfél stb. "tégla vastag" falak szigorúan 1 cm vastag habarcsba rakva különböző "téglakötésekkel". A falazás gyorsítására gyártották a kettős méretű (6,5+1+6,5=14 cm magas) téglákat. Később jött a B30-as blokktégla (ami 29 cm hosszú volt) és sehogy sem illeszkedett a kisméretű raszterba. Aztám megjelentek a vázkerámiák, amik 38 cm hosszúak voltak, igazodva a családi házaknál megszokott "másfél tégla vastag" (12+1+25 cm) mérethez. Manapság már mindenféle méretű téglát kapni, a gyártók ezzel kényszerítik a vásárlót arra, hogy csak tőlük vásároljanak. Kínosan ügyelnek arra, hogy más gyártók termékeivel ne legyenek kompatibilisek, így a fő- és válaszfal elemek, nyílásáthidalók ugyanabból a gyárból kerüljenek ki.
Pedig aki LEGOzott gyerekkorában, annak ez magától értetődő Persze értem, a sima tégláknál a hézagok nem pontosak, ezért nem lehet ennyire kiszámolni. De én eleve köszörült blokkot akartam használni. Azzal egyrészt nagyon haladós, másrészt pontos méretek vannak.
Igen, azt kerestem amit te is mondtál, ezek már a modernebb megoldásai. Nem 3D nyomtatás, de ha gyorsan kéne az épület, akkor ez egyszerűbb technológia.
Ez sajnos igy van. Valamiért a téglagyártók és a tervezök nem egy nyelvet beszélnek. Még egy épületnél nem láttam,hogy a tervező törekedett volna a tégla méretére igazitani a falakat vagy nyilásokat.
A szövet vagy textilbetonnak itthon is van forgalmazója. Létező dolog de az sem terjedt el. Egy-két helyen építettek "referencia" árokburkolatot, hiába.
Az első dokumentált valóban működő felfújt zsalus beton épület 1964-ben épült. Közel 60 éve! Egy olasz építész - Bini - találta fel, és angol nyelvterületen ezért "Binishell" (magyarul: "Bini-héj") néven ismerik. A földre fektetett sátorra helyezték el a vasalatot. Nem a hagyományos rácsos, a keresztezéseknél összehegesztett/drótotott megoldást, hanem olyan terelő szemekkel amiben a betonacél hosszirányban el tudott csúszni. Az érdekesség, hogy a földön öntötték rá a betont és azzal együtt fújták fel levegővel a sátrat. A beton lefolyását egy speciális "ellen"ponyvával akadályozták meg ami egyrészt a szerkezet külső alakját is megadta másfelől lehetővé tette a kívülről történő tömörítést (vibrálást). De ez nem kimondottan 3D nyomtatás.
Miért kéne eltérni a tégla méretétől, meg ívelt felületek? Ez ilyen kőműves dolog lehet, de az ArchiCAD-ben lazán megterveztem úgy a házamat, hogy egész téglára jöjjön ki minden, illetve nyilván vannak feles elemek.
Tudom hogy a kőműveseknél inkább az alkoholizmus a gyakori, nem az ész. Ezért nálam tuti nem dolgozna egy sem, én meg pontos vagyok.
De igazából a tégla rakást is ugyan úgy lehet automatizálni.
https://www.youtube.com/watch?v=ir54GLUDXac
Szerintem az olcsó tömeggyártásra a panelházak a legjobbak. Ez a 3D nyomtatás egyedi dolgokra jó, de kádárkockához pont nem célszerű, még ha tetszik is a technológia.
Ha már beton technológia akkor nekem a felfújt épületek tetszenek. Az egyszerűen zseniális...valamiért mégsem terjedtek el.
Ha nem is nagy meló, de nagyon élőmunka igényes, és az elkészült falazat nem mindig sikerül (merőleges, párhuzamos, vízszintes). A tégla modulméretétől eltérni nem egyszerű még ha géppel is vágják a vázkerámiát, de az "igényes" kőműves vagy faragja, vagy 10 centi habarccsal és törmelékkel tömi ki a réseket. Íves felületet nem lehet falazni legfeljebb sokszöget, és minél kisebb az ívsugár/nagyobb a falazóblokk annál szögletesebb. És biztos, hogy a nyomtatott fal gyorsabban, olcsóbban és pontosabban elkészül, mint egy hagyományos kézzel rakott vázkerámia.
Az egész 3D háznyomtatást a kínaiak kezdték fejleszteni. Első körben ők sem a csicsa panorámás luxuslakásokban gondolkodtak, sokkal hézköznapibb megoldást kerestek. Mint tudjuk Kínában gyakran van földrengés, árvíz, sárlavina stb, amikor fél Magyarországnyi ember válik pillanatok alatt hajléktalanná. A jelenlegi megoldás a sátortáborok építése, amiben akár évekig laknak emberek mire szilárd épületbe költözhetnek. Erre találták ki a portáldarura szerelt 3D nyomtatót, amikor két vasúti sínt fektetnek le és közé nyomtatják a beton sorházat. Nem szép, de tartós és egy sátornál sokkal komfortosabb. https://www.archdaily.com/543518/chinese-company-showcases-ten-3d-printed-houses
Volt szerencsém jónéhány házat és egyéb épületet kivitelezni ,hidd el ez is csak szemfényvesztés , nem lesz ettől egyáltalán olcsóbb vagy gyorsabb. Nyilván a laikusoknak úgy tűnik gyorsan elkészül az épület ,mert „állnak” a falak. Az igazság az ,hogy az épületek falazatai és a ráfordított idő ,egy épületnél csak elenyésző költség,kb. 10% ha nagylelküek vagyunk.. Egyébként a "státuszhoz" meg panoráma ,és minél nagyobb nyílászáró kell és azt nem kapod meg 10.000 ért négyzetméterét….
Ha jól értesültem a Pécsi Tudományegyetemen elkezdtek építeni egy kísérleti betonnyomtatót. Nem tudom hol tartanak vele, egyáltalán elkezdték-e. Volt róla szó, hogy megkeresnek némi betontechnológia közreműködésért de nem került rá sor.
Előbb utóbb biztosan el fog terjedni ez a technológia is. Most még ritkaság számba megy, sokan idegenkednek a felület "hurkás" kinézete miatt amiről mi tudjuk, hogy nem hiba hanem technológiai jellemző. Mindenesetre nagy előnye a rugalmasság (szinte bármilyen geomewtriát ki lehet alakítani, a legbonyolultabb íves felületekkel), és az alacsony élőmunka igény, ami napjainkban fontos szempont. A házak tervezése már ma is szinte csak CAD szoftverekkel folyik, a 3D betonynyomtató "etetése" pedig nem igényel komoly képzettséget. Szinte egy betanított munkás is elég hozzá. Az alapanyagot vagy mixer hozza az építkezéshez, vagy helyi silóban por alakban tárolják és egy automata keverő állítja elő a gépnek szükséges mennyiségben. A kiszolgáló személyzet dolga főleg a felügyelet, ha netán probléma merül fel illetve az áthidalók időben történő elhelyezése a nyilások felett.
Szerintem egyszerűen két oka van. Az első, hogy viszonylag új technológia, nincs képviselet, helyi referencia, stb... A másik meg, hogy ugyan ez okból, nem tudnak róla az emberek. Mihelyt itthon is lesz ilyen gép, státusz-vityillók százai fognak készülni vele...
„Az áttörés az volt, amikor valakinek eszébe jutott a meleg stiftes ragasztópisztolyt keresztezni egy cnc géppel, mindezt hobby szinten elérhető alkatrészekből.”
Basszus, ne máááá...!!! Az a "valaki"...itt van köztünk!
A bányászatban ( vízbetörés elhárítása) klasszikus szer volt a beton ( cementhabarcs) kötésgyorsítására a vízüveg . Aki nem hisz próbálja ki ( még a fandliból sem lehet kivenni mert a keverés alatt beleköt ha túladagolják a vízüveget )
Jancsi mondjál egy (két) korszerűbb anyagot ! ( nekem jól jöhet ..)
Egyébként a 3D nyomtatás már évszázadok óta ismert dolog, lásd a cukrászok nyomózsákját amivel a sütiket díszítik, vagy az élelmiszer ipari adagolókat amivel pl. a pizzára nyomják a paradicsom szószt. De az autóipari szélvédő és egyéb ragasztókat a helyükre nyomó robotok is 3d nyomtatást végeznek. Az áttörés az volt, amikor valakinek eszébe jutott a meleg stiftes ragasztópisztolyt keresztezni egy cnc géppel, mindezt hobby szinten elérhető alkatrészekből.
RJancsi | 5804
2020-03-09 19:55:06
[25618]
90 milla? Jóformán egy jobb budai lakás ára. És ezzel jó sokat lehet építeni! A recept nem annyira spéci. Igazából nem is bewton, hanem habarcs, mivel nincs benne kavics, legfeljebb durva homok. A "trükk", ami a lövellt beton technológiánál már évtizedek óta ismert, hogy a "normál", viszonylag hosszú ideig bedolgozható habarcsba közvetlenül a fúvóka előtt keverik be a brutál erős kötésgyorsítót. Így mire a fej a következő réteggel odaér már elbírja annak a súlyát, később pedig a fölé kerülő falat is. Azért közvetlenül a fúvókánál teszik ezt, ha valami oknál fogva leáll a gép, ne kössön bele az egész rendszerbe a trutyi. A rendszer úgy van kialakítva, hogy a kötésgyorsító fúvókái előtt vannak öblítő fúvókák, és ha leállás van a gépkezelő azonnal kiöblíti a fejből a benne levő gyorsítós keveréket.
Ohhh. Ez az ár azért mellbe vágó Pedig a mechanika, és a vezérlés szerintem a töredékéből kihozható lenne, itt inkább a tuti recept, amit kifizettetnek a vevővel. Feltételezem, hogy nem sima betont adagolnak, hanem valami spec. keveréket, ami gyorsabban köt, mint a sima beton. Kár, hogy nem vagyok milliomos, beruháznék ilyen gépbe...
Úgy látom az elektronikája sem egy NASA csúcstechnológia.(5:10-nél) Olyan kínai "kacatokat", szinte mindegyőnk sufnijában lehet találni két-három maréknyit.
Azért, mert nem látod, attól még erősített. A mai betontechnológiában egyre gyakrabban használják a szálerősítést, amikor a "klasszikus" betonacél armatúra helyett magába a keverőbe szórnak hosszabb-rövidebb szálakat. Nem feltétlen acélt (bár erre is van példa), mert az a felszín közelében rozsdásodni kezd ami egyfelől ronda, másfelől a rozsda (vasoxid) nagyobb térfogatú mint az acél és emiatt szétfeszíti maga körül a betont. A felszínre kerülő szálak főleg utaknál, parkolóknál hajlamosak a forgalom hatására felkunkorodni, és a gumiabroncs vagy vékonytalpú cipő nem akadály számára. Acél helyett inkább bazalt, üveg, műanyag, szén szálakat használunk. Az is látszik, hogy a két falkéreg között egy merevítő rácsot nyomtatnak, hasonlóan mint az asztali 3D nyomtatóknál. Betonból is lehet "telibe" nyomtatni, de ha a statika nem igényli akkor itt is lehet könnyíteni. Az is megszokott, hogy a teherviselő részeknél (pl. tetőszelemenek alá) rejtett vasbeton pilléreket építenek. Ilyenkor a "cikk-cakk" merevítés helyett téglalap keresztmetszetű oszlopot nyomtatnak, olyanformán mintha pillér-zsalukő lenne, és utólag belelógatva a vasalást kibetonozzák. A kínaiak néhány rétegenként kézzel üvegszövet hálót teszenk a falra. A korábban linkelt Apis Cor gép ára kicsit kevesebb, mint 300 000 $. Cserébe egy négyzetméter szerkezetkész épület 30 $ alatti áron készül el. Érdekesség, hogy egy orosz mérnök "találta fel", és a mai napig Oroszországban gyártják, de van amerikai képviseletük is.
Épp a Te véleményedre vártam ezekkel kapcsolatban. Viszont ami nekem laikusként furcsa, hogy eddig én betonozást szinte kivétel nélkül csak vasalással láttam, itt meg híre hamva sincs semmi belső vas-szerkezetnek, vagy egyéb merevítésnek. Akkor hogy is van ez???... Mindezek ellenére, nagyon kíváncsi lennék egy ilyen gép árára... mert ha igaz, hogy 24-48 órán belül elkészül egy ház, akkor ennek nagy sikere lenne itthon is! Apropó.. gondolom, ennek is kell valami massziv alap, nem?
Elég gyenge minőségűek a képek, de nekem úgy tűnik, csak az az igazi fotó, amin a gép és egy kis faldarab látszik. A kész épületek csak virtuális látványtervek. Ellenben ez tényleg nyomtatva lett. Hogy van-e gyakorlati haszna az megítélés kérdése. Az is fura, hogy kínosan ügyeltek arra, a gép ne legyen látható...
Nekem a harmadik képről a Hupikék törpikék c. mese főcímdala ugrott be: gomba házakban lakunk és mindig vidámak vagyunk. Jó lehet konyhabútort csinálni az íves felületekhez. Szerintem gondot okozhat az, hogy ferde a fal és nem sima a felület, megáll rajta a víz/hó és előbb-utóbb szét fog fagyni! Nyilván ez délebbi éghajlaton nem probléma...
Ha nem is nyomtatja bele, de a helyét ki tudja hagyni. Jobb, mint a hagyományos tégla/beton épületek utólagos horonyvésése... Egy komoly hibája van a gépnek: a merőleges merőleges, a párhuzamos párhuzamos, az egyenes egyenes. Kőművesnek/burkolónak feldolgozhatatlan.
2020-03-11 18:30:26
Pedig a mechanika, és a vezérlés szerintem a töredékéből kihozható lenne, itt inkább a tuti recept, amit kifizettetnek a vevővel. Feltételezem, hogy nem sima betont adagolnak, hanem valami spec. keveréket, ami gyorsabban köt, mint a sima beton. Kár, hogy nem vagyok milliomos, beruháznék ilyen gépbe...
A mai betontechnológiában egyre gyakrabban használják a szálerősítést, amikor a "klasszikus" betonacél armatúra helyett magába a keverőbe szórnak hosszabb-rövidebb 
