Keresek SCORBOT ER-V vezérlőszoftver Simulatort és Leirást hozzá,Oktatási Pack -ot Magyar nyelven,Otthoni tanulás céljából,Köszönöm.
Mugen | 13
2022-02-06 15:10:50
[36]
Akit érdekel elérhető a Tia Portal v16 pro. teljes verziója korlátlan hozzáféréssel az összes licence kulccsal korlátlan ideig 13GB méretben(nem trial verzió,ami 21 napig megy).Win 10 pro-val 16GB ram, 120GB ssd-vel, I5-6500 3.2GHz procival töltöttem le ,Ez a minimum ami kell a softverhez a procit illetően .Ingyenes!!! plc4me.com oldalon elérhető.Nálam működik de még csak 3 napja van meg. A telepítésben ha tudok segítek,de minden fennt van a youtube-on,csak keresni kell.
simplextibi | 1
2020-05-22 08:14:14
[35]
Sziasztok,
Szükségem lenne kis segítségre egy Sinumerik 840C S5 PLC programozásnál Kellene írni pár szubrutint egy szerszám bemérő és egy 3D bemerő fejhez Ha valaki ért ehhez kérem jelezze, természetesen kifizetem a munkáját
köszönöm
liemont | 4
2016-07-22 23:16:00
[34]
Köszönöm az eddigi segítségeket, hozzászólásokat. Még mindig várom a videot, hogy bemutathassam hogyan is valósította meg már előttem egy másik csoport ezt a szalagot de sajnos eddig még csak ígéretet kaptam.Nade egyszer meglesz úgy is. Van egy másik szalag amit ugyancsak plc vezérel, ott sima aszinkron motor van egy áttétellel és az elég pontosan pozicionál. Igaz, mivel az áttétel elég nagy, a motor lassulását nem vesszük észre.
J-Steel | 1718
2016-07-20 19:20:00
[33]
Nem kattintottam. Csak írtam a tapasztalatokat, hogy segítsem a forumtársat.
A PLC pótalkatrészekkel az a baj, hogy gyártóspecifikus, és kisebb raktármennyiség esetén képesek horribilis összegekért eladni. A mágneskapcsoló pedig egy univerzális dolog, ha tönkremegy benyúlnak a szekrénybe, és kivesznek egy másikat. Az ember nem lát a jövőbe, ezért biztosra megy.
A kérdezőnek egy tipp: a mágneskapcsoló meghúzótekercsére érdemes varisztort tenni, hogy kímélje a PLC tranzisztoros kimenetét a túlfeszültségtől.
Révész Richárd | 2024
2016-07-20 14:00:00
[32]
Ha rákattintottál volna az adatlapomra akkor sok miden kiderült volna számodra. Az egy enyhe túlzás számomra, hogy 5 év mulva nem lehet kapni kártyát egy PLC- hez. Ha megszüntetik egy termék gyártását akkor is kötelező legalább 10 évig pótalkatrészt árulni. Így volt ez pl a Siemens S5 PLC-vel is.
Még egy dolog jutott eszembe: Egy aszinkron motort ha áramtalanítunk az nem áll le azonnal. Ahogyan az elindulásnak is van egy felfutása. Ez főleg a szalagon lévő tehertől, a csapágyak jóságától és feszítettségtől függ. Ezt figyelembe kell venni tervezéskor, mert a termék így nem biztos, hogy ott áll le ahol várnánk.
J-Steel | 1718
2016-07-20 13:46:00
[30]
Két dolog van amit mérlegelni kell, ha az ember PLC-t akar bevetni.
1. He később kellhet extra funkció a futószalagra, akkor könnyebb lesz végrehajtani, ha van már ott egy PLC. Ez a példában nevezett alkatrész csak ezt az egy funkciót tudja, ha még közbe csipogni is kell, vagy késleltetni, arra már nem lesz jó.
2. Bármilyen módszert használ az ember arra, hogy megoldja a problémát arra oda kell figyelni, hogy iparban van használva 0-24 órán át, ezért előbb tönkre mehet. S ha tönkremegy mennyire biztos, hogy 5 év múlva újra ki lehet cserélni? Hogy netán lesz-e még ez a gyártó?
Ha otthonra készül, akkor a kutyát nem érdekli, de ha iparba, akkor mindent úgy kell dokumentálni, hogy a karbantartó azonnal tudja mi az eljárás a termélés leállása esetén.
Tranzisztoros kimenetet kell használni és mágneskapcsolót rákötni. Így ha elhasználódik a mágneskapcsoló, azt még 50 év múlva is lehet helyettesíteni. Plc modul meghibásodása esetén 5 év múlva nem garantált, hogy meg lehet még venni a relé modult.
Figyelembe ajánlanék még egy dolgot, ami itt nem volt tárgyalva, mégpedig a Vész-Ki kapcsolót. Ahhoz egy speciális egységet szoktak használni a PILZ-től. http://www.spares4less.com/bilder/produkte/gross/Pilz-Not-Aus-Schaltgeraet-PNOZ-X4-230VAC-3n-o-1n-c-774738-PNOZX4-PNO-X4230VAC3n-o1n-c.jpg Ez azt csinálja, hogy ha valaki megnyomja a Vész-Ki gombot (vagy a Vész-ki vezetékeken szakadás vagy rövidzár lép fel), akkor az ő reléje áramtalanít. Ezt sorba kell kötni a motorral. Életvédelmi szempontból fontos a redundancia és a szeparáció. Van is erre egy "Gépek biztonsága" nevű szabvány.
Ezt az egyszerű feladatot rendesen megbonyolítottátok PLC-vel. Ehez elég egy számláló. A rajta lévő gombokkal beállítod a darabszámot oszt' jónapot. Szerintem.
Köszönöm a válaszaitokat. Elvileg van egy videó egy már megvalósult rendszerről, csak még nem kaptam meg, arra várok, ha meglesz közzéteszem. A jelet egy Photoelectric sensor (bocsi, nem tudom a magyar nevét) fogja adni. A hajtást meg egy áttételes motorral gondoltuk megoldani ami igazából csak elindul és megáll funkciókból állna. A kimenetnél minden ki lesz relézve, csak arra lettem volna kíváncsi, hogy a plc belső reléje vagy a félvezetője bír nagyobb élettartammal, mert nagyon sokat kell kapcsolnia. A kapcsolók valószínűleg valami ipari megoldások lesznek, azaz nagy és erős, nehogy valaki letörje:( Egy gyárba lesz a szalag téve, nem hobbi használatú lesz. Ha meg tudom én oldani úgy hogy jól működjön akkor örülünk ha nem akkor kénytelenek vagyunk legyártatni valami céggel ahol mérnökök hada fog kiszámolni mindent lépésről lépésre. Akkor lesz majd meg a plc típusa meg programozása ha végleg összeáll a koncepció, mert amíg fizikailag nincs meg a szalag még nem tervezem konkrét típust keresni, bár valószínűleg egy olcsóbb kompakt modell lesz a győztes.
J-Steel | 1718
2016-07-17 21:06:00
[26]
Hello Liemont! Szépen el lett mondva a feledat, de nem értem, hogy milyen rendszer van mögöttünk? - Tehát hogyan vezéreljük a motort? Be/ki kapcsolgatjuk, vagy tudunk sebességet megadni? Ez ugye felveti a kérdést, hogy az üvegek nem borulnak-e el azonnal a stop után? - Hogyan érzékeljük a terméket? - Mit jelent az hogy relés PLC? (Én Siemens-es vagyok, ott relé kimeneti modul van, de csak akkor használjuk, ha galvanikusan le akarunk választani egy kimeneti kisáramú jelet)
Véleményem szerint szoftvert írni mindenki tud, az igazi munka az érzékelés és irányítás (be és kimenetek) megtervezése, és a folyamat specifikálása.
Szia. Belenéztem néhány Fx adatlapjába,a relések is tudnak kb. 20ms kimeneti kapcsolási időt,bőven tudja még az egy darabonkénti megállást is kapcsolgatni. Ha megvan a végleges típusod ,keress az adatlapján OUTPUT RESPONSE TIME adatot,ez adja meg a kapcsolási időt. Nem tudom milyen kapcsolót használsz,érdemes lenne pl ilyet: dec/bcd Igaz kell neki 4 bemenet a PLC-n,(ha csak 8-ig kelle számolni,akkor 3)de egyszerűbb lekezelni programban.
Sziasztok! Ugy alakult,hogy meg kell oldanom egy problémát amihez PLC-t kell használnom és mivel Magyarországon nincs olvasott PLC fórum gondoltam hátha itt tud valaki segíteni nekem. Egy olyan futószalagot kell készítenem ami minden megadott számú termék után megáll. Azaz ha a kapcsolót 4-re tekerem akkor 4 termék után megáll, ha 6-ra akkor 6 után. Nos ezt a műveletet a Mitsubishi egyik FX plc-jével szeretném megoldani. Írtam is egy programot hozzá( igaz, nem a Mitsubishihez való programban, de majd újraírom abban) amit ezt a feladatott a szimuláció szerint tökéletesen ellátja. Kérdezném, hogy aki jártasabb a témában, lenne-e esetleg egy jobb módszer a problémám megoldására? Illetve relés plc-re gondoltam tranzisztoros helyett, bár kérdés, hogy mennyi az ilyen relék élettartama, tekintve hogy napi 30ezer termék haladna el majd előtte, illetve mennyire gyorsan reagál egy kompakt plc, ugyanis másodpercenként 4 termék haladna át előtte. A rajzomat mellékelem, a segítségeteket előre is köszönöm.
isvarga | 842
2011-08-26 08:01:00
[23]
Köszi a válaszokat ! Kb fél év múlva végzem a tesztekkel , s addig eldől megfelel -e a saját szabványaimnak a buhera vezérlőm. Mivel megszeretném megőrizni tiszta tekervényeimet ,nem tudom összehasonlítani majd őket (plc-t csak képen láttam idáig) . Ha kész vagyok felkínálok 1-2 példányt annak ,aki szívesen feszegetné a határokat (s van összehasonlítási alapja).
Pár szóban megint reagálnék a hozzászólásokhoz. Valóban van Phoenix PLC is a mercedes-nel (Én mondjuk úgy tudom, hogy csak egy soron, de a 90% még így is siemens. Nem nyilatkozom, nem láttam). A phoenix PLC-ket is nagyon szeretem, viszonylag sokat foglalkoztam a programozásukkal. Phoenix PLC-ve építettünk a Kandón mobil robotot. Ha érdekel valakit, arról is írok pár sort.
A mikrokontroller-PLC összehasonlítás... A PLC-ben mikrokontroller van (vagy mikroprocesszor és perifériák, de az végülis ugyanaz)! A különbség, a körítésben keresendő. Ha otthon összebuherálunk egy mikros vezérlőt, nyilván kesbé lesz stabil, mint a PLC, amit lehet, hogy több száz mérnök fejlesztett éveken át. A PLC moduláris, könnyen fejleszthető, viszont lényegesen drágább (és sok esetben lassabb). Alapból a PLC nem redundáns. A Hot Standby redundancia lenne az, hogy két vagy több vezérlő párhuzamosan működik és, ha egy kiesik a másik átveszi a feladatát. Ilyen rendszereket csak nagy technológiáknál, erőműveknél, olaj, vegyiparban... használnak. Gyártásautomatizálásban nem gyakori az a fajta megoldás (mert nagyon drága).
KucseraP | 313
2011-08-26 07:11:00
[21]
Ígértem rajzot a főorsóról. A vaterán vettem egy morse4-morse2 szűkítőt és abból lett kiesztergálva a tengely. Sikerült kifogni valami iszonyat kemény anyagot, sajnos az én gépeim nem vitték, úgyhogy profi műhelybe megcsináltattam. A csapágyház és a többi saját gyártmány. Alul fölül axiális csapágyak vannak, a csapágyak olajban úsznak, szimeringek gátolják az olaj kifolyását. Úgy terveztem, hogy olyan 6000-10000ford/perc lesz a max fordulat. 6000-es fordulatnál nincs gond, bár egy kicsit melegszik. A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
NyariG | 302
2011-08-24 20:35:00
[20]
Az audi új gyártosoraiban phönix rendszer lesz profinettel.
Szia! Először is gratulálnék az oldaladhoz ,és sok sikert kívánok hozzá. Személyes okokból sokat olvasgatok mostanában a PLC-ről. A kérdéseim nem kötődnek szorosan a témához .(remélem nem gond) 1. mikró-plc összehasonlítása üzembiztonság szempontjából. Én azt olvastam ,hogy a PLC -nél tartalék egységet állítanak üzembe ,s meghibásodás esetén a másodlagos veszi át az irányítást. A tapasztalataim is azt mondják ,hogy a mikik atom stabilok (az lcd kijelzős alk. kivételével) még nehéz körülmények között is. 2.olyan alkalmazásoknál ahol katasztrófát ,tömegszerencsétlenséget okozhat az üzemzavar lehet PLC használni?
Csak gyorsan egy pár sort írok a mai észrevételekre. PLC-vel CNC-t irányítani valóban bonyolultabb, mivel amit egyébként mondjuk a Mach3 megcsinál, itt nekem kell leprogramozni. Hogy mást ne mondjak, csak a gcode string-x,y,z koordinéta konverzió kb egy 200 soros program. Én villamosmérnök vagyok, engem az irányítási része érdekel a CNC-nek, nem a mechanika vagy a megmunkálás. Az itt szerzett ismereteket kamatoztatom a PLC programozási munkáim során. Csak egy pár hely, ahol ilyen PLC-vel megy a gyártás: Audi, Opel, Mercedes... Nem a megmunkálók, de az összes többi. A micromaster tud szinkron szervót még a 420 is. A 440 majdnem még encodert is tud kezelni, csak nekem nincs meg hozzá az az opcionális kártya. Nagyon okos kis kütyü, mindent tud, amit a nagyok. Valóban hosszú az út egy teljes vezérlőig. Lehet, hogy soha nem lesz kész. Most a PLC erőforrásainak 20%-át használom, még vannak lehetőségek. Holnap, ha lesz egy kis időm, töltök föl terveket.
svejk | 32800
2011-08-23 18:19:00
[16]
Ühüm... tehát akár 1kHz servo frekit is el tudsz érni a profibusszal?
Huhh... nem semmi. Nem semmi, hogy szakemberként, egyetemi oktatóként szemben úszol az árral (Egyébként én is emlékszem az első Leányfalui találkozón a sarokban voltatok.) Gondolom a Micromasternél is tiltott üzemmód a permanens mágnesű szinkron motor Elméletileg milyen szabályzási frekvenciát tudsz majd elérni? Vagy bele tudsz nyúlni majd a frekiváltó software-be is? Az analóg bemenetek eléggé le vannak lassítva, mi a helyzet ezzel a profibuszal? Írod hogy egyenlőre még a kör interpoláció sem megy Nehéz út áll előtted, szerintem ha nulláról indulva kimondottan egy mozgásvezérlőre koncentrálnál jobban haladnál, mint így a sok kiskaput megkeresni, céleszközöket "megkényszerezni". Figyelemmel fogom kísérni az ötleteidet, megvalósításokat, csak azt sajnálom hogy nem Omronnal csinálod
Halihó Péter! Emlékszem rád az első talin a színpad melleti sarokban voltál! Én akkor is bátórítottalak...rukkol elő az ötleteddel...s mit móndjak...sokáig tartott. Lényeg, hogy itt vagy! Nagy figyelemmel várom dolgaidat... Csak ismételni tudom magam! GRATULA!
Üdv.: Kristály Árpád (az első három tali ötletgazdja és szervezője) Ez utóbi csak neked szól!
Török Tamás | 2045
2011-08-23 15:09:00
[13]
Számomra ez sokkal bonyolultabb és drágább rendszernek tűnik mint egy egyszerű AC vezérlő. Az viszont lehet hogy biztonságosabb!
Csipi | 1141
2011-08-23 14:35:00
[12]
Sok sikert kívánok! Várjuk a folytatást!
elektron | 15859
2011-08-23 14:20:00
[11]
Jó kis topic lesz ez, gratula a szerzőnek.
KucseraP | 313
2011-08-23 13:56:00
[10]
A ferkvenciaváltók Profibuszon ülnek és egy STARTER nevű progival egyszerre mindet elérem és lehet állítgatni, megfigyelni őket. Nagyon kényelmes, kellemes dolog. Visszatérve a VF karakterisztikához: 10V-ról indulok DC, ilyenkor a motorba beleszalad kb 0.7A. Ez lesz a tartónyomatékom. Lehetne ezt fokozni, de nem érdemes, mert ez az energia (7W) hő formájában távozik. A motor, ha ki akarjuk téríteni a megadott pozícióból, úgy is „kűzd” majd (ez lesz a dinamikus tartónyomatékunk). 50Hz-nél 3000-et forog a motor percenként, itt is 1A alatt vagyunk áramfelvételben, ugye itt már inkább induktív a terhelés. Nem mondom, hogy nagyon elegáns a dolog. A rendes szervóvezérlők ezt nem így csinálják… de amit nyerünk: A motorunk stabilan nagy nyomatékkal forog akár egészen alacsony fordulatszámon is. Ezzel meg is volnánk. A motor az alapjelet és a vezérlőszót megintcsak Profibuszon kapja, átviteli sebesség 1.5Mbps, profibus ciklusidő 1ms alatt. 2. Encoder jelek. No, aki látott már PLC-t tudja, hogy nem egy fürge jószág. Az encóder jelek esetemben 4000 ppr … 50 Hz =200kHz… ehhez kell a gyorsszámláló kártya. Megmondjuk a kártyának, hogy meddig kellene számlálni és, ha a számlált értéket elértük, megszakítást generál (bizony, mint a mikrokontrollereknél) és egy megszakítás kezelő programot hív. Így már tudunk mikrosec-en belül reagálni. Kell egy pozíció szabályozós (ez ugye egy arányos szabályozóval megoldható) Ahogy közeledünk a kívánt ponthoz, vesszük el az alapjelet a frekvenciaváltótól, ha elértük a kívánt pozíciót, az alapjel 0, azaz a motor megáll (ezt a 0-s alapjelet adja ki a megaszkítás kezelő rutin) 3. Hogyan adjuk meg a gépnek, hogy hova menjen: Hát G-kódban természetesen. Itt megint vannak apró problámák. Aki látott már PLC-t, tudja, hogy nem nagyon szereti a STRING adatformátumot. Azért megoldható a dolog, nem árt, ha az ember az indirekt címzéstől sem retten meg, ha PLC-t programoz. Sajnos a Kandón kolléga szájából is elhangzott a következő kijelentés: „A PLC programozás egy napos tanfolyammal elsajátítható…” Remélem, hogy most már mindenkinek világos, hogy ez nem így van. Amit lehet microkontrollerrel, microprocesszorral, azt lehet PLC-vel is. (mondjuk lehet, hogy kb százszorosa lesz az ár, viszont oda merjuk majd rakni az atomerőműbe is….) A megjelenítő felületet egy objektum orientált programnyelven készítettem. A neve Siemens WinCC felxible. A felület a már említett MP370-es panelen fut. NO WINDOWS NO CRY:) Ez egy ipari érintőképernyős HMI panel. Itt még kell majd kicsit fejleszteni… Most hol tartok: A gép egy 500 elemű string tömbben tárolja a lejárni kívánt g kódokat (szavány gcode). Először felveszem az alaphelyzetet (HOMEING), majd a tárolt g kódokat a gép vagy léptetve, egyenként, vagy automatikusan szépen végigjárja. A G-kódok feltöltése történhet a HMI panelen manuálisan, vagy egy kis EXCEL progival át tudomk konvertálni tetszóleges g-kódot úgy, hogy le tudjam tölteni a PLC.be. Nem túl elegáns, de még dolgozok rajta. Amit még meg kell csinálni: Most még csak pozícióra állást tud a gép. Nem tudok kört, meg ilyeneket lejárni. A program megírható, de még nem volt időm rá. Most hirtelen ennyi időm volt. Amit még szívesen bemutatok majd az a morse 2-es főorsó. Szerintem az egész jó lett. Remélem, hogy nem untattam senkit. Ha úgy tűnik a visszajelzésekből, hogy érdemes, egy-egy részterületet egy kicsit kirészletezek majd.
KucseraP | 313
2011-08-23 13:55:00
[9]
Kérdések, amik felmerülhetnek: 1.,Hogy lehet AC szervót frekvenciaváltóval hajtani. A szervóim Z - tengely 60W 200V, 1:30-as áttétel Y- tengely 60W 200V 1:4 áttétel X- tengely 100W 1:2 áttétel A gond ezekkel a kis dögökkel, hogy azt mondják, hogy 60W, 200V, de ha rámérünk multival kb 20ohm a tekercs ellenállás egyen. Tehát, ha ráeresztjük gyanútlanul a frekiváltókat, amit ukimax=200V-ra állítottunk és beállítunk egy lineáris V/f karakterisztikát, viszonylag alacsony frekvencián is már elérünk egy kb 100V-os feszültséget, ami kb 3-5A es árammal jár. Ez mér egy nagyobbacska mondjuk 0.75kW-s frekiváltónak sem biztos hogy tetszik. Hangsúlyoznám, hogy 60W-os szervóról beszélünk. Na itt jön a megerőszakolás. Olyan ferkiváltó kell, ahol a VF karakterisztika tetszőlegesen állítható. A micromasterek tudják ezt. Mutatom, én mit állítottam:
A vezérlés természetesen be lesz építve egy szép szekrénybe, de most még zajlik a fejlesztés. A phoenix táp csak kölcsön van:) Ha látja a gazdája:)
KucseraP | 313
2011-08-23 13:52:00
[7]
Az irányítás az, ami egy kicsit talán eltér a szokásostól. Ami mindig zavart a step-dir-es vezérlőkben, az a PC és a rajta futó program. Szerettem volna egy olyan rendszert, ahol magam formálom a programot, a gombok a kezelőn ott vannak és akkorák, ahol és amekkorát én akarok… Mindenki mást szeretne tanulni egy hobby gép építésénél, én PLC programozásban szeretném feszegetni a határokat és ezt ezzel a géppel megtehetem. Hangsúlyozni szeretném, tudom, hogy ez a gép még bőven a hobby kategóriában van! A nagyok (Audi, Opel…) nem így irányítják a megmunkálókat (sok nagy gyárba megfordultam már, munka, oktatás okán). Itt a PLC „ megerőszakolása zajlik”, de ezért érdekes eredmények születtek szerintem. A vezérlőm egy S7-400-as. Mondhatnátok, hogy nem apróztam el… Nem választottam ezt a PLC-t, ehhez sikerült olcsón hozzájutnom. A PLC magában nem elég, kell valami, ami fogadni tudja az encoderek jeleit. Ez nálam FM450-es gyorsszámlálók végzik. A motorokat Siemens Micromaster 440-es frekiváltók hajtják. Bármilyen frekiváltó jó lett volna, én ezekhez értek, ezeket oktatom, volt is egy kettő… A megjelenítést egy MP370-es panel végzi. A ferkiváltók és a panel ProfiBus hálózatra van felfűzve. Semmiből nem a legújabb típust kell elképzelni. A s7-400-at amit használok ma az s7-300-as családból a közepesek is verik. Az MP panel már kifutott, szerintem micromasterek is kifele mennek. Szóval pár év Ebay és vatera és meg is van minden.
Ja az egyik képen egy 40x40-es alu profilt nyiszatolok 8-as maróval.
KucseraP | 313
2011-08-23 13:50:00
[5]
Köszönöm szépen a topicot. Mielőtt belevágnék a mondókámba, egy pár szóban bemutatkoznék. Kucsera Péternek hívnak, Az Óbudai egyetem KANDÓ villamosmérnöki karán tanítok számítógépes folyamatautomatizálást és a Siemens magyarországi automatizálási oktatásainak egy jelentős részét én tartom PLC programozás témakörében. Siemens folyamatirányító rendszerrel (PCS7) külföldi erőművekben üzembehelyezőként kezdtem pályafutásomat, amióta az oktatás területén tevékenykedek, ha időm engedi kisebb programozási munkákat vállalok. (Ja, van egy doktorim is robotikából.) A hobbym már ezer éve CNC gépek építése ha valaki esetleg volt az 1. CNC találkozón. Már ott is megjelentem egy PLC vezérelt kis képpel (Az a gép azóta is elnyűhetetlenül szolgálja a diákságot…). A gép amit be szeretnék mutatni, talán az ötödik, amit építettem. Egy pár képet felteszek a mechanikáról, de talán nem is ez az érdekes. 2 AC szervó az aktor, golyósorsók, lineáris pályák…stb. stb.
2022-05-25 21:46:33
