Hát igen, erre fel kellene készülni valahogy...
De nem tűnik lehetetlennek.

Előzmény: remrendes, 2016-09-07 13:18:44 [100]

Tömör az egész.

Az alakhűséggel nem nagyon lehet számolni, több okból sem. Az MDF anyag önmagában is egy "élő" dolog, mozog, nincs megfelelő méretstabilitása. Ráadásul már gyári állapotában is majd' fél mm-t szór a vastagsága, néha néhány tíz centiméteres távon belül is. A megmunkálása sem nagyon mehet tized pontosság alá, szálkás, szőrös stb. A merevítések dacára, a több tíz kilónyi betonnal és acél alkatrészekkel megterhelve még további deformáció adódik mindehhez (újabb tizedek).

Aztán, nem szokás az epoxyknál kötés közbeni zsugorodásról beszélni (mert minimális, főleg ilyen erősen töltött állapotban), de azért az is van valamennyi.
(de azért nem egy poliészter

A zsugorodásról azért el kell mondani, hogy egy ilyen kifejezetten lassú, (48 óra névleges kötési idejű) rendszernek van ideje, hogy a zsugorodásnak "utána menjen", tehát nem térben, inkább lineárisan jelentkezik. A gyakorlatban tehát nem vált el az öntvény az öntőszerszám falától, de látszott a 48 óra végére, hogy másfél-két mm-rel alacsonyabban volt az öntvény szintje, mint az öntés után közvetlenül.

Summa summárum, eleve úgy terveztem meg az öntőformát, a beágyazott vasakat és az utána következő megmunkálást, hogy akár több mm pontatlanságot is toleráljon ha kell.
Mindenhol még nem mértem meg, de amit igen, ott néhány tized az eltérés a névlegestől. Így hogy még meg lesz munkálva, bőven megfelel, de ha már a készre munkált betétek másztak volna el ennyit, akkor túl sok lenne (nekem).

Azért nem vetném el az általad javasolt megoldást sem, de mind az öntéstechnológiát, mind a hőkezelést annak a figyelembe vételével kellene átalakítani... Kellene pár kísérlet is ez ügyben.

Előzmény: Szalai György, 2016-09-07 12:07:01 [99]

Sima bútorlap aminek mindkét oldala fehér tökéletes sima felületet ad vagy az nem jó?

Előzmény: cnv, 2016-09-07 11:20:16 [95]

Szabad olyat? Szaradas kozben elvileg zsugorodik.

Előzmény: Szalai György, 2016-09-07 12:07:01 [99]

Szemre tetszetős.
A hátulja tele tömör, vagy üreges?

Mennyit hibázik a tervekhez képesti alakhűség. Nem vetemedett el nagyon?
Lehetne-e egy etalon asztalon összeállítani az előre készre munkált és egymáshoz képest kellő pontosan beállított vasbetéteket és a formaszekrényt, hogy öntés után már ne kelljen síkba marni?

Előzmény: cnv, 2016-09-07 11:20:16 [95]

Munka az volt vele.
Az elmúlt kb egy év az itt nagyjából körülírt témákkal ment el... Technológiai kísérletek, anyagvizsgálatok, az öntvény és belső szerkezet terv véglegesítése, öntőforma megtervezése és megépítése, beágyazott alkatrészek legyártása, majd az öntés és hőkezelés.
Legközelebb már gyorsabban megy majd : )

Előzmény: Aknai Gábor, 2016-09-07 11:25:15 [97]

Ez bizony fantasztikusan szuper lett, gratulálok hozzá.
Már a negatív formát sem volt kis munka elkészíteni.

Előzmény: cnv, 2016-09-07 11:20:16 [95]

Elírtam, 1978-as a FANUC huzalszikra

Előzmény: cnv, 2016-09-07 11:20:16 [95]

Nem csigázom tovább a nagyérdeműt, sikeresen megvolt az öntés és hőkezelés is:



Kissé megviccelt a gélgyanta, pontosabban az, hogy a szerszámban egy homogén fehér felületre kentem, ahol úgy látszott jól fed, de aztán a belekerülő sötét színű polimerbeton mégiscsak átüt rajta - ezért néz ki úgy, mintha egy 4 éves óvodás pacsmagolta volna össze vízfestékkel. Szerettem volna elkerülni az utólagos festést, de így mégiscsak muszáj lesz.

Legalább a felületminőség szép lett - ezt ugye a prégelt bútorlap határozta meg. Ilyesmi:



A háttérben egyébként egy FANUC huzalszikra látható.
1987, lyukszalag, ferrit memória.
A következő projekt ennek a modernizálása lesz (korszerű CNC vezérlés, új szikragenerátor). Ha lesz rá érdeklődés, lehet hogy indítok neki egy topicot.

Itt azért lehet okosodni!

Még jobban beletrafáltál : )
Pontosan olyan fapálcikát használtam, ami a bohócosban (meg másutt) is megtalálható : )

Volt még két másik célszerszámom is, apró 2 illetve 4mm-es csapágygolyó ponthegesztve egy pálca végére, de a gyakorlatban a fa pálcika jobban bevált (meglepő).

Ütések:
Mivel a gél és az alatta levő erősített anyag hasonlóan rideg, a gél nem annyira hajlamos a lepattanásra mint ha egy rugalmas, szálerősített héjszerkezet lenne alatta (pl hajó, repülő). Továbbá, pontosan ugyanazt az alapgyantát használtam a gélhez mint a polimerbetonhoz (nyilván más adalékolással és más térhálósítóval), így a kötés után lényegében egy anyaggá válik, nincs rétegszerű elkülönülés mint pl egy poliészter gél és epoxy mátrixú kompozit alap között.

A próbatesteken végzett különféle destruktív vizsgálatok alatt egyszer sem pattogott le a gélezés, ha igen akkor az alatta levő betonnal együtt
Ide vonatkozó érdekesség, hogy a tesztek során a törési felületen minden esetben megfigyelhető volt, hogy a nagy (2-3mm) méretű töltőanyag szemcsék is inkább eltörtek, minthogy kifordultak volna a mátrixból, tehát a tapadás kielégítőnek mondható

Előzmény: Szalai György, 2016-09-07 10:23:57 [91]

A hőtágulás valóban eltér valamicskét.
A méréseim szerint 40 K hőmérséklet változás esetén 100mm hosszon kb 0.01mm a különbség az acél és a polimerbeton hőtágulása között, tehát a legnagyobb együttes hosszon is csak 5 század - lenne, mert a gyakorlatban ekkora hőingadozásra nem kell számítani (klimatizált műhely).
Ettől függetlenül a belső szerkezet kialakításánál arra törekedtem, hogy ez a minimális differencia se okozhasson vetemedést, leválástól pedig valóban nem kell tartani (azért ezt is teszteltem természetesen)

A "mennyiért" kérdésre még nem tudok (nem szeretnék) válaszolni, a technológiát is tökéletesíteném, illetve kell még a "proof of concept", tehát hogy lássam működés közben a gépet, tudja-e azt amit várunk tőle.

Előzmény: docs, 2016-09-07 10:14:45 [90]

„Beletrafáltál”
Hát, a vitorlás hajók közelében összefut az ember apróbb javítgatásokkal. Néha kicsit nagyobbakkal is.

Mc bohócos kajáldából a keverő fapálcika?
Nekem abból van bespájzolva, kevergetni, ragasztgatni.

A géptestet időnként véletlen ütések érik majd. Ráesik a szerszám, odakoccan a munkadarab.
A gél alatti szálerősítést a sérülékenység, lepattanási hajlandóság csökkentésére tartom alkalmasnak.
Hiszen a gél akkor jó, ha nem puha. Akkor pedig rideg.

Előzmény: cnv, 2016-09-06 22:08:31 [84]

Értem, köszi a kimerítő választ!

Amikor a hőkezelésről olvastam igazából az merült fel bennem hogy az acél és a műgyanta eltérő hőtágulása (gondolom a műgyantéá jóval nagyobb) nem okozhat-e gondot.

Mondjuk itt viszonylag kicsi a hőmérséklet-emelkedés, plusz a műgyanta méginkább 'rászorul' az acélra, mint leszakad.

"Én a lehető legtökéletesebb eredményre törekszem (azzal az alig titkolt szándékkal hogy piacképes gyártástechnológia álljon össze a végére), azért tököltem ennyit a mérésekkel, hőkezeléssel stb."

Akkor nem véletlenül fogalmazódott meg bennem az a ki nem mondott kérdés hogy mennyiért csinálnál nekem is egy ilyet

Előzmény: cnv, 2016-09-07 09:54:22 [89]

Minden megoldható, akár hőkezelés nélkül is : )

Mindazonáltal, a sűrű térhálós polimerek (ilyen az epoxy gyanta is) rendszerint jócskán profitálnak az utólagos hőkezelésből. Ilyenkor a kémiai kötések egy része felbomlik, új, erősebb kötések jönnek létre, ez által a mechanikai tulajdonságok jelentősen javulnak (akár többszörösen). Az üvegesedési hőmérséklet (Tg) is magasabb lesz, ami főleg a (eleve nem túl magas) kúszási hajlam csökkentése miatt lényeges.

Az adott gyantára vonatkozó, gyártó által ajánlott hőkezelési paramétereket (hőmérséklet, időtartam) és az így elérhető mechanikai tulajdonságokat a műszaki adatlap többnyire tartalmazza (gyakran több különböző hőkezelésre vonatkozóan is).

A konkrét esetben a 48h 23C térhálósítást 16h utótérhálósítás (hőkezelés) követ 60C fokon. Ez a gyakorlatban nem pontosan így néz ki, mivel az öntvény nagy tömegéből (magas hőkapacitás) nagy időállandó adódik, illetve fontos hogy a teljes öntvény közel azonos hőmérsékletű legyen a folyamat során, ne legyen nagy hőlépcső a "héj" és a mag között. Ez főleg azért macerás, mert a polimerek hővezetése úgy általában csapnivaló, bár ezen kicsit javít a töltőanyag.

De, mint a legelején írtam, hőkezelni nem kötelező.
Én a lehető legtökéletesebb eredményre törekszem (azzal az alig titkolt szándékkal hogy piacképes gyártástechnológia álljon össze a végére), azért tököltem ennyit a mérésekkel, hőkezeléssel stb.

Előzmény: docs, 2016-09-07 07:15:11 [88]

Még az elején írtad:

"- térhálósodás után hőkezelve (elsősorban a Tg kitolása miatt) "

Teljesen hülye vagyok a műanyagozáshoz, ez pontosan mit jelent?
Hőkezelés nélkül nem megoldható a dolog?

Előzmény: cnv, 2016-09-06 22:37:49 [86]

Köszi!

Előzmény: cnv, 2016-09-06 22:37:49 [86]

25mm-es MDF lapokból van a szerszám.

A gyanta arány 10 tömegszázalék.

A térfogat szerinti arány 21% (a gyanta fajsúlya kb 1.12, a kvarcé 2.66). Ez természetesen tömör töltőanyagra számított arány, a szemcsésre (kvarcliszt, kvarchomok, sóder) vonatkoztatott térfogat százalék ettől jelentősen eltérne, szemcse mérettől illetve aggregátum összetételtől függően, ezért térfogat szerinti méricskéléssel eleve nem is vacakoltam.

Az öntőforma bruttó űrtartalma (tehát a beágyazott acél alkatrészek által kiszorított térfogatot nem levonva) kb 34 dm3.

A vásárolt gyanta mennyiség 13.5 kg, tehát az árat nagyságrendileg jól saccoltad. Azt viszont majd' elfelejtettem, hogy ezt a mennyiséget jókora ráhagyással, technológiai kísérletek és mérések (szakító vizsgálatok, kúszás, hőtágulás mérés stb) céljára is vásároltam, ténylegesen az öntvénybe jóval kevesebb került bele.

Előzmény: vjanos, 2016-09-06 22:21:16 [85]

Hmm, ez elsőre meglepő összegnek tűnik.

Kb 5000 Ft-ra saccolom a gyanta kilóját, és eddigi olvasataim alapján 5-10 térfogatszázalék kell belőle a mixbe.

Az öntőforma űrtartalmát viszont megsaccolni sem tudom... létezik, hogy kb 100 liter lenne? :O

Az MDF lapok nem a normál 18-asok, ugye?

Előzmény: cnv, 2016-09-06 21:56:33 [82]

Beletrafáltál, fa keverőpálcát (olyasmi mint a nyelvlapoc, csak keskeny) használtam a sarkok kihúzásához.

A rétegrend 1mm színezett gélgyanta, 2-3mm finom töltőanyagokkal töltött, tixotropizált gyanta, utána bele a sűrűje.

Szálerősítést nem tartalmaz, az előzetes mérések alapján nincs rá szükség (a várható statikus terheléseknél nagyságrendekkel erősebb az öntvény, a rezgések ellen pedig nem sokat ér a szálerősítés - de nincs is nagyon hova javítani a rezgéscsillapítást, elég jó az így is)

Előzmény: Szalai György, 2016-09-06 19:12:47 [79]

Természetesen az élek öntés előtt le lettek kerekítve, részben azért hogy ne folyhasson be a gyanta a résekbe, részben esztétikai okból.
Ettől függetlenül az öntvényt kellhet faragni, ezért a legkülső réteg könnyen csiszolható adalékokat tartalmaz.

Mivel a teljes forma szétszedhető, így kúposságra nem volt szükség az oldalfalaknál. Ami merőlegesnek látszik, az az is (amennyire egy MDF szerkezet az lehet).

Az öntés utáni szétszedésnél sérüléstől nem tartok, gondos formaleválasztózással előzöm meg.

Előzmény: vjanos, 2016-09-06 15:44:33 [78]

A gyanta 52000 forint volt, az aggregátum pár ezer, azt nem jegyeztem fel.

Előzmény: docs, 2016-09-06 15:18:31 [77]

..."egy mintázófával."

Hehe...

Régen, minden rendes kőműves, három féle holkert tudott húzni, csípőből!:)
Volt a...kétdekás, sörös, meg a lapátos méret!:))

Előzmény: Szalai György, 2016-09-06 19:12:47 [79]

"Holker", ezaz, ezt a szót kerestem :D

Előzmény: Szalai György, 2016-09-06 19:12:47 [79]

Célszerűnek látszik.
Bizony holkeresre glettelhetnéd az összes belső sarkot és élet egy mintázófával. Ha van türelmed hozzá.

Formaleválasztózás után kikened valami színezett géllel, azután belehengerled a vágott szálerősítést, végül beleöntöd a tömör szemcseszerkezetű tölteléket?
Vagy egyből bele a vastagját és kész?

Előzmény: cnv, 2016-09-06 14:38:18 [75]

Profi!
Szivesen látnék majd fotókat az öntés folyamatáról is

Hogy érzed, meg fog semmisülni a kaloda a szétszedésnél?
A falak függőlegesek, vagy esetleg szögben nyílik valamennyit, hogy engedjen?

Tudom hogy most még további macera, de nem lenne érdemes a derékszögű sarkokat letompítani valami további betétekkel, hogy majd ne az öntvényt kelljen faragni?

Előzmény: cnv, 2016-09-06 14:38:18 [75]

Nagyon jól néz ki!
Földi halandó számára mennyiből jön ki az öntő anyag?

Előzmény: cnv, 2016-09-06 14:38:18 [75]

Mozgó asztalosra terveztem,a lemez alatt 30*70-es bordák vannak.Elvileg a híd előtt lévő 300*400 felületet kellene megmunkálni.A híd alatt 300mm van esetleg egy kisebb vertikálfej befér.

Előzmény: vjanos, 2016-09-06 13:57:02 [73]

Az öntőformák:

Ez jó kérdés...
Én legfőképp emiatt döntöttem a két részből álló öntvény mellett, egyébként megoldható lett volna monolitként is.

Előzmény: vjanos, 2016-09-06 13:57:02 [73]

Ha jól látom, már össze van hegesztve...

Ezt így egyben hogy lehet megmunkálni? Pl a híd alatt az asztal sínjeit fogadó felületet?

Előzmény: svager, 2016-09-06 13:31:04 [72]

Nincs kiöntve még semmivel,kicsit vastagabb anyagból van,(18-20mm)vastaglemez.A gépmunkát követően terveztem,hogy kiöntöm majd valamivel,bár így sem kapja fel a szél,450-500kg között van.

Előzmény: cnv, 2016-09-06 10:19:49 [70]

Igen, természetesen illesztve lesznek.
Mind a gépágy, mind a híd talp illeszkedő felületeibe bele lesz marva egy-egy keresztirányú horony, és az azokba illesztett, méretre köszörült négyzetes hasábok biztosítják majd a pontos derékszögű illesztést.
(A pozíciónak nincs jelentősége, ha pár tizeddel balra vagy jobbra tolódik a híd a gépágyhoz képest az nem gond.)

Előzmény: NyariG, 2016-09-03 20:41:59 [69]

Csinos darab!
A hasonlóság valószínűleg nem véletlen, ez egy igen masszív és relatív helytakarékos elrendezés : )
Jól látom hogy főleg hegesztett szerkezet, és mintha ki is lenne öntve valamivel itt-ott?

Előzmény: svager, 2016-09-02 23:31:05 [64]

A két öntvény közé tervezel valami illesztést? Vagy hogy lesz pozicionálva egyik a másikhoz?

Előzmény: cnv, 2016-09-01 21:27:06 [59]

Mintha rémlene, hogy nagy géptesteket, nyers öntvényeket úgy feszültségmentesítettek, hogy elásták pár évre.
Még nem késő...

Előzmény: svager, 2016-09-03 08:21:17 [66]

Egesz jol renderel. Melyik szoftver ez?

Előzmény: cnv, 2016-09-01 21:27:06 [59]

Már vagy hat éve pihentetem.
Sajnos elakadtam vele,nem vállalták a feszültségmentesítést és a gépmunkát.
Amikor építettem körberérdeklödtem, mindenki azt mondta meg tudják csinálni,természetesen mire sor került rá nem értek rá.
Aztán félév hitegetés,mellébeszélés útán ráuntam,és félreraktam.

Előzmény: Kisamotors, 2016-09-03 02:57:56 [65]

A "Rozsdás" is nagyon brutál, mi az oka, hogy nem épül tovább a Diadalív ?

Előzmény: svager, 2016-09-02 23:31:05 [64]

Ez nagyon jól néz ki.
Némi hasonlóságot vélek felfedezni az én "Rozsdás" gép alapom között.

Előzmény: cnv, 2016-09-01 21:27:06 [59]

Köszönöm előre is...
Nem égető a dolog, de persze örülnék ha ennek is látnám a részleteit. Persze az is valami, hogy tudom hogy jó kezekben van.
Szóval, no pressure : )

Előzmény: Révész Richárd, 2016-09-01 22:12:59 [61]

Most már bíztatóan...
Az elmúlt kis híján egy évben több nem várt nehézségbe is belefutottam, meg persze más projektek is foglalták az időt és erőforrást, de már látom a végét, ebből gép lesz

Előzmény: vjanos, 2016-09-01 21:49:58 [60]

Szia!
Nemsokára jelentkezem a vezérlőszekrény tervel.
Lehalt a számítógépem, kicsit szarban vagyok.

Előzmény: cnv, 2016-09-01 21:27:06 [59]

De jó, hogy jelentkeztél
Gyorsan végig is olvastam a topikot ismét...

Hogy áll a gép a gyakorlatban?

Előzmény: cnv, 2016-09-01 21:27:06 [59]

Valami készül.
Végleges látványterv az öntvényről:

Lehet, de attol meg eleg jo szakembernek szamit a szakmajaban. A minositesem is o biralta.

Előzmény: sasi, 2015-09-27 20:21:00 [57]

Kihagyott egy előadást...

Előzmény: remrendes, 2015-09-27 12:07:00 [55]

Nekem is volt "reccs". Hogy mit hallgatóztam: mi az ami zörög???

Előzmény: smalla, 2015-09-26 18:00:00 [41]

Egy hegesztomernokot kerdeztem ezzel kapcsolatban. O mondta, hogy ezzel a modszerrel megszunni nem fog, csak hokezelessel.

Előzmény: Csuhás, 2015-09-27 07:55:00 [53]

Szia,
Amin dupla sűrűségű a csavarkiosztás, az véletlenül nem hengergörgős sín?
Azokat szokták dupla csavarkiosztással készíteni.
A hengergörgős sínek jóval nagyobb terhelhetőségűek, és ami a lényeg sokkal nagyobb merevségű kapcsolatot ad a gépváz álló és mozgó része között. Komoly megmunkálógépeken többnyire ezeket alkalmazzák.

#40
Én a kuplung helyett, továbbra is inkább egy jól méretezett fogasszíjas hajtást favorizálnék. Megoldott a csillapítás (szíj), kevésbé érzékeny a tengelyek helyzethibáira.

Nem is beszélve arról, hogy a lineárisan mozgó tömegek és főleg a forgó tömegek (orsó), tehát a szíjhajtás utáni elemek motor tengelyre redukált tehetetlenségi nyomatéka az áttétel négyzetével csökken.
Magasabb gyorsulás, dinamikusabb hajtás. CNC-nél erre kell méretezni a hajtást.
Míg direkt hajtás esetén csak az orsó menetemelkedéssel tudsz játszani, addig az áttétellel viszonylag tág határok között tetszőlegesen tudsz méretezni.
Tehát inkább egy nagyobb emelkedésű orsó és áttétel.

Van a fórumon is a méretezésre exceltábla, ami jól használható.

Elnézve a gépváz tervedet, jelenleg nem nagyon van mód szíjhajtásra, csak direkt hajtásra.
Megfontolnám ezért a helyedben.

Előzmény: cnv, 2015-09-25 08:55:00 [20]