Nem csak Te...
Ehhez azért jóval több minden kell, mint CNC gép(ek).

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-11 13:46:00 [911]

Hát ez nagyon profi!
Ettől én még igen messze vagyok...

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-11 13:03:00 [909]

Bocsánat, mégis a csűrő van a fotón...

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-11 13:03:00 [909]

Ezért írtam, hogy esete válogatja. Egy manapság általánosan kialakított csűrőzsanér F3B/F3J kategóriás gépeknél (jó, speciel ez most az ívelőlap a fotón):

Direkt alul zsanérozzák, a csűrő "belépőjét" felül pedig lekerekítik, hogy ne legyen sarkos átmenet a profil felső felületén (ami ugye elvben jóval több munkát végez, mint az alsó). Alul végül lesz egy töréspont, de ez meg egy kényszerű kompromisszum. És persze ne legyen hosszanti nyitott rés sem emiatt a szárnyon. Ugyanez az ívelőlapra is érvényes.
Megjegyzem hogy ezek is "hobby", modell szárnyak, csak nagyságrendekkel több munka van bennük... Amikor néhány száz km/h-val süvít a gép (mert időre megy és mérik is azt , sorozatosan növekedhetnek az elvárások...

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-11 12:27:00 [908]

Szerintem túlzol. Borotva élesre úgy sem készíthető a kilépő (e nélkül is van a profil mentén bőven "örvénytér", pl. a csűrő forgópontjánál)!
Kézi utómunkával minden korrigálható (palánkolás során muszáj is), ha meg marad a hab, akkor ott ez már nem is számít.

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-11 12:20:00 [907]

Viszont ezzel egy pici és véletlenszerű örvénytér is kialakulhat a kilépőél mögött. Ami néhány esetben teljesen lényegtelen, néhány esetben meg rengeteget számíthat (pl. ha lamináris a profil)...

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-11 06:44:00 [905]

Tudom... De ettől még azért felvázoltam. Az pedig már nekem sem gondom, hogy ki mit kezd vele.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-11 06:40:00 [904]

Azt írják is a leírásba, hogy a két félív nem mindig záródik (főleg a kilépőélnél). Itt egyszerűen a végén összekötik egy egyenes szakasszal a hiányzó részt (ez jobb is vágáskor, mert ha összeér pl. s kilépőél, akkor ott az anyag hártyavékonyra vágódik és a kilépőél hosszanti alakja nem ellenőrzött szegélyű, cakkos lesz, amit utólag kell kézzel egyenesre vágni)!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 20:46:00 [898]

Nem nekem van vele gondom...
Ezt én könnyedén le tudnám programozni...

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 20:46:00 [897]

A nagy szomszédos ugrálást Bézier-görbével is lehet finomítani. De abban én sem vagyok biztos, hogy a gyakorlatban az nem fog károsan a profilhűség rovására menni. (Egyelőre úgy vagyok vele, hogy szerintem nem.)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 21:14:00 [900]

Az univerzális irányba szerintem még ne menjünk, mert az én programom sem csinál semmit... Viszont ha már univerzálisnak kell lennie, akkor az minimum, hogy a be- és kimeneti formátumok kezelését kiteszem DLL-be. Ne viccelődjön már azzal, hogy csak .dat-ot meg g-kódot tud...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 21:14:00 [900]

Pár éve dolgozom rajta... A gyorsról nagyjából ennyit. Ha csak az az 5 sornyi gond lenne, ami .dat fájlokat olvas, akkor valójában nem is lenne probléma...
És nem ötletem van ennyi, hanem szükség kérdése. Hogy mit kell tudnia annak a programnak (én mit várok el tőle), ami segítségemre van nagy teljesítményű szárny(ak) elkészítésében. Amúgy valóban, az egész téma magasabb szintű műveléséhez is elég lehet milliméter papír, ceruza, görbevonalzó és lombfűrész...
Másodsorban lentebb írtam, hogy megtenné egy Autocad is. Tehát választék is van. Csak az ár az ami kérdéses, illetve hogy mi és hogyan van azért cserébe gépiesítve benne.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 21:14:00 [900]

Neked az a nehéz, másnak más. De ha ennyire jó ötletied vannak, gyorsan te is megoldhatod István összes problémáját egy univerzális progival.
Mellesleg továbbra is fenntartom, hogy ilyen nagy %-os ugrású szomszédos adatpároknál azért van egy észszerű gyártási tűrés, ami bőven néhány tized mm lesz, amit aztán majd a kézimunka helyre tesz CNC ide vagy oda.:)

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 20:54:00 [899]

Lehet elkeserítelek most. A legnehezebb része a témának (számomra) az az, amikor a profil íveltségét és vastagságát kell változtatni %-osan...
Visszatérve: ezért írtam, hogy mi az alapvető forma (akár a fájlt megváltoztatva - mert az sem baj, akár csak a memóriában eszerint tárolva), mert ebből a formából gyakorlatilag bármilyen művelet irányába tovább indulhatsz... És nem marad felesleges, zavaró, félrevezető zanza sem.
A reguláris kifejezéseket pedig azért említettem mellékesen, mert azok kismillió (és itt szükséges) feltételvizsgálatot elvégeznek a szerencsétlen programozó helyett...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 20:46:00 [898]

Na jó ezt én is értem, de a másik verzió, amikor körbejárja folyamatosan, és ott is 0, és 100%-nál is kezdhetik, ez máris 4 verzió és van olyan is ahol a kezdő és végpont nem azonos, ez már 8. De majd kitalálok ezekre valamit..., eza legnehezebb része egyelőre ennek a témának.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:33:00 [896]

Amikor ezt "programozó szemmel" nézed, akkor jobb úgy nézni (én legalábbis az előbb említett alap formátumból indulok ki), hogy minden szépen és sorban van, a számpárok egyetlen kontúrt írnak le (körbe a profilt). A két ív pedig annál az első előfordulásnál különül el (pontosabban az ezt megelőzőnél), ahol az X már értéked kisebb az előzőnél és nem nagyobb. Egy if-fel kell mindössze figyelni ezt (vagy épp nem kell, de érdemesebb így .
Mert ugye a belépőélnek egészen csücskéig az X-ek növekednek. (Az Y-ok elég változatosak, de azokkal itt nem kell foglalkozni...)

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:33:00 [896]

Persze, hogy 2 részből áll! Előszőr 0-1-ig az egyik ív, majd szintén 0-1-ig a másik ív. Ez a megszokott forma.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 20:30:00 [893]

Több ezret néztem már... Csupán a standardra igyekeztem utalni. Amit említesz, az valóban létező (és sajnálatos dolog). De ezek egyedi módosítgatások. Ha szöveget találsz benne, akkor az illető azt leginkább kommentnek bökte oda, a maga kis kezelőprogramja számára. Az ívek kettéválasztásának az oka valószínűleg az lehet, hogy a különböző programmodulok aszerint dolgozzanak belőle. De nem érdemes sorolni... Minden eltérésnek akár teljesen egyedi oka is lehet.
És csupán azért említettem, mert tapasztalatom, hogy ebbe az eredeti formába legérdemesebb alakítani őket (ha nem ilyenek), kiollózva belőlük minden felesleget. Reguláris kifejezésekkel ez viszonylag kényelmesen néhány sorba sűrítve meg is oldható (értem úgy, hogy tényleg csak egy-egy szélsőségesen renitens "elkóborolt" módosítás akad fenn rajta)...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 20:19:00 [888]

Még van egy igen fontos dolog!
Az időbélyeg kezelése (kulcspontok)!
Mivel kúpos alakzatot, akár eltérő profillal akarunk vágni (lásd egy géptörzs, melynek a motorháza és farokvége teljesen eltér mind méretben, mind alakban), a CNC-nek meg kell adni, mely A oldalo pontokhoz, mely B oldali pontok tartoznak egyidőben! Ez G nyelven egyszerű, mert az egyidejű pontok koordinátáját azonos G sorban írjuk. Akkor van gond, ha ezek a pontok számai nem eggyeznek meg a két oldalon. Ilyenkor nekünk kézzel kell tudni megadni milyen pontokon lassuljon be a rendszer, hogy a másik oldal utol tudja érni ezeket időben (mivel a vágás során csak lassítani tudunk)!
A gyakorlatban alapesetben a kulcspontok a sarkok, de ha eltérnak a pontok, akkor a rövidebb szakaszon akár egyenes szakaszokra is kell tudni hozzáadni plusz kulcspontokat, hogy a két oldal pontszámait ki tudjuk eggyenlíteni.

Kulcspontok megjelenítése a JediCut-ban! Ezek kézzel mozgathatóak, hozzáadhatóak, törölhetőek. Ha a két oldal kulcspont számai eltérnak, a program nem is enged tovább lépni (időzavar)!

Egyből a legelső példa sem folytonos, két részből áll.
HS1404

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:20:00 [890]

Köszi!
Arra nem emlékszem hogy pl. a huzal vastagságát lehet-e állíta ni a OneCNc-wire-ben, de el tudom képzelni.
Esetleg %-os arányú nagyítás?
No mindegy nem kotnyeleskedek tovább, úgy is csak sejtem a témát, mint macska az esőt

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:19:00 [889]

A pozíció kompenzálásban igazad van, de a többit nem tudja (sem a dat formátumot).

Előzmény: svejk, 2010-03-10 20:17:00 [887]

Nem folytonos? Kérlek linkelj be egy ilyet, megnézném én is!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 20:19:00 [888]

Tibor!
A kilépőél hegyesebb mint a belépő és itt a vágási utak közelebb futnak egymáshoz, ezért itt az anyag jobban "rövidül". És itt jön be (Svejk-nek is írom) a következő fontos optimalizációs követelmény:
A G-kód (pálya) adatok kiszámolásánál figyelembe kell venni a vágószál keltette vágási "aúrát"! Eh akár 1-3 mm-is lehet, muszály vele számolni (olyan mint marásnál a szerszámátmérő)! Tehát ennyivel kintebb kell a pályát vezetni és itt sem mindegy, hogy a "lyuk" vagy a kivágott anyag kell (külső, belső korrekciók).
Vannak még egyéb optimalizációs igények is, mint pl. a befutás, kifutás az anyagból, valamint aZ áttérés a kilépő és belépő élek között.
A JediCut úgy csinálja, hogy előszőr a belépőélen kezdi és alul megy végig, majd kilépőélnél kimegy az anyagból és vissza szalad a belépőre és ismét bemegy az anyagba, majd a felső élen megy végig. Nem egy menetben vágja ki a teljes profilt. Még nem látom át ennek jelentőségét...

A képen a vágási ívek fordítva vannak az optimálishoz képest! Először alul kell vágni, majd csak utána felül!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 19:46:00 [878]

Ebben szerintem tévedsz, nézd meg jobban! Több fajtája van, vannak köztük nem folytonos körüljárási irányúak is, épp ez a baj a G kódosításuk kapcsán.

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 20:11:00 [886]

Az ott leírt 2-őt biztos tudja mert épp azért próbáltam ki.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:08:00 [885]

Az eredeti ".dat" formátum nagyon is, hogy egységes. Pontosan az a formátum ma a fájlokban, ahogy azokat régen tárolta a lyukszalag. (Fortran konvenciók.) Richard Eppler dolgozott ilyenekkel előszeretettel. Kizárólag koordináta-párokat tartalmaz.
Az a .dat formátum, ami alapnak tekintendő, körbejárja a profilt, nem különíti el az alsó és felső ívet. És emlékeim szerint a kilépő éltől indul, aztán oda is ér vissza.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-03-10 10:03:00 [857]

#854.

És mindjárt írok még 1 optimalizációs alapkövetelményről...

Előzmény: svejk, 2010-03-10 20:05:00 [884]

Konkrétan hol is?

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 20:03:00 [883]

Semmi habvágós optimalizációt (lásd lentebb) nem tartalmaz! A gyakorlatban használhatatlan modellezésre.

Előzmény: svejk, 2010-03-10 20:01:00 [882]

Főnök! Te már használtad a OneCNC-Wire progit, a honlapodon van is ismertető róla.
A habvágógép technikai adatai megadhatók.
Vagy maga a szárnyprofil alakja nem olvasható vele?
Én egyszer játszottam vele, megcsinálta az eltérő geomatriai végű alakzat G-kódját rendesen.
Csak úgy érdeklődöm hogy az a progi miért van mellőzve.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 18:51:00 [868]

Egy külső mikrokontrollerrel megoldható amúgy is az a része, nem is érdemes a windowson belül kínlódni, csináltak már itt is nem egyet a fórumosok közt is.

Másfelől, néhány dolog, amiket én máig találtam ebben a kérdésben (és amiken inkább nem mentem soha tovább):
Megszakítás lekérdezések NT alatt 1. (APIC)
Megszakítás lekérdezések 2. (APIC)
Info itt-ott akad (Linux-APIC témában valamelyest több). De ezek is még csak "alapok", apró példák mindössze. A HW-s időzítők felett még nem lesz hatalmunk ezektől.

Előzmény: elektron, 2010-03-10 19:41:00 [874]

Nem is ingyen gondoltam én sem. Lehet ilyeneket kapni, párszor már én is keresgéltem, nem egy két dollár árakon láttam.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 19:44:00 [875]

István! A tapasztalod szerint a belépő élnél vagy a kilépő élnél érdemes kezdeni a vágást vagy mindegy? A kilépőél környeztében kissebb a megmaradó anyagvastagság, így gondolom ott könnyebben is átmelegszik, gyorsabban beéghet, vagya gyakorlatban ez nem vészes?
Azt már írtad, az alsó íven célszerű kezdeni

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 07:03:00 [854]

Némi szépítéssel a Mach3 is tekinthető ilyesminek.

Előzmény: elektron, 2010-03-10 19:41:00 [874]

Jó, így már összeállt a kép...

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 19:40:00 [873]

Lehet, hogy lehet, de azért egy ilyen körítés megírása nem kis munka, és gondolom nem ingyen adják (ha van egyáltalán) az ilyen rutinkönyvtárakat (mivel ez már "termelő eszköz")!

Előzmény: elektron, 2010-03-10 19:41:00 [874]

Keszen nem lehet venni időzítő program könyvtár csomagot ? Aztán azt be lehet tenni a saját programba.

8 kHz-en??? Hacsak nem óraműt akarsz működtetni?!

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 19:30:00 [871]

A Profili2-ből már lehet sok felé vinni a megszerkesztett, alakítgatott profilokat, még csoportosan is fel tudja őket dolgozni (G-kódok, .dxf), na de csak ha licencelve van.

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 19:17:00 [870]

Tudom sajna, hogy mennyire mások a megszakítások Windowsban. NT rendszereknél a "kernel alá" kell menni ahhoz, hogy komolyabban ki lehessen sajátítani a hardveres időzítőket. Ehhez viszont tényleg programozó gurunak kell lenni. Egyébként maga a kernel nagyon gondosan vigyáz ezekre. Ez hétköznapi, felhasználói oldalról rendkívül jó dolog, mert ettől stabilabb és megbízhatóbb is tényleg egy NT alapú oprendszer. Vezérlés, időzítés programozás szempontjából viszont már messze nem előnyös...

A mikrostep miért nem jöhet szóba?

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 18:51:00 [868]

Igazából ezt mint opciót hiányolom legtöbbször. A programok ugye adottak lennének, a megmunkáláshoz pedig mindenképpen kalkulálniuk kell azokat a bizonyos számpárokat. Ezeket ha csak simán .txt fájlba ki tudnák exportálni, talán sokat nem, de lehetne mit kezdeni velük. És a kicsit formázottabb kimenet sem lenne olyan nagy ördöngösség. De nincs ilyesmire lehetőség bennük...
A Profili2-ből már lehet sok felé vinni a megszerkesztett, alakítgatott profilokat, még csoportosan is fel tudja őket dolgozni (G-kódok, .dxf), na de csak ha licencelve van.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 18:51:00 [868]

Sima Step/Dir vezérlők ezek is! Szóval a Kontroller nem csinál semmi extrát (csak mint a H1-ben) + van egy kis fűtés PWM figyelés/limit oszt kész.

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 16:15:00 [867]

Szigorúan csak a modellezést tárgyaljuk (szóba sem jöhet embert szállító alkalmazás)!
Én tanulmányoztam a GMFC-t, Foamwork, JediCut programokat és mindhárom a külső timer (időzítéses) technológiát használják. Lényege, hogy külső, stabil forrásból kb. 2 - 8 kHz-es(!) max. frekivel a windowst NMI interrupt-ba viszi és ebbe a megszakításba építik bele a Step/Dir jeleket.
Jobb mint a tisztán szoftveres Step/Dir (pl. KCam4), de messze elmarad a Mach minőségétől! Ráadásul CNC-s szemmel nézve a max. 8kHz nevetségesen lassú tempó (a mikro-step vezérlés szóba sem jöhet)!
A rámpát sem ismerik (a többi CNC-s szolgáltatásról ne is beszéljünk)! Ezért lenne jobb megoldás a G-kód generálása és végrehajtatása rendes szoftverekkel (Pl. Mach3-mal)!

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 16:15:00 [867]

Ha személyt szállító repülőre vonatkozik a kérdés, kizárnám, hogy készül úgy szárny, amit egy darabban vágnak ki. Vitorlázóknál, néhány személyes kis motorosnál, "experimental", ultrakönnyű gépeknél persze lehetséges ilyesmi, hogy egy vagy több darabból vágják az elemeit, de ez készülhet akár kézzel vezetett huzallal is, mintabordák mentén...
Vagyis nem tudom szoftverhez kötni a dolgot.
Modellezésben pl. a franciák nagyon nyomatják az erre írt alkalmazásaikat, amikből Te is említettél. Ezekkel találkozom legtöbbet a neten én is. Viszont a közös mindig ezekben, hogy igyekeznek kontrollernek átadni a vezérlést (ezzel kiküszöbölni az oprendszerek okozta kötöttségeket, ill. nehézségeket). Szóval kiemelni konkrétan én sem tudok egyet sem (olyan szemszögből, mint az univerzális CNC mozgásvezérlők tekintetében mondjuk a Mach-ot, vagy az EMC-t).

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 15:15:00 [866]

Ez szép összefoglaló, köszi!
És maga a szárny kivágása mivel vezérelt?

Előzmény: SquirrelTech, 2010-03-10 14:32:00 [865]

Erre lehetne kérdezni, hogy mihez-milyen programot használnak?
Rengeteg lépés mire szárny lesz egy koncepcióból.
Én két kategóriára bontanám az egész szárnyprofil téma szoftver kérdéseit.
1. Amik aerodinamikai szempontból elemeznek, esetleg optimalizálnak (ezek inkább a tudományos oldalát támogatják). Van amit odaadnak ingyen és bérmentve, van amit nem:
Matlab...
XFoil...
XFLR5... (ez nagyon szépen dokumentált
...
2. Ami szoftvertámogatás - fogalmazzunk úgy hogy már csak a műhelyben (gyártásnál) szükséges és megmunkáláshoz kell, az néhány (fontos) kivételtől eltekintve elemi geometria, szerkesztés ("játék" jó sok ívvel, spline-nal, esetleg Bézier-görbével . Ezek között viszont érdekesmód már nem nagyon találni annyi nyílt fejlesztést.
Compufoil
Profili
Foils - ez pl. nyílt forrású, ingyenes, de hibázik.
Adott esetben, a sablon szerkesztésekhez elég lehet egy AutoCAD is (vba, vagy lisp kiegészítésekkel). De ugye ez sem ingyenes és elég sok pötyögést, kattintást igényelhet, sok munka lehet célorientálttá tenni.

Egy harmadik szempont, a szárny konstrukciós megoldásai és kialakítása (statikus, dinamikus méretezések, stb.) felé most ne kanyarodjunk el.

Természetesen az említett három témakör feladatai integrálhatóak, de ez már valóban nem egy embernek szánt feladat.

A repülőgépgyártók általában saját rendszerpárosokat használnak. Tervezőrendszer + valamilyen algebrai rendszer összehangolva. Példa okáért - de nem törvényszerű párosításban: Pro/E + MathCad.
A Dassault Catia-ja vagy a Solidworks is szinte tetszőleges rendszerrel szinkronizálható. Ezeket pedig mérnök-, fizikus csapatok "szkriptelik".
Vagy egy másik példa (ami nem oszlopos tagja a szoftverpiacnak), a Cessna pl. többnyire (és egyszerűen)NACA profilokat alkalmaz a gépein. Ezek viszonylag egyszerűbb eljárásokkal legenerálhatóak (~középszintű matematikát igényel).

Előzmény: elektron, 2010-03-10 12:49:00 [863]

Ez engem is érdekelne! A sima vágósok szerintem GMFC, Foamwork, JediCut vagy valamilyen USB-s kategóriát. A profi gyártók, meg negatív sablont marnak és ebbe expandálják a habot 3D formára.

Előzmény: elektron, 2010-03-10 12:49:00 [863]

A repülőgépgyártók milyen programokat használnak ? Persze nyilván nem adják oda az amatőröknek, főleg ingyen és bérmentve. Valószínűleg meg vannak oldva a nehézségek is ezekben, nem ma kezdték a témát.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-10 12:19:00 [861]